Előszó
A könyv alapjául szolgáló doktori értekezés témaválasztásában meghatározó szerepe volt annak a felismerésnek, hogy az utóbbi években az újabb és újabb jogi megoldások, szerződési rendszerek, bonyolult ügyleti konstrukciók megítélésében egyfajta bizonytalanságot lehet érzékelni. Ennek oka abban is keresendő, hogy olykor valóban nehéz eldönteni, hogy a felek csupán a társadalmi-gazdasági környezet igényeihez alkalmazkodva a szerződési szabadság lehetséges jogosítványait használták-e ki, vagy annak kereteit túllépve, például színlelt ügyletet kötöttek. Egy jogügylet színleltségének vizsgálatánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a szerződéskötési szabadság lehetőségek igen tág terét biztosítja a feleknek, mégis az újszerű, vagy átláthatatlan, olykor szövevényes jogi megoldások alkalmazása gyakran vezet oda, hogy azokat alapos dogmatikai vizsgálat, és elemzés nélkül könnyedén színlelt ügyletnek tekintik.
A látszólagos szerződéskötés azonban új köntösbe bújtatva is színlelés marad: ezt a jogalkalmazónak a színlelés klasszikus, időtálló normái szerint kell minősítenie, s ezáltal a színlelés megítélésében is egyfajta stabilitást kell fenntartania.
A színlelés mélyebb megismerésének igényével fellépve tapasztalnom kellett, hogy egy klasszikusnak mondható, ám a szakirodalom által még részletesen fel nem dolgozott kérdéskörrel állunk szemben. Éppen ezért a színlelés látszólag egyszerűnek tűnő, ám mégis érdekes kérdéseket felvető jogintézményének megismerésére törekedtem.
Ennek megfelelően célom a dogmatikai elemzésen alapuló jellemvonások feltárása, ennek alárendelve a joggyakorlat elemzése, a gazdasági és társadalmi viszonyoktól függetlenül jelentkező, illetve konkrét esetekben annak jellegzetességeit hordozó motivációk, jellemzők szemléltetése, illetőleg egy saját logikai rendszer felépítése volt. Egyes kérdéseknél szükségesnek tartottam a problémakör időbeli és térbeli kiterjedtségét külföldi jogrendszerek, illetve az európai szerződési jog egységesítése céljából készülő egyes joganyagok e témakörben fellelhető szabályozási sajátosságaival érzékeltetni, illetőleg a színlelés kortalanságát, időtálló jellemvonását történeti alapon szemléltetni.
A kutatás alapvetően a dogmatikai kérdések feltárására koncentrált. Ennek kapcsán igyekeztem a sajátos jellemvonásokat feltérképezni és rendszerezni, majd azokat a színlelt ügyleti mechanizmusban értékelni, és mindeközben a gyakorlat részletes feldolgozásával a színlelés problematikájának lényegi megismeréséhez közelebb jutni. Ehhez a megközelítési módhoz igazodva, szerkezetileg három fő egység különíthető el. Az első részben a színlelésre vonatkozó főbb elméleti jellemvonások, a második egységben a színlelés aspektusából a szerződés létrejövetele, érvénytelensége és a jogkövetkezmények, míg a harmadik részben a gyakrabban előforduló színlelési motivációk bemutatására, majd a leghangsúlyosabb elhatárolási kérdések ismertetésére kerül sor.
A könyvet azzal a reménnyel ajánlom figyelmükbe, hogy talán egyes részei hozzájárulhatnak némely klasszikusan felmerülő elméleti kérdés elmélyítéséhez, és érdeklődésre tarthatnak számot a napjainkban is aktualitással bíró színlelési tendenciákhoz kapcsolódó gondolataim is.
A szerző
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal