A gazdaságpolitika újfajta megközelítése (Friss István) | 5 |
A gazdasági szerkezet alakítására irányuló gazdaságpolitika (1957-1960) (Hegedűs Miklós) | 21 |
A gazdasági szerkezet alakítására irányuló gazdaságpolitika általános feltételei és jellemzői | 21 |
A struktúrapolitika és a gazdasági struktúra fogalmának értelmezése | 21 |
Az időszak fontosabb gazdaságpolitikai feladatai; a gazdaságpolitikai célokat alakító általános feltételek | 25 |
Gazdaságpolitikánk újszerű elemei az 1957-1960-as években | 28 |
Viták a gazdaságirányítási rendszer lehetséges modelljéről | 33 |
Struktúrapolitikai célok és elképzelések az 1957-1960 közötti időszakban | 45 |
A struktúrapolitikát alakító tényezők szerepe és hatása | 46 |
Elképzelések az ipar ágazati szerkezetéről; a hazai adottságokról; a kiindulás feltételeiről | 52 |
A második hároméves terv céljai a gazdasági struktúra alakítására | 57 |
A mezőgazdaság szocialista alakítása mint a második hároméves terv teljesítésének a körülményeit alapvetően módosító tényező | 61 |
A struktúrapolitikai célok realizálása; a gazdasági szerkezet tényleges változásai | 63 |
A gazdasági szerkezet alakulása, valamint a változásokat befolyásoló tényezők | 64 |
Az ipar szerkezetében és mikrostruktúrában végbemenő változások, s e változások motiváló tényezői | 79 |
A struktúrapolitika elemzéséből adódó néhány tanulság és következtetés | 88 |
Felhalmozási és fejlesztési politikánk néhány kérdése 1957-1960-ban (Ungvárszki Miklósné) | 95 |
A nemzeti jövedelem fő felhasználási arányainak alakulása | 95 |
Tervezett és tényleges folyamatok a nemzetközi jövedelem felhasználásában | 96 |
Változások a növekedési ütem alakítására vonatkozó célokban | 99 |
A foglalkoztatási problémák hatása a gazdasgápolitika gyakorlatára | 101 |
A mennyiségi törekvések előtérbe helyezése és ennek hatása a népgazdaság fejlődésének a jellegére | 103 |
A fogyasztás és felhalmozás alakulására ható gazdaságpolitikai döntések | 108 |
Beruházáspolitikai törekvések és eredmények | 111 |
A beruházási túlfeszítettséghez vezető tényezők a tervkoncepcióban és a tervelőirányzatokban | 115 |
A beruházási túlfeszítettség kialakulása | 118 |
A fontosabb gazdaságpolitikai célok és a beruházások ágazati megoszlásának kölcsönhatásai | 129 |
Iparfejlesztési célok és a beruházáspolitika | 130 |
A második hároméves terv iparfejlesztésének ágazati vetületei | 131 |
A kiemelt iparágak fejlesztésének problémái | 133 |
Az ipari fejlődés jellege; az eszközigényesség alakulása | 137 |
A termelési viszonyok átalakítása a mezőgazdaságban és a beruházáspolitika | 141 |
Az életszínvonal-politikai célok és a szociális-kommunális beruházások | 145 |
Az életszínvonal-politika néhány kérdése az 1957-1960-as évek gazdaságpolitikájában (Rédey Aranka és Barta Judit) | 151 |
Az életszínvonal-politika általános kérdései az 1957-1960-as évek gazdaságpolitikájában (Rédey Aranka) | 151 |
Az életszínvonal-politika szerpe és problémái a politikai és a gazdasági konszolidációban | 152 |
Az életszínvonal-politika érvényesülése a második hároméves terv időszakában | 154 |
A lakosság jövedelme és fogyasztása az 1958-1960-as években | 155 |
A foglalkoztatottságban végbement változások hatása a jövedelmekre és a fogyasztásra | 159 |
A szociális-kommunális és a kulturális ellátottság fejlődése és problámái az 1957-1960-as időszakban (Barta Judit) | 161 |
Célok és eredmények a lakásépítésben | 163 |
Az egészségügyi ellátás alakulása | 169 |
Az oktatási intézmények fejlődése | 172 |
Gazdaságpolitika és külkereskedelem (Esze Zsuzsa) | 177 |
A külkereskedelmi egyenleg mint a népgazdasági értékegyensúly alkotórésze | 178 |
A külkereskedelmi passzívum szerepe az 1957. évi konszolidációban | 178 |
A külkereskedelmi egyenleg mint a népgazdasági értékegyensúly alkotórésze 1958-1960-ban | 180 |
A hároméves tervkoncepció realizálhatósága | 183 |
A mezőgazdaság szocialista átszervezésének hatása a külkereskedelemre | 183 |
Az iparfejlődés extenzív típusa és ennek hatása a külkereskedelemre | 185 |
A népgazdasági fejlődés hatása a kereskedelmi mérlegre | 191 |
A külkereskedelem mint használati értékek cseréje | 194 |
A külkereskedelmi áruszerkezet átalakulása a konszolidáció szolgálatában | 194 |
Hazai munka cseréje külföldi anyagra a második hároméves terv időszakában | 196 |
Gépek cseréje anyagért | 196 |
Munkaigényes gépek cseréje anyagért | 208 |
A KGST-együttműködés szerepe az árustruktúra javításában | 213 |
A külkereskedelem érdekeltsége és részvétele az árustruktúra alakításában | 215 |
A magyar szocialista munkáspárt agrárpolitikájának néhány főbb jellemzője az 1957-1961 közötti időszakban (Gyenis János) | 221 |
Az 1956 novemberétől 1957 júliusáig terjedő periódusba folytatott agrárpolitika jellemzői | 221 |
A politikai és gazdasági konszolidáció eredményei; az 1957 első felében folytatott agrárpolitikai tevékenység sajátosságai | 221 |
Az agrárpolitika eszközrendszerének változásai | 225 |
A kötelező beszolgáltatási rendszer eltörlése és ennek jelentősége | 225 |
Mezőgazdasági árak 1956 végétől 1957 közepéig | 231 |
A mezőgazdaság állami irányításának egyéb változásai | 234 |
A Magyar Szocialista Munkáspárt szövetkezeti politikájának változásai | 238 |
A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikája 1957-1958-ban | 246 |
Az agrárpolitikai koncepció kialakulása | 246 |
Az agrártézisek és az ezeket kiegészítő párthatározatok kialakulásának körülményei és mechanizmusa | 246 |
A vizsgált periódusban felszínre került jobboldali és álbaloldali nézetek | 249 |
Az agrártézisekben és néhány más párthatározatban megfogalmazott agrárpolitikai koncepció tartalma | 250 |
Az agrárpolitika gyakorlatának főbb jellemzői | 252 |
A mezőgazdaság hároméves tervének néhány problémája | 253 |
A mezőgazdaság társadalmi viszonyainak ellentmondásai | 259 |
Az egyéni gazdálkodás jellemzői és problémái | 261 |
A szövetkezeti mozgalom fejlődésének jellemzői | 266 |
A parasztság osztályviszonyainak helyzete | 270 |
A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése | 272 |
Az 1959 januárjától 1961 februárjáig terjedő periódus jellemzői | 273 |
A politikai tényezők primátusa a mezőgazdaság szocialista átszervezése meggyorsítását előidéző döntések meghozatalában | 275 |
A mezőgazdaság szocialista átszevezésével kapcsolatos gazdaságpolitikai koncepció kialakulásának előzményei | 275 |
A belpolitikai helyzet jellemzői | 278 |
A külpolitikai helyzet kedvező alakulása | 280 |
A mezőgazdaság szocialista átszervezése meggyorsítására hozott határozatok gazdasági megalapozottsága | 281 |
A gazdasági feltételek meghatározásának problémái | 282 |
A magyar agrárviszonyok 1958. évi állapotában rejlő ellentmondások | 283 |
A népgazdaság általános fejlődése mint a szocialista átszervezés meggyorsításának feltétele | 285 |
A mezőgazdaság szocialista átalakításának ipari háttere | 286 |
A mezőgazdaság szocialista átszervezése vártnál gyorsabb megvalósulásának okai | 289 |
A mezőgazdaság szocialista átszervezésének három szakasza | 289 |
A politikai tényezők (módszerek) szerepe a szocialista átszervezés sikeres megvalósításában | 290 |
A mezőgazdaság szocialista átalakításának gazdasági alátámasztásával kapcsolatos problémák | 295 |
Egyéb tényezők hatása a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a vártnál gyorsabb befejezésére | 303 |
Gazdaságpolitikai tanulságok (Friss István) | 307 |
A társadalmi totalitás és követelményei | 307 |
A döntések szabadságfoka | 315 |
Egység és sokféleség, egész és rész, ellentmondás és kompromisszum | 319 |
A gazdságpolitikai koncepció | 326 |
Gazdaságpolitika és gazdasági mechanizmus | 329 |
Gazdasági helyzet és mechanizmus | 329 |
Gazdaságpolitika és tevezés | 334 |
Gazdaságpolitika és bérpolitika | 342 |
Gazdaságpolitika és árpolitika | 346 |
Gazdaságpolitikánk és a szocialista táborhoz tartozásunk | 348 |
A társadalmi tudat: a társadalmi-gazdasági fejlődés fékje és gyorsítója | 352 |
Gazdaságpolitika és valóság | 357 |
Politika és gazdaságpolitika | 364 |
Gazdaságpolitika, tudomány, demokrácia | 367 |