Gazdászok zsebkönyve

Tartalom

ELŐSZÓ 13
1. TALAJMŰVELÉS ÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS 15
1.1. Fontosabb éghajlati elemek 15
1.2. Talaj, talajművelés 20
1.3. Növényi sorrend 28
1.4. A termesztett fajták kiválasztása 33
1.5. A vetéssel kapcsolatos fontosabb adatok 41
1.6. A növények táplálóanyag-igénye, tápanyag-utánpótlás 58
1.7. A trágyázás 60
1.8. Növényvédelem 62
1.8.1. Növényi károsítok 62
1.8.2. A károsítok elleni védekezés módjai 62
1.8.3. Növényvédő szerek csoportosítása és felhasználása 63
2. TAKARMÁNYOZÁS 73
2.1. A szarvasmarhák táplálóanyag-szükséglete 73
2.2. A juhok táplálóanyag-szükséglete 82
2.3. A sertések táplálóanyag-szükséglete 86
2.4. Gazdasági baromfifélékkel etetett keveréktakarmányok etetésének ideje és az etetett takarmányok mennyisége 95
2.5. A nagyvadfajok etetésére szolgáló takarmányok tervezett fogyasztása 102
2.6. Átlagos takarmányszükséglet a fácán- és fogolycsibék neveléséhez 103
2.7. Fácán- és fogolycsibék növekedése 104
2.8. A takarmányok béltartalma, és az energiatartalom kérődzők és sertések részére 105
2.9. Gazdasági állataink átlagos takarmányszükséglete a testtömeg százalékában 114
2.10. Szarvasmarhák napi takarmányfogyasztása (kg) 116
2.11. Juhok napi takarmányfogyasztása (kg) 118
2.12. Lovak napi takarmányfogyasztása 120
2.13. A sertés napi takarmányfogyasztása 121
2.14. A broiler takarmányfogyasztása 122
2.15. A széna takarmányok kívánatos szárazanyag-tartalma 124
2.16. A takarmányok csoportosítása erjeszthetőségük alapján 125
2.17. A takarmánynövények betakarításának optimális ideje silózáskor 126
2.18. A fontosabb adalékanyagok javasolt mennyisége szilázskészítéskor 11 takarmányra 127
2.19. Kukoricaszárhoz pótlandó víz, illetve nedves répaszelet mennyisége silózáskor 128
2.20. Különböző szárazanyag-tartalmú zöldségtakarmányhoz szükséges száraz keverék (abrak) mennyisége 128
2.21. Ásványianyag-kiegészítők 129
2.22. Takarmányba keverhető gyógyszerek 130
2.23. Takarmányba keverhető gyógyhatású, természetes hatóanyagú készítmények 138
2.24. Az egyes takarmánytípusok főbb hatásai a kérődzőkben 140
2.25. Szarvasmarha-hízlalási módok és azok jellemzői 141
2.26. Fejőstehenek takarmányadagjának tápláló- és ásványianyag-koncentrációja 144
2.27. Borjak tej- és tejpótló tápszereinek itatási normái 145
2.28. A gazdasági állatok napi ivóvízszükséglete 146
2.29 A vad napi vízigénye 147
3. ÁLLATTENYÉSZTÉS 149
3.1. Szarvasmarha-tenyésztés 149
3.1.1. A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai 149
3.1.2. A jelentősebb értékmérő tulajdonságok örökölhetősége (h2) 150
3.1.3. A szarvasmarha élőtömege különböző életkorban 151
3.1.4. A szarvasmarha szelekciója 151
3.1.5. Tenyészértékbecslés és tenyészkiválasztás 153
3.1.6. A szarvasmarha ivar- és tenyészérettsége 153
3.1.7. Hízó szarvasmarhák optimális napi testtömeg-gyarapodása 154
3.1.8. A szarvasmarha férőhelyszükséglete kor és hasznosítás szerint 154
3.1.9 A szarvasmarha fajták főbb tulajdonságai 155
3.2. Sertéstenyésztés 160
3.2.1. A sertés értékmérő tulajdonságai 160
3.2.2. A jelentősebb értékmérő tulajdonságok örökölhetősége (h2) 161
3.2.3. Ivarérettség, tenyészérettség, vágóérettség 162
3.2.4. A sertés szelekciója 163
3.2.5. A sertés férőhelyszükséglete 163
3.2.6. Sertésfajták 164
3.3. Juhtenyésztés 170
3.3.1. A juhok értékmérő tulajdonságai 170
3.3.2. A jelentősebb értékmérő tulajdonságok öröklődhetősége (h2) 171
3.3.3. A juh szelekciója 172
3.3.4. A bárány testtömegének alakulása 173
3.3.5. A juh ivar- és tenyészérettsége 173
3.3.6. A hízó juhok optimális testtömeg-gyarapodása 174
3.3.7. A juh férőhelyszükséglete 174
3.3.8. A juhfajták fontosabb értékmérői 175
3.4. Lótenyésztés 176
3.4.1. Lófajták 176
3.4.2. A lovak színei 177
3.4.3. A lovak jegyei 180
3.4.4. A lovak jelei (bélyegei) 182
3.5. Baromfitenyésztés 182
3.5.1. A baromfi hasznosítása 182
3.5.2. A baromfi értékmérő tulajdonságai 183
3.5.3. A jelentősebb értékmérő tulajdonságok öröklődhetősége (h2) 184
3.5.4. A baromfi testtömegének alakulása napos korban 185
3.5.5. A pecsenyecsirke- (broiler-) nevelés legfontosabb technológiai előírásai 186
3.5.6. Az áru- (étkezési-)tojástermelés legfontosabb technológiai előírásai 188
3.5.7. A baromfi hústermelése 192
3.5.8. A jelentősebb baromfifajták és hibridek 194
3.6. Szaporodásbiológia 201
3.6.1. A gazdasági állatok ivarzása 201
3.6.2. Egy apaállatra számítható anyaállatok száma 202
3.6.3. Naponta végezhető pároztatások 202
3.6.4. A háziállatok vemhességi időtartama 203
3.6.5. Vemhességi naptár 204
3.6.6. A tenyésztojás tömege és egyéb jellemzői 207
3.6.7. A baromfifélék keltetésének átlagos időtartama 208
3.6.8. A tyúk-, a pulyka- és a gyöngy tyúktojások keltetésének legfontosabb technológiai előírásai (kényszerlégkeveréses , szekrényes gépekre) 209
3.6.9. Kacsatojások keltetésének legfontosabb technológiai előírásai kényszerlégkeveréses keltetőgépekre 210
3.6.10. Lúdtojások keltetésének legfontosabb technológiai előírásai Gergely-féle szekrényes keltetőgépekre 211
3.6.11. Vadgazdálkodási célú keltetőgépek adatai 212
3.6.12. Szőrmés vadfajok szaporodási adatai 213
3.6.13. Szárnyas vadfajok szaporodási adatai 215
4. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY 219
4.1. Az állatokkal való bánásmód, az állatok fékezése 219
4.2. Normál hőmérséklet, szívverés és bendőmozgás 220
4.3. Bejelentési kötelezettség alá tartozó és egyéb fertőző betegségek 221
4.3.1. Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségek 221
4.3.2. Egyéb, bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, baktériumok és vírusok által okozott betegségek 228
4.4. Parazitózisok (élősködők okozta betegségek) 237
4.5. Állatmérgezések 240
4.6. A fertőtlenítés szabályai és végrehajtása 244
4.7. Élelmiszerek mikrobiológiai szennyeződésének elfogadható értékei 248
4.8. A gazdasági állatok elletése, involúciója és a javasolt újravemhesítés ideje 251
4.9. Elsősegélynyújtás heveny felfúvódás esetén 254
4.10. Elsősegélynyújtás bélsárpangás esetén 255
4.11. A csülök ápolása 256
5. MŰSZAKI ISMERETEK 258
5.1. A négyütemű Ottó-és dízelmotorok főbb jellemzői 258
5.2. Traktorok jellemző adatai 260
5.3. Függesztőberendezések szabványos főbb méretei 260
5.4. Járműszerelvények főbb méreteire vonatkozó hatósági előírások 261
5.5. Terményszállításra használható anyagmozgató eszközök 263
5.6. Szemes termények tárolótér-szükséglete 265
5.7. Kiegészítő talajművelő gépek főbb jellemzői 265
5.8. Traktorsebességek különböző munkaműveleteknél 266
5.9. Munkaműveletekhez szükséges traktorteljesítmények 268
5.10. Talajmegmunkáló gépekhez szükséges traktorteljesítmények laza, középkötött és kötött talajon 273
5.11. Rendkezelő gépek főbb jellemzői 275
5.12. Bálázógépek főbb jellemzői 276
5.13. Szemestermény-darálók főbb jellemzői 277
5.14. Kalapácsos daráló (D-40) fajlagos energiaigénye 277
5.15. Eszközkombinációk jellemző technológiai adatai 279
5.16. Villanypásztorok jellemzői 280
5.17. Fejőgépek általános műszaki jellemzői 280
5.18. Az állattartás gépeinek éves villamosenergia-igénye 283
6. VÁLLALATGAZDASÁGI IRÁNYELVEK 285
6.1. A vállalkozások alapításának jogi szabályozása 285
6.1.1. Az egyéni vállalkozások alapításának szabályai 285
6.1.2. A társas vállalkozások alapításának szabályai 286
6.2. Vállalkozás- gazdaságtani alapismeretek 290
6.2.1. A kistermelő gazdaság termelési eszközei 290
6.2.2. A mezőgazdasági termelés kiadásai, ráfordításai, költségei 292
6.2.3. A mezőgazdasági termelés hozamai, árbevételei 293
6.2.4. Hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak 294
6.3. A vállalkozások adózása és pénzügyei 295
6.3.1. A vállalkozások pénzügyei 296
6.3.2. A vállalkozások adózása 297
6.4. A vállalkozások gépesítésének ökonómiája 300
6.4.1. A gépesítés és a jövedelmezőség 301
6.4.2. A hiányos gépesítés hatásai 302
6.4.3. A hazai mezőgazdasági erő- és munkagéprendszer 302
6.4.4. A gépigény kielégítésének alternatívái 303
6.5. A szerződéskötés általános szabályai és a szerződések fontosabb fajtái 304
6.5.1. A szerződés érvénytelensége 304
6.5.2. A szerződésszegés és jogkövetkezményei 305
6.5.3. Néhány szerződés fontosabb szabályai 306
7. KÖRNYEZETVÉDELEM 312
7.1. Alapfogalmak 312
7.2. A kipusztulás közvetlen veszélyébe került állatfajok 313
7.3. Aktuálisan veszélyeztetett állatfajok 313
7.4. A kipusztulás közvetlen veszélyébe került száras növényfajok 313
7.5. Az aktuálisan veszélyeztetett száras növényfajok 314
7.6. Veszélyes hulladékok 315
7.7. A felszíni vizek minőségének integrált követelményrendszere 321
7.8. Szennyezések küszöbértéke a „Holland jegyzék" alapján 322
7.9. Gépkocsi-kipufogógázok összetétele 324
7.10. Különböző hangforrások hangnyomás-, illetve hangintenzitásszintjei a Pa- és a dB-skálán ábrázolva 325
8. SZÁMÍTÁSI ALAPELVEK, NORMÁK, MÉRTÉKEGYSÉGEK 326
8.1. Az állattenyésztés statisztikai módszerei 326
8.2. Kvantitatív változók összefüggésvizsgálata 327
8.3. Örökölhetőség (h2-érték) 329
8.4. Takarmányok térfogattömege 330
8.5. Répaprizmák folyóméterének tömegértékei 331
8.6. Boglyák köbtartalma 331
8.7. Kazal folyóméterének köbtartalma 332
8.8. A takarmányok mintavétele laboratóriumi vizsgálatra 334
8.9. A takarmányok érzékszervi bírálata 33
8.9.1. Szénabírálat 335
8.9.2. Szilázsok bírálata 336
8.10. A takarmányok kémiai minősítése 338
8.11. A takarmányok mikrobiológiai minősítése 339
8.12. A takarmányok energiaértékének kiszámítása 342
8.13. Az SI mértékegység rendszer 343
8.14. Az SI rendszerbe nem tartozó, a gyakorlatban előforduló mértékegységek összefüggése az SI mértékegységgel 346
8.15. A nyomás mértékegységeinek összefüggései 348
8.16. A munka (energia) mértékegységeinek összefüggései 349
8.17. A teljesítmény mértékegységeinek összefüggései 350
8.18. Anyagok sűrűsége (kg/dm3) 351
8.19. Termények és egyéb ömlesztett mezőgazdasági anyagok tárolási sűrűsége 353
8.20. Tüzelőanyagok jellemzői 354
8.21. Különböző munkahelyek megvilágítási szükséglete 355
8.22. Vadvédelmi naptár („x"-el jelzett a veszélyes idő) 356
8.23. Vadászidények
(„x"-el jelzett időszakban a vadfaj vadászható) 357
Melléklet 359

Témakörök