Gazdaságpolitika - gazdaságirányítás II.

Lektor

Budapest

'Najat Shamil Ali: Gazdaságpolitika - gazdaságirányítás II. ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó-Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	193 oldal
Sorozatcím:	Aula
Kötetszám:	99
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A „Gazdaságpolitika - gazdaságirányítás II." című jegyzet, melyet az olvasó a kezében tart, a hasonló című első rész szerves folytatása, témáiban azonban önálló, az előzőektől bizonyos mértékben független fejezeteket is tartalmaz. E jegyzet a második félév írásos anyaga, amelyet a Jövőkutatás és tervezés tanszék, valamint a Társadalompolitikai tanszék szerzői munkaközössége készített. A munka irányításában és szerkesztésében részt vett Hetényi István csakúgy, mint az első félévben.
A jegyzet a gazdaságpolitika kiemelt fejezeteit, fogja át. Az első rész foglalkozik a termelőszféra fontosabb ágazati, termelési kérdéseivel, köztük a műszaki fejlesztés, az agrár- és a külgazdasági politikával. Áttekintjük az infrastruktúra és a regionális politika főbb jellemzőit is.
A következő rész a társadalmi folyamatok gazdaságpolitikai befolyásolását tárgyalja. E témák önálló stúdiumot is alkotnak a későbbi évfolyamokon, bizonyos szakirányokban. Taglalásuk ugyanakkor elkerülhetetlen, mert a gazdaságpolitikai gondolkodásmód megismeréséhez nem csupán szűk gazdasági, hanem szélesebb körű áttekintés is szükséges.
A harmadik rész a gazdaságpolitika formálásának néhány témáját tárgyalja. A hallgató hiányolhatja, hogy nem foglalkoztunk módszeresen a folyamatszabályozás két legalapvetőbb eszközének ismertetésével: a költségvetési és a monetáris politikával. Nem kívántuk megismételni azt, amit a hallgató a Makroökonómia és a Pénzügyek című tantárgyban megkap. Ezért, valamint az 5. félévben oktatott Külgazdaságtan című tárgyban hallott ismeretek ismétlésének elkerülése érdekében az érdeménél szűkebben a külgazdaságpolitika kérdésével is.
Tudatában vagyunk annak, hogy a jegyzet tárgyalásmódja nem teljesen egységes, csupán egy a lehetséges megoldások közül, s nem ad mindenre kiterjedő képet a gazdaságpolitika komplexitásáról. Különösen a gazdasági folyamatok (kvantitatív) összehangolása részesül a korábbinál mostohább elbánásban. Magyarázataként szolgál, hogy a gazdasági folyamatszabályozás kvantitatív vonatkozásait, elsősorban a kategóriák, csoportosítások és makrogazdasági mérlegek (nemzetgazdasági számlarendszer, ágazati kapcsolatok mérlege) ismertetését, helyzetét a Statisztika és a Népgazdasági Szerkezet tárgyak, a makrofolyamatok kölcsönös összefüggését a Makroökonómia stúdiumok oktatják; a korábban szokásos ismétlésektől ezért eltekintettünk. Felhívjuk a hallgatók figyelmét arra, hogy több olyan téma és aktuális kérdés is szerepel, amelyek nem képezik külön fejezet tárgyát. Mindezeket a Tisztelt Olvasó figyelmébe ajánlva kívánunk valamennyi hallgatónknak jó munkát és sikeres együttműködést! Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 7
ELSŐ RÉSZ:
TERMELÉS- (STRUKTÚRA) POLITIKA 9
1. STRUKTÚRA- ÉS MŰSZAKI FEJLESZTÉSI POLITIKA 11
1.1. A struktúrapolitika fogalmi rendszere 11
1.2. Struktúra - termelés - iparpolitika a fejlett piacgazdaságokban 13
1.3. Műszaki fejlesztési politika a fejlett piacgazdaságokban 21
1.4. Struktúra-termelés-iparpolitika a központi tervgazdaságokban 27
1.5. Struktúrapolitika és eszközei Magyarországon 1968 után 28
1.6. A magyar műszaki fejlesztési politika főbb jellemzői 32
Felhasznált irodalom 34
2. AZ AGRÁRGAZDASÁG BEFOLYÁSOLÁSÁNAK SAJÁTOS ELEMEI 35
Bevezetés 35
2.1. A földtulajdon főbb kérdései 35
2.2. Az agrárgazdaság és az árpolitika 37
2.3. Az agrárgazdaság pénzügyi vonatkozásai 39
2.4. Mezőgazdasági-ipari-külkereskedelmi kapcsolatok rendszere 41
Felhasznált irodalom 43
3. A KÜLGAZDASÁGPOLITIKA 44
Bevezetés 44
3.1. A külgazdaságpolitika célrendszere 45
3.2. A külgazdaságpolitika alapvető területei 49
3.3. A külgazdaságpolitika eszközrendszere 51
3.4. A külkereskedelmi forgalom szabályozása a KGST keretében és az 1968
utáni magyar irányítás 58
Felhasznált irodalom 61
4. AZ INFRASTRUKTÚRA-POLITIKA 62
4.1. Az infrastruktúra fogalma, jellege és jelentősége 62
4.2. Az infrastruktúra és a gazdasági fejlődés 64
4.3. Infrastruktúra-politika és állami koordináció 65
4.4. Az infrastruktúra szervezeti és gazdálkodási formái 66
4.5. Energiapolitika 68
4.6. A tudományos kutatás szerepe az infrastruktúrában 70
4.7. Az infrastruktúra helyzete Magyarországon 71
Felhasznált irodalom 73
5. A TERÜLETI POLITIKA 74
5.1. A területi politika értelmezése, részterületei 74
5.2. A területi politika tárgya, tartalma 78
5.3. Kiemelt térségek speciális összefüggései 81
5.4. A területi politika eszközrendszere 87
5.5. A területi politika főbb kérdései Magyarországon 92
Felhasznált irodalom 94
MÁSODIK RÉSZ:
A GAZDASÁGPOLITIKA TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI 97
6. A TÁRSADALOMPOLITIKA ALAPJAI 99
6.1. A társadalom- és a gazdaságpolitika 99
6.2. Társadalompolitikai célok és feladatok 101
6.3. A társadalompolitika intézményrendszere 104
6.4. A társadalompolitika eszközrendszere 105
Felhasznált irodalom 106
7. A SZOCIÁLPOLITIKA 107
7.1. A szociálpolitika értelmezése 108
7.2. A szociálpolitika eredményessége, mérési lehetőségek 109
7.3. A szociálpolitikát vezérlő értékek 111
7.4. Szociálpolitikai nagyrendszerek 112
Felhasznált irodalom 114
8. AZ OKTATÁSPOLITIKA 115
8.1. Oktatási világtendenciák 116
8.2. Hazai oktatáspolitikai irányok 117
8.3. A gazdaság és az oktatás kapcsolata 120
Felhasznált irodalom 123
9. A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI 124
9.1. Mit értünk a foglalkoztatáson? 124
9.2. Az állam munkaerőpiaci szerepe 126
9.3. A munkaerőstruktúra jellemzői nemzetközi összehasonlítás alapján 132
10. A KULTURÁLIS POLITIKA ÉS MŰVELŐDÉS 135
10.1. Kultúra és művelődés 135
10.2. A kulturális ágazatok intézményi rendszere 136
10.3. A kultúra finanszírozása 137
10.4. Kulturális eredmények és feladatok 138
Felhasznált irodalom 139
11. AZ EGÉSZSÉGÜGYI POLITIKA 140
11.1. Az egészség, az egészségügyi szükséglet és kielégítése 140
11.2. Egészségügyi politika az elmúlt évtizedekben 141
11.3. Új irányzatok az egészségügyi politikában 143
Felhasznált irodalom 145
12. A LAKÁSPOLITIKA 146
12.1. A lakásszükséglet és kielégítése 146
12.2. Lakáspolitika az elmúlt évtizedekben 147
12.3. Új irányzatok a lakáspolitikában 149
Felhasznált irodalom 150
HARMADIK RÉSZ:
A GAZDASÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓK
KIDOLGOZÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE 151
13. A GAZDASÁGPOLITIKA INFORMÁCIÓS RENDSZERE, GAZDASÁGPOLITIKAI DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE SORÁN FELHASZNÁLT MATEMATIKAI MODELLEK 153
13.1. Az állami gazdaságpolitika információs rendszere 153
13.2. A gazdaságpolitikai döntések előkészítése során felhasznált matematikai modellek 157
Felhasznált irodalom 164
14. A GAZDASÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓRÓL 165
14.1. A gazdaságpolitikai koncepció 165
14.2. A gazdaságpolitikai koncepció kidolgozásának néhány szempontja 167
Felhasznált irodalom 175
JÖVŐKUTATÁS A GAZDASÁGPOLITIKA MEGALAPOZÁSÁBAN 176
15.1. A jövőkutatásról 176
15.2. Helyzetelemzések, fejlődési folyamatok előrejelzése 179
Felhasznált irodalom 194