kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R. T. |
---|---|
Kiadás helye: | Kolozsvár-Cluj |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 645 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Előszó | 3 |
Növénytermesztés | |
Általános növénytermesztés | |
A növény szervezetének és életműködésének vázlatos ismertetése | |
A növény belső tagoltsága | 8 |
A növény külső tagoltsága | 12 |
A növények táplálkozása | 15 |
A szén felvétele és áthasonlítása | 17 |
Az áthasatt (szerves) tápanyagok felhasználása | 20 |
A lélekzés | 21 |
A növény és a földi élet | 21 |
Hogyan hasznosul a levegőben levő nitrogén? | 22 |
A növények életfeltételei | 23 |
Az éghajlat (időjárás) szerepe | 24 |
Csirázás, növekedés, szaporodás | 26 |
A talaj eredete és a mállás tényezői | |
A termőtalaj alkotó részei | 31 |
A kőtörmelék | 31 |
Az anyag | 32 |
A humusz | 32 |
A talajsók | 33 |
A talaj élőlényei | 35 |
A talaj fontosabb tulajdonságai | 35 |
A talajok osztályozása alkotórészeik szerint | 40 |
Talajosztályozás kalászos növények alapján | |
Telkesítés | 43 |
A talajművelés célja és hatása a talajra | |
Talajművelés kézi-, fogatos- és gépi erővel | 52 |
A szántás | |
Az eke kiválasztása | 53 |
A szántás módja | 54 |
A szántás ideje, mélysége | 56 |
Tarlószántás | 58 |
Keverőszántás és vetőszántás | 59 |
Őszi mélyszántás | 60 |
A szántás gyakorlati kivitele | 62 |
A szántások ismétlése | 63 |
A boronálás | 63 |
A boronálás kivitele | 64 |
Mélyen porhanyó eszközök | 66 |
Hengerezés | 67 |
Campbell-féle altalajtömörítő | 69 |
A gépszántások | 70 |
Újabb talapművelő eszközök | 71 |
Kapálás | 75 |
Töltögetés | 76 |
Trágyázás | |
A talajerőfenntartás és annak fokozása | 77 |
A trágyázás célja és rövid története | 79 |
Hogy állapíthatjuk meg a talaj tápanyagszükségletét? | 80 |
A trágyafélék csoportosítása | 81 |
Istállótrágya | 83 |
Az istállótrágya érése | 84 |
Az istállótrágya felhasználása | 85 |
A trágyatelep létesítése | 87 |
A trágyatelep jövedelmezősége | 87 |
Emberi ürülék | 88 |
Keverék (komposzt) trágya | 88 |
A szalmatrágya | 88 |
Istállótrágya kihordása, alászántása | 89 |
A trágyalé felhasználása | 89 |
Kosorazás | 89 |
Zöldtrágyázás | 90 |
Műtrágyák jelentősége és csoportosítása | 91 |
Hol használjon a gazda műtrágyát? | 91 |
Foszforsavtartalmú műtrágyák | 91 |
Kálisótartalmú műtrágyák | 93 |
Nitrogéntrágyák | 94 |
Szerves nitrogéntartalmú műtrágyák | 94 |
Ammoniák tartalmú műtrágyák | 94 |
Salétromsav-nitrogéntartalmú műtrágyák | 95 |
Többféle tápanyagot tartalmazó műtrágyák | 95 |
Műtrágyák összekeverése | 97 |
Közvetve ható mesterséges trágyák | 98 |
Kísérletezés műtrágyákkal | 99 |
A vetés | |
A jó vetőmag tulajdonságai | 101 |
Megváltoztatás | 101 |
Nemesített vetőmagvak | 102 |
A magtermesztés fontossága | 102 |
A vetőmag előkészítése | 103 |
Magmennyiség | 104 |
A vetés ideje | 106 |
A vetés mélysége | 107 |
A vetés módjai | 108 |
A vetőgépek és azok kezelése | 108 |
A fészkes vetés | 112 |
A mag alátakarása | 112 |
Keverékvetés és köztesvetés | 113 |
Növénytermelésünk megszervezése | 113 |
A vetésforgó | 116 |
Részletes növénytermesztés | |
A szántóföldi növények csoportosítása | |
A csoportok jellemzése és jelentősége | 118 |
A különböző érési időszakok | |
A gabonanövények aratása | 121 |
A cséplés | 122 |
A szemes termények eltartása és magtári kezelése | 123 |
A búza | 124 |
Tavaszbúza termelése | 128 |
A rozs | 130 |
Az árpa | 132 |
A zab | 134 |
A kukorica | 136 |
Köles | 144 |
Pohánka | 145 |
Hüvelyes vetemények | 145 |
A borsó | 146 |
A paszuly | 146 |
A lencse | 147 |
A lóbab | 148 |
A szója | 149 |
Csillagfürt | 149 |
Gumós és gyökeres növények | 149 |
A burgonya | 150 |
Csicsóka | 150 |
A cukorrépa | 155 |
A takarmányrépa | 155 |
Répamagtermesztés | 157 |
Czikórépa. Murokrépa | 158 |
Tarlórépa | 158 |
Cikória | 159 |
Olajtermő növények | 159 |
Repce | 161 |
Mák | 161 |
Napraforgó | 163 |
Takarmánytök | 164 |
Ipari növények | 165 |
Dohány | 165 |
Kender | 166 |
Len | 167 |
A komló | 168 |
Gyógynövények | 170 |
Takarmánynövények | 171 |
A zöldtakarmányok lekaszálása | 178 |
Szálastakarmány-növények lekaszálása, gyűjtése, behordása | 178 |
Lucerna | 179 |
Lóhere | 180 |
Baltacim | 182 |
Mohar | 184 |
Csalamádé | 184 |
Szudáni fű | 185 |
Zabosbükköny | 185 |
Őszi takarmánykeverék | 186 |
A szarvaskeverék | 187 |
Somkóró | 188 |
Takarmánykáposzta | 188 |
Rét- és legelőművelés | |
A rétek és legelők növényzete | 189 |
Természetes, mesterséges rétek és legelők, műrétek | 190 |
Rétek és legelők felújítása | 191 |
Rétek ápolása és trágyázása | 192 |
A rét kaszálása | 192 |
Szénakészítés | 193 |
A széna behordása | 193 |
Szénabírálat | 194 |
Legeltetés réteken | 194 |
Legelők trágyázása | 194 |
Fektetés | 195 |
Szakaszos legeltetés | 195 |
Legelők gondozása | 196 |
Legelők kihasználása | 196 |
Legelők fásítása | 197 |
Közlegelők, legelőtársulatok | 197 |
Állattenyésztés | |
Általános állattenyésztés | |
Az állattenyésztés jelentősége | |
Az állati test általános beosztása | 190 |
A többi háziállatok testtájai | 201 |
Bőr és szőrözet | 202 |
Csontozat | 203 |
Takarmányfelvétel | 204 |
Fogazat | 204 |
Az izmok | 206 |
Az állati test belső szervei | 207 |
Emésztő szervek | 208 |
Gyomor | 208 |
Belek | 209 |
Emésztés | 210 |
Hogy megy végbe az emésztés | 211 |
A hasnyálmirigy | 211 |
A máj | 212 |
Vérkeringés | 212 |
A vér | 213 |
Tüdő | 214 |
Légzés | 215 |
A vesék | 215 |
A lép | 216 |
A pajzsmirigyek | 216 |
Az idegrendszer | 216 |
Nemzőszervek | 217 |
Nemi ösztön | 217 |
Párzás | 218 |
Fogamzás | 218 |
Ébrény | 219 |
Magzatvíz | 219 |
Tőgy | 219 |
Herélés, miskárolás | 220 |
Faj, fajta | |
Tájfajta | 221 |
Szervezet | 221 |
Vérmérséklet | 222 |
Fejlődőképesség | 222 |
Takarmányértékesítő-képesség | 223 |
Ellenállóképesség | 223 |
Honosodás | 224 |
A törökítés | 224 |
Visszaütés | 224 |
Spontán variáció | 225 |
A változékonyság | 225 |
Összefüggés a külső és belső tulajdonságok között | 226 |
A külső és belső tualjdonságok öröklése | 227 |
A származás fontossága | 227 |
Törzskönyv | 228 |
Tenyészeljárások | 228 |
Tisztavérű tenyésztés | 228 |
Beltenyésztés | 228 |
Vérfrissítés | 228 |
Keresztezés | 228 |
A kesztezés előnyei és hátrányai | 229 |
Telivér, félvér | 230 |
Ivar- és tenyészérettség | 230 |
Másodlagos nemi jelleg | 230 |
A tenyésztésbevétel ideje | 231 |
A párosítás módjai | 231 |
Nemek közti arány | 232 |
A vemhesség jelei | 232 |
A vemhesség időtartama | 232 |
Elvetélés | 232 |
Rendes és rendellenes ellés | 233 |
Ellésnél elkövetett hibák | 235 |
Tévhitek | 235 |
Bánásmód az újszülöttel | 236 |
Elválasztás | 237 |
Növendékállatnevelés | 238 |
Tenyészkerületek | 238 |
Az apaállatok vizsgálata, tenyészigazolvány | 238 |
Kiállítások | 238 |
Állattenyésztési egyesületek | |
Az állattenyésztési egyesületek jelentősége | 239 |
Takarmányozástan | |
A takarmányozási ismeretek jelentősége | 239 |
A takarmányok összetétele | 240 |
A víz | 240 |
Száraz anyag | 241 |
Szerves és szervetlen anyagok | 241 |
A fehérjék és feladataik | 241 |
Zsirok, keményítők, nyersrostok és feladataik | 241 |
Hamualkatrészek. Ásványi sók | 241 |
Mit kell tudni a gazdának a vitaminokról? | 242 |
Számos állat. Táparány | 242 |
Emészthetőség | 244 |
A takarmányok csoportosítása | 244 |
Zöldtakarmányok | 251 |
Szénafélék | 252 |
Szalmafélék | 252 |
Magvak | 253 |
Ipari hulladékok | 253 |
Állati eredetű takarmányok | 254 |
A fölözött tej | 254 |
A takarmányok előkészítése | 255 |
Felaprózás, beáztatás, füllesztés | 256 |
Takarmányok besavanyítása | 256 |
Takarmányozási rend | 257 |
Téli és nyári takarmányozás | 258 |
Átmenetek | 260 |
Fejőstehenek takarmányozása | 260 |
Átmenetek | 261 |
Fejőstehenek takarmányozása | 262 |
Igásállatok takarmányozása | 263 |
Hízóállatok takarmányozása | 263 |
Növendékállatok takarmányozása | 264 |
Tenyészállatok takarmányozása | 265 |
A legelő, kifutó, szabad mozgás fontossága | 265 |
Só, foszforsavas mész, takarmánycsontliszt használata | 266 |
Ivóvíz, itatás | 267 |
Egyedi takarmányozás | 267 |
Gyakorlati szabványok az állatok helyes takarmányozásához | 268 |
Részletes állattenyésztés | |
Lótenyésztés | |
A lótenyésztés jelentősége | 272 |
A ló külemi bírálata | 273 |
Könnyű- és nehéz lovak | 281 |
Románia lótenyésztése | 281 |
A magyar parlagi ló | 281 |
Az arabos ló | 282 |
A lipizzai ló | 283 |
Az angol telivér, félvérek | 284 |
Nonius, mezőhegyesi tájfajta | 285 |
A muraközi és a belga ló | 286 |
Tenyészállatok kiválasztása | 287 |
Fedeztetés | 288 |
Vemhesség | 289 |
Ellés | 289 |
A csikó befogása és tanítása | 290 |
Hogyan határozzuk meg a ló életkorát | 291 |
A ló életkorának jelei | 292 |
A csikó és ló takarmányozása | 294 |
Szarvasmarhatenyésztés | |
A szarvasmarhatenyésztés jelentősége | 295 |
A szarvasmarha küleme | 295 |
Életkor meghatározása | 295 |
A szarvasmarha hasznosítási irányai | 296 |
Tej-, erő- és hús-termelése | 297 |
Tenyészállatok nevelése | 299 |
Az Ókirályság szarvasmarhafajtái | |
A podoliai szarvasmarha | 300 |
Szimmentáli szarvasmarha | 303 |
A pinzgaui marha | 306 |
A hegyi vagy mokány marha | 306 |
Az Ókirályság szarvasmarha fajtái | 307 |
Borzderes marhák | 308 |
Juhtenyésztés | |
A juhtenyésztés jelentősége | 309 |
A juh hasznosítása | 309 |
A magyar fésüs juh | 310 |
A magyar húsmerinó | 310 |
Az erdélyi racka | 311 |
A cigája | 311 |
A friz | 312 |
A karakul juh | 313 |
A hús-juhok | 313 |
Pároztatás, bárányoztatás | 313 |
Vemhesség | 315 |
Bárányozás | 315 |
Báránynevelés | 315 |
A nyirás | 316 |
A gyapju | 316 |
Néhány szó a mételykorról | 317 |
A tejgazdaságtan | |
A tejképződés | 320 |
A fejés | 321 |
A tej összetétele | 321 |
A tej tulajdonságai, hibáinak felismerése | 322 |
A tiszta tej termelésének feltételei | 324 |
A kifejt tej helyes kezelése és szállítása | 326 |
A tej feldolgozása | 326 |
Fölözés | 327 |
Köpülés | 327 |
Vajkészítés savanyú- és édes-tejszínből | 328 |
A vajkészítés melléktermékei | 329 |
Mit kell tudni a sajtkészítésről? | 329 |
Sertéstenyésztés | |
Miért tenyésztjük a sertést? | 330 |
A sertés ismertebb fajtái | 331 |
Hús- és zsírsertések | 334 |
Keresztezések | 337 |
A sertések elhelyezése | 338 |
Tenyészállatok kiválasztása | 340 |
Búgatás, vemhesség, fiaztatás | 341 |
A malacok nevelése | 342 |
A sertés legeltetése | 344 |
Sertéshizlalás | 346 |
A kecsketenyésztés jelentősége és a tenyésztés vázlatos ismertetése | |
A saanenvölgyi kecske | 350 |
A toggenburgi kecske | 351 |
A harci kecske | 351 |
Baromfitenyésztés | |
Miért tartson a kisgazda baromfit? | 352 |
Hasznosítási irányok | 353 |
Tojás- hús- és toll-termelés | 355 |
Mit kell még tudni a kisgazdának a baromfitenyésztés szabályairól | 355 |
Milyen nemesített tyúkfajtát tartson a kisgazda? | 358 |
A magyar parlagi pulyka, a fehér mexikói és bronzpulyka | 363 |
A parlagi víziszárnyasok, a pekingi kacsa és az emdeni lúd | 364 |
Tenyészanyag beszerzése | 367 |
A tenyészállatok kiválasztása | 367 |
Az ivarok közti arány | 367 |
Tenyésztörzsek | 367 |
Az okszerű tenyésztés alapfeltételei és eszközei | 368 |
Csapófészkek | 369 |
A természetes és mesterséges keltetés | 369 |
A baromfiak gondozása | 372 |
Hogyan védekezzünk a baromfiak betegségei ellen? | 373 |
A baromfiról | 374 |
Házinyúltenyésztés | |
Házinyúlfajták | 376 |
Házinyulak betegségei | 380 |
Méhészet | |
A méhtenyésztés jelentősége és feltételei | 381 |
A méh testének felépítése | 381 |
A méhcsalád | 383 |
Az anya vagy királynő | 383 |
A here | 384 |
A dolgozó méh | 385 |
A rajzás | 386 |
A méhek táplálkozása | 387 |
A méhek építményei. A viasz | 388 |
A méhek lakása. Kasok, kaptárak | 388 |
A méhek beszerzése | 391 |
A méhészet évi munkája | |
A tisztuló kirepülése | 391 |
A tavaszi átvizsgálás | 391 |
A fészek bővítése, a mézűr megnyílása | 392 |
A műrajkészítés | 392 |
A méz elszedése, a mézelő idő kihasználása | 393 |
A betelelés | 394 |
Téli gondozás | 394 |
Bánásmód a méhekkel | 395 |
A méz eltartása, kezelése és értékelése | 395 |
A méhek ellenségei | 396 |
A méhek betegségei | 396 |
A méhészet legszükségesebb eszközei | 396 |
Selyemhernyó tenyésztés | |
A selyemhernyó életmódja | 398 |
A tenyésztés szükséges berendezése | 399 |
A tenyésztés munkái | 399 |
A gubózás, a gubók leszedése és szállítása | 400 |
A gubók osztályozása | 401 |
A selyemhernyó betegsége | 401 |
Kisgazdaságok berendezése és vezetése | |
A gazdálkodás fogalma | 403 |
Jószágberendezés | 408 |
Hogyan tartjuk fenn a talaj termőerejét? | 411 |
A szántóföldi termelés megszervezése | 411 |
A gazda munkaköre | 412 |
Hogyan alkalmazkodjék a kisgazda a község termelési rendjéhez? | 412 |
Gazdálkodási rendszer | 414 |
Számviteltan | 415 |
Telekleltár | 415 |
Épületleltár | 416 |
Gép- és eszközleltár | 417 |
Állatleltár | 418 |
Terménynapló | 419 |
Tejkezelési napló | 420 |
Napszám-jegyzék | 421 |
Követelések és tartozások jegyzékei | 422 |
Pénztári napló | 423 |
Vagyonmérleg | 424 |
Jövedelmi mérleg | 425 |
Kertészet | |
Gyümölcstermesztés | |
A gyümölcstermesztés jelentősége | 426 |
A gyümölcsfák beszerzése | 427 |
A fajták megválasztása | 427 |
A gyümölcsfák térszükséglete | 429 |
Az ültetésre alkalmas gyümölcsfélék törzsmagassága | 429 |
A fa helyének elkészítése | 429 |
A gyümölcsfák gödreinek kiásása | 430 |
A gyümölcsfák ültetésre való előkészítése | 431 |
A gyümölcsfák ültetésének ideje | 431 |
Az ültetés helyes módja | 431 |
A fák karózása | 432 |
Az elültetett fiatal fák gondozása | 433 |
A termő-gyümöcsfák nyesése | 436 |
Idősebb gyümölcsfák ápolása | 437 |
A gyümölcsfák trágyázása | 437 |
Az ifjítás | 440 |
Az átoltás | 442 |
A gyümölcsfák szaporítása | 442 |
Az ismertebb faoltási módok | 443 |
A gyümölcsfák alanyai | 449 |
Dugványozás, tőosztás, bujtás | 449 |
Miért kell községi faiskolát létesíteni? | 449 |
A gyümölcsfák gyűrűzése | 450 |
A gyümölcs szedése | 453 |
A gyümölcs megválogatása | 455 |
A gyümölcs eltartása | 455 |
A gyümölcs csomagolása | 456 |
Fűztermesztés | 456 |
Zöldségtermelés | |
Bevezetés | 457 |
A kert és talaja | 458 |
A kert trágyázása | 458 |
A kert talajmunkái | 459 |
A vetés | 460 |
A melegágy készítése és kezelése | 461 |
A kert vetésforgója | 462 |
Ketős és hármas termelés | 463 |
Hüvelyesek | 463 |
Gyökeres és gumós növények | 464 |
A vöröshagyma | 465 |
A tökfélék | 468 |
Ugorkafélék | 469 |
Káposztafélék | 470 |
A leveles növények | 471 |
Gyümölcsös növények | 472 |
A spárga | 474 |
Szántóföldi zöldségtermelés | 475 |
Szőlőmívelés | |
A szőlőmívelés fontossága | 477 |
A különféle szőlőfajok ismertetése | 478 |
A szőlő szaporítása | 480 |
A szőlő visszametszési műveletei | 485 |
Növényvédelem | |
Gazdasági növényeinket károsító állatok | |
A növényvédelem jelentősége | 512 |
A rágcsálók | 513 |
Káros madarak | 516 |
A rovarok | 519 |
A sáskák | 519 |
A lótetű vagy lóféreg | 521 |
A cserebogár | 523 |
Darazsak | 524 |
Vetési pattanó bogár | 525 |
Földi bolhák | 526 |
Meztelen csiga | 527 |
Ormányos bogarak | 528 |
Borsózsizsik | 528 |
A lucerna és lóhere ellenségei | 529 |
A répabogár (répabarkó) | 533 |
Golyóüszög vagy búzafonál féreg | 534 |
A gyümölcsfák fontosabb rovarellenségei, gombabetegségei és az ellenük való védekezés | |
Téli faápolási munkák | 535 |
Téli védekezési munkák | 536 |
A permetezés a gyümölcsvédelem alapja | 541 |
Rügyfakadás utáni tavaszi és nyári teendők | 541 |
Mit kell tudni a kártevő lepkékről? | 550 |
Téli araszolók, gyűrűs- és gyapjas pille | 550 |
Permetezőgépek | 555 |
Rügyfakadás és virágzás közötti teendők | 555 |
Elvirágzás utáni teendők | 556 |
Szívó kártevők | 557 |
A vértetű | 559 |
Levéltetvek | 561 |
Levél és vértetvek elleni védekezés | 562 |
Kaliforniai pajzstetű | 563 |
Mikor szabad a termőfákat utoljára permetezni? | 563 |
Mikor kell egy-egy permetezést megismételnünk? | 563 |
Madárvédelem | 564 |
A szőlő betegségei, kártevői és az ellenük való védekezés | |
Állati kártevők | 567 |
A gyapjas pajzstetű | 568 |
A szőlőpajzstetű | 568 |
A szőlőilonca | 568 |
A szőlőmolyok | 569 |
A tőkehernyó | 570 |
A kendermagbogár | 570 |
Hamvas vincellérbogár | 570 |
A fekete ormányosbogár | 570 |
A szőlőeszelény vagy szivarbogár | 570 |
A firkálóbogár | 571 |
A nagyfejű csajkó | 571 |
A takácsatka | 571 |
A szőlőatka vagy nemezbetegség | 571 |
Az akarinodis atkája | 571 |
A darazsak | 572 |
Növényi betegségek | 572 |
A peronoszpora | 572 |
A lisztharmat | 573 |
A fakórothadás | 574 |
A feketerothadás | 574 |
A gyökérpenész | 574 |
A szürkerothadás | 574 |
Védekezés a szőlőben | 575 |
Közvetlenül rügyfakadás előtt (rendszerint április 23. és 25. között) permetezzünk | 576 |
Növények a növények ellen | |
Virágos növényi élősködők | 578 |
A gombák | 581 |
Baktériumos betegségek | 581 |
Az igaz gombák | 582 |
Gyökérfekély | 582 |
A burgonyavész | 583 |
Más növények peronoszporája | 584 |
Lisztharmatfélék | 584 |
Dérbetegségek | 585 |
Az anyarozs | 585 |
Körtevadoncok levélbarnulása | 287 |
A paszuly hüvelyfoltossága | 287 |
Az árpa csíkos betegsége | 287 |
Kalászosok üszöggomba-betegségei | 287 |
Vetőmag-csávázás | 291 |
A kukorica-üszög | 594 |
Rozsdagombák | 596 |
Fuzárium | 599 |
Területek és testek nagyságának, illetve köbtartalmának kiszámítása | 600 |
Széna-, szalma- és takarmánykazlak köbtartalmának kiszámítása | 603 |
Gazdasági növényeink termése | 607 |
Gazdasági növényeink vetési táblázata | 610 |
Vetési és palántaültetési naptár | 614 |
A gyakrabban használatos takarmányok táplálóanyagtartalma és mészsóinak kiegészítése | 616 |
A vetőmag- és palántaszükséglet kiszámítására szolgáló táblázat | 622 |
Az állatok életkorának meghatározása | 623 |
Vemhességi naptár | 625 |
A méhészet dióhéjban | 626 |
Gyógynövény-gyűjtési naptár | 627 |
Vadászati és tilalmi időszakok | 628 |
A hengerfa köbtartalmának kiszámítása | 629 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.