Gazdaságpolitika

Tartalom

Előszó 9
I. rész
Gazdaságpolitikai teendők piacgazdaságban 13
I. fejezet
Az állami gazdaságpolitika sokarcúsága a minimálbér intézményének példáján 15
A gazdaságpolitika értelmezései 15
A gazdaságpolitikai szerepvállalás példája: a minimálbér-szabályozás 16
Szándékolt és szándékolatlan társadalmi hatások - magyar viszonyok
között 21
A gazdaságpolitikai döntéshozatal ötvözi a gazdaságtudomány,
a gyakorlati tudás és a „döntés művészete" elemeit 24
II. fejezet
Társadalom, egyén, közügyek, állam 26
A gazdaság és a közügyek helye életünkben - órára és percre 26
Az államszervezet evolúciója 28
Kormányzat vagy piac? Kormányzat és piac! 32
III. fejezet
Az állam gazdasági funkcióinak formálódása 36
A piac és az állam kölcsön kapcsolatai 36
A kormányzati szektor kiterjedésének változásai 37
Az állam feladatkörének átrendeződése a globális korszakban 41
A társadalmi akarat megismerésének és képviseletének korlátjai 44
A közjó érvényesítésének ideológiai és módszertani problémái 46
Közgazdasági elméletek az állam gazdasági szerepvállalásáról 49
IV. fejezet
Az állam és a közjó 54
Kiindulásunk: a működőképes demokrácia 54
... és a nyugati típusú piacgazdaság 55
Monopólium, versenykorlátozás és az ezekre adott gazdaságpolitikai válaszok 56
Társadalmi hozamok és költségek: újabb indok a piac szabályozására 61
Javak, amelyekből a nyereségelvet követve a piacgazdaság túl keveset állítana elő 63
A jóléti választások és a kormányzat 67
V. fejezet
Gondolati modellek a gazdaság működéséről és az állam szerepéről 71
Absztrakció és modell-gondolkodás 71
Modell-gazdaság beruházásokkal, megtakarításokkal, bankokkal 73
Modellünk kibővül a külkereskedelemmel és a nemzetközi pénzügyekkel 75
Melléklet; A fenntarthatóság értelmezései 80
VI. fejezet
A piacgazdaság makroökonómiai szabályozásának gondolatai
Keynestől a mai szintézisig 82
Az állam gazdasági szerepfelfogását a hagyományok és az uralkodó
nézetek formálják 82
Keynes és a nemzetgazdasági szemlélet fordulata 83
A gazdaságpolitika makrogazdasági kerete 88
Monetaristák és keynesiánusok vitája 91
II. rész
Költségvetési és pénzpolitikai eszközök a gazdaságpolitika szolgálatában 97
VII. fejezet
A kormányzati gazdaságpolitika információs alapjai 99
Gazdasági adatok, statisztikák 99
A nemzeti számlák 100
Kormányzati pénzügyi statisztika 103
Nemzetközi fizetési mérleg 105
Bankstatisztikák 108
Konjunktúramutatók 108
A kormányzati hiány mutatói 109
Az árindexek mérésének gazdaságpolitikai jelentősége 111
Társadalmi jelzőszámok 113
A statisztikai adatok megbízhatósága, társadalmi hitelessége 114
1. melléklet: Gyorsan változik a múlt - avagy eltérnek az előzetes
és a végleges makroadatok 116
2. melléklet: A magyar nemzetközi fizetési mérleg szerkezete 119
VIII. fejezet
A költségvetés mint gazdaságpolitikai eszköz 1 22
Az államháztartás társadalmi rendeltetése 122
A költségvetési tételek gazdaságpolitikai tartalma 127
A költségvetési deficit mérése, a finanszírozás formái 130
A költségvetés tervezése 131
Az állami költségvetés összeállításának és jóváhagyásának a folyamata -
hazánk példáján 134
IX. fejezet
Jövedelemátcsoportosítás és jóléti ellátás a társadalom és gazdaság
újratermelésének rendjében 138
A jóléti politika fogalmának formálódása 138
A szegénység-ügy és a „család-üzem" gazdaságpolitikai kérdései 139
A nagy jóléti ellátó rendszerek gazdaságpolitikai dilemmái 142
A járulékok drágítják a foglalkoztatás üzleti költségét - lehetne-e
olcsóbbá tenni? 147
X. fejezet
A monetáris politika intézményrendszere 149
A nemzeti pénzrendszer közjószág 149
A monetáris politika alaprendeltetése 150
Cél-e a valuta külső értékállósága? 154
A valutaárfolyamok menedzseléséről 156
A pénzügyi nyitottság fogalma, gazdaságpolitikai következményei 158
A központi bank monetáris politikai eszközei 160
Az infláció jelensége és az antiinflációs politika 161
Melléklet: Hazánk külső tartozásai 164
XI. fejezet
A költségvetési és a monetáris politika együttes alkalmazása
gazdaságszabályozási célokra 167
Az állam működése, mint konjunktúraformáló tényező 167
Makrogazdasági összefüggések (az IS-LM-modell szellemében) 168
A makromodellek alkalmazásának feltételei 171
Az intézkedések hatásossága 173
A külső nyitottság gazdaságpolitikai következményei 175
A devizaárfolyam-rendszerek hatása a gazdaságpolitikai eszközök
alkalmazhatóságára 178
A rugalmas (lebegő) árfolyam mellett hatásos lehet a monetáris politika 183
A modellek gazdaságpolitikai alkalmazhatóságának korlátjai 185
III. rész
Szerkezeti és rendszerbeli gazdaságpolitika 189
XII. fejezet
A kereskedés és a gazdasági verseny rendjének szabályozása 191
A gazdasági rend fenntartása 191
Kereskedelempolitikai irányzatok 192
A külföldi tőke: veszély vagy esély? 196
Versenypolitika 198
A versenykorlátozás és az állami támogatások ügye 200
XIII. fejezet
A tulajdon rendjének gazdaságpolitikai kérdései 203
A szektorhatárok mozgatása: államosítás és privatizáció 203
Birtokrendezés és a földtulajdon ügye 208
A kistulajdon, a lakástulajdon és a vállalkozásfejlesztés politikája 212
XIV. fejezet
Szerkezetalakító szakpolitikák 216
A szerkezet (struktúra) fogalmi kérdései 216
Az állami struktúrapolitika indokai és eszközei 218
Iparpolitika 221
Agrárpolitika 224
XV. fejezet
Infrastruktúrapolitika 228
Az infrastrukturális ágazatok nemzetgazdasági jelentősége 228
A közlekedés ügyének gazdaságpolitikai kérdései 229
Távközlési és információs politika 234
Az energiapolitika irányvonalai 237
XVI. fejezet
Regionális politika 241
A gazdaság térben, településeken, telephelyeken működik 241
Az állami szerepvállalás változásai 242
Paradigmaváltás a területi gazdaságpolitikában 244
A gazdasági rendszerváltozás területi vonatkozásai Kelet-Közép-Európában 246
Az európai uniós csatlakozási folyamat és a tervezési-statisztikai
régiók kialakítása 248
IV. rész
A nyitott gazdaság irányításának kulcskérdései 251
XVII. fejezet
A gazdaságpolitika nemzetközi meghatározottsága 253
Hitelkapcsolat és gazdaságpolitikai párbeszéd a nemzetközi
pénzintézetekkel 253
A nemzetközi magántőke és a nemzeti gazdaságpolitika kapcsolatai 259
Gazdaságpolitikai cselekvési tér, autonómia, szuverenitás 262
Az EU és a gazdaságpolitikai kormányzat kapcsolatának intézményi formái 266
XVIII. fejezet
A gazdasági döntéshozatal gyakorlatáról 270
A valós életben a döntés sokszereplős folyamat 270
A döntések tartalma nem mindig, ám ütemezése és időzítése jórészt
a gazdaságpolitikusokon múlik 275
Irodalom 281

Témakörök