Fülszöveg
Gedő Ilka (1921-1985) tehetséges, bátor és szuverén alkotó volt, aki csendben és együttérzéssel tanúskodott az emberi életről, a szenvedéssel és zajos változással teli világról. Az album végigkíséri a művész fejlődését az eleven juveníliák és érett grafikai művek világától egészen a kis méretű, finom, absztrakt, de az ábrázolással nem teljesen szakító festmények roppant érzékenységű univerzumáig, amelynek varázslatos színvilága magával ragadja a nézőt.
A kötet bevezetőjét megíró Hajdú István olyan művészről rajzol árnyalt portrét, aki megtagadta a beskatulyázást: „Gedő Ilka a huszadik századi magyar művészet egyik legjelentősebb, egyben legkevésbé ismert művésze. Bár fiatal kora óta szoros kapcsolata volt kortárs képzőművészekkel, művészettörténészekkel, írókkal és filozófusokkal, egyetemes értékű életműve mégis társtalan, s valószínűleg ez az oka annak, hogy munkássága jószerivel máig feldolgozatlan. Életműve ugyanis nem variációja kortársi művészeti gesztusoknak. Ha így lenne, az...
Tovább
Fülszöveg
Gedő Ilka (1921-1985) tehetséges, bátor és szuverén alkotó volt, aki csendben és együttérzéssel tanúskodott az emberi életről, a szenvedéssel és zajos változással teli világról. Az album végigkíséri a művész fejlődését az eleven juveníliák és érett grafikai művek világától egészen a kis méretű, finom, absztrakt, de az ábrázolással nem teljesen szakító festmények roppant érzékenységű univerzumáig, amelynek varázslatos színvilága magával ragadja a nézőt.
A kötet bevezetőjét megíró Hajdú István olyan művészről rajzol árnyalt portrét, aki megtagadta a beskatulyázást: „Gedő Ilka a huszadik századi magyar művészet egyik legjelentősebb, egyben legkevésbé ismert művésze. Bár fiatal kora óta szoros kapcsolata volt kortárs képzőművészekkel, művészettörténészekkel, írókkal és filozófusokkal, egyetemes értékű életműve mégis társtalan, s valószínűleg ez az oka annak, hogy munkássága jószerivel máig feldolgozatlan. Életműve ugyanis nem variációja kortársi művészeti gesztusoknak. Ha így lenne, az analógia lehetősége mindenképpen segítené az interpretációt."
Gedő Ilka nemzetközi elismertségre akkor tett szert, amikor 1985-ben és 1989-ben Glasgow-ban, majd 1994-ben és 1995-ben New Yorkban nagy sikerrel mutatták be műveit. Az alkotó számos magyar és külföldi közgyűjteményben (Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Zsidó Múzeum, a székesfehérvári Szt. István Király Múzeum, Yad Vashem Művészeti Múzeum, az Israel Museum a British Museum és a düsseldorfi Kunstmuseum és a New York-i Zsidó Múzeum) szerepel műveivel.
A 250 reprodukciót (közöttük 172 színes táblát), a festmények oeuvre katalógusát, a hagyatékban őrzött mappák teljes és részletes leírását és számtalan dokumentumot tartalmazó album mérföldkőnek számít: a 20. századi magyar és európai művészet kiemelkedő alkotójaként méltatja a művészt.
Vissza