| Előszó | |
| A tananyag feldolgozása | 3 |
| Időszámításunk előtti korszakok gazdaságtörténete | 7 |
| Őskőkorszak (Paleolit) | 9 |
| Újkőkorszak (Neolitikum) | 10 |
| Népességnövekedés, helyhez kötődés | 11 |
| Az újkőkorszak mezőgazdasága | 13 |
| Nomád pásztorkodás | 14 |
| Európai bevándorlások | 14 |
| A kézművesség megjelenése | 16 |
| Ókor (Fémkorszak) | 19 |
| Bronzkor (i. e. kb. 5-1. évezred) | 19 |
| Vaskor (i. e. 1. évezredtől) | 24 |
| Európa vázlatos gazdaságtörténete | 35 |
| A feudalizmus kialakulásának előzményei Európában | 35 |
| A Keletrómai Birodalom | 36 |
| A Nyugatrómai Birodalom | 38 |
| A nyugat-európai feudalizmus | 40 |
| Korai feudalizmus | 41 |
| Fejlett feudalizmus | 47 |
| Késői feudalizmus | 51 |
| A kapitalista gazdaság Nyugat-Európában | 57 |
| Nyugat-Európa gazdasága a XX. század első felében | 62 |
| A magyar gazdaság a X-XIII. században | 69 |
| Gazdasági élet az államalapítás előtt | 69 |
| Államalapítás, a feudalizálódás felgyorsulása | 70 |
| Államalapítás | 70 |
| Az államszervezet kiépítése | 71 |
| Az egyházi szervezet alapjainak lerakása | 73 |
| A tulajdonviszonyok változása | 74 |
| A népesség alakulása, településhálózat | 75 |
| A mezőgazdaság és az ipar helyzete | 76 |
| Kereskedelem | 77 |
| A királyi pénz | 77 |
| A nemesség helyzetének megerősödése és a tatárjárás | 78 |
| A magyar gazdaság főbb jellemzői a XIV-XV. században | 81 |
| A magyar országgyűlés és a rendi állam kialakulása | 81 |
| A feudalista rend erősítése, úriszék, pallosjog | 83 |
| Népességnövekedés, bevándorlás | 83 |
| Települések, falvak, városok kialakulása | 84 |
| A nemesség és az egységes jobbágyság | 87 |
| Az egységes nemesség kialakulása, vagyoni rétegződése | 87 |
| A jobbágytelek és tartozákai | 89 |
| A jobbágyok járadékfizetési kötelezettségei | 90 |
| A mezőgazdaság technikai változása, a termelés fejlődése | 91 |
| Az ipar és a bányászat fejlődése | 93 |
| A kereskedelem fejlődése | 94 |
| Az államháztartás és a pénzügyek | 94 |
| Magyarroszág gazdasága a XVI-XVII. században | 100 |
| Országszakadás | 100 |
| Az országszakadás okai és következménye | 100 |
| A három részre szakadt ország társadalmi-gazdasági viszonyai | 103 |
| Királyi Magyarország | 103 |
| A hódoltsági területek | 104 |
| Az Erdélyi Fejedelemség | 106 |
| A mezőgazdaság helyzete | 109 |
| Az allodiális gazdálkodás növelése | 110 |
| A robotterhek növelése | 112 |
| A jobbágy-paraszti földhasználat | 113 |
| Földművelés, növénytermesztés | 114 |
| Állattartás, állattenyésztés | 117 |
| Az ipar és a bányászat fejlődése | 121 |
| Nemzetközi feltételek változása | 121 |
| Hazai feltételek változása | 122 |
| A jelentősebb iparágak helyzete | 123 |
| A kereskedelem változása, bővülése | 128 |
| A hazai (bel)kereskedelem változása | 128 |
| Külkereskedelem fejlődése, változása | 129 |
| Pénzértékviszonyok | 132 |
| Magyarország gazdasága a XVIII-XIX. században | 135 |
| Magyarország a Habsburg Birodalom része | 135 |
| A Habsburg Birodalom gazdaságpolitikája | 136 |
| A népesség alakulása Magyarországon | 137 |
| A mezőgazdaság helyzete, fejlődése | 138 |
| A termőterület növelése | 139 |
| Fellendülő majorsági termelés, korszerűbb uradalmi irányítás | 139 |
| Úrbéri rendelet | 140 |
| A mezőgazdasági termelés alakulása | 143 |
| A mezőgazdaság technikai színvonala | 144 |
| Az ipari termelés alakulása | 144 |
| Külkereskedelem | 145 |
| A reformkor gazdasági törekvései | 146 |
| Széchenyi és Kossuth | 146 |
| A reformkor mezőgazdasága | 148 |
| Ipar a reformkorban | 149 |
| Közlekedés, szállítás | 150 |
| Pénzügy, hitel, biztosítás | 151 |
| A tőkés gazdaság kialakulása Magyarországon | 155 |
| A gazdasági intézményrendszer tőkés átalakítása | 155 |
| A jobbágyfelszabadítás, közteherviselés | 155 |
| Vállalkozás, vámpolitika | 158 |
| Az abszolutizmus | 159 |
| Kiegyezés | 160 |
| Agrárgazdaság, agrártársadalom | 161 |
| Ipar, közlekedés | 166 |
| Pénzügyek, pénzintézetek | 171 |
| Magyarország az I. világháborúban | 173 |
| Magyarország gazdasága a két világháború között | 178 |
| A gazdaság megváltozott feltételei a Trianon után | 179 |
| Az önálló gazdaságpolitika formálódása | 183 |
| Az önálló magyar pénz megteremtése | 183 |
| A stabilizációs program sikere és bukása | 184 |
| A magyar gazdaság pénzügyi szanálása | 185 |
| Az MNB felállítása, az új pénz bevezetése | 186 |
| Protekcionista vámpolitika, autonóm vámtarifa | 187 |
| Nagyatádi féle földreform | 188 |
| A gazdasági világválság hatása a magyar gazdaságra | 191 |
| A válság hatása a mezőgazdaságra és az iparra | 192 |
| A gazdasági válság állami kezelése | 194 |
| A kormány adósvédelmi intézkedései | 195 |
| Kilábalás a válságból | 195 |
| A magyar gazdaság a II. világháború időszakában | 199 |
| Területgyarapodás, háborúba sodródás | 200 |
| Népességváltozás, keresetnövekedés | 200 |
| Hadigazdaság kialakulása | 201 |
| Az ipar haditermelése | 201 |
| Mezőgazdaság a háború szolgálatában | 203 |
| A lakossági fogyasztás korlátozása | 206 |
| Az államháztartás hiányának növekedése | 208 |
| Magyarország gazdasága a II. világháborútól a nyolcvanas évek közepéig | 211 |
| Magyarország háborús veszteségei | 211 |
| Népességcsökkenés, népességváltozás | 212 |
| Anyagi jellegű háborús veszteségek | 213 |
| Jóvátételi kötelezettség | 215 |
| A háború utáni újjáépítés | 216 |
| A földreform megszervezése | 217 |
| Az élelmiszerellátás megszervezése | 221 |
| A közlekedés megindítása | 221 |
| Az infláció felgyorsulása, stabilizáció | 222 |
| A gyáripari termelés megindítása, részleges államosítások | 224 |
| A gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás változása | 228 |
| A tervgazdálkodás kialakítása | 228 |
| A szocialisa iparosítás | 234 |
| Extenzív iparfejlesztés | 234 |
| Korszerűsítés, hatékonyságjavítás az iparban | 235 |
| A KGST létrehozása, szovjet integrációs törekvések | 236 |
| A mezőgazdaság átalakítása | 237 |
| A gépállomások szervezése | 237 |
| A mezőgazdaság nagyüzemesítése | 239 |
| Reformtörekvések a XX. század második felében Magyarországon | 256 |
| Új gazdaságpolitika kialakítása | 256 |
| Az 1956. évi forradalom | 257 |
| Gazdaságirányítási reform | 258 |
| Az ellentmondások elmélyülése, a rendszerváltás érlelődése | 260 |
Folytatás Microsoft-tal