Gazdaságirányítás és népgazdasági optimum

Tartalom

Bevezetés 7
I. rész
A gazdasági fejlődés néhány törvényszerűsége
1. A termelés és a termelékenység alakulásának általános sajátosságai 13
1.1 Kérdésfeltevés 13
1.2 Termelési tényezők 13
1.3 A termelési függvény általános alakja 16
1.4 Termelékenységi összefüggések 20
1.5 Rugalmassági együtthatók 22
2. A nemzeti jövedelem függvénye és növekedésének tényezői 26
2.1 Általános jellemzés 26
2.2 A számított és a tényleges nemzeti jövedelem 28
2.3 A termelési tényezők szerepe a nemzeti jövedelem növekedésében 31
2.4 Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem változásának okai 33
3. Ágazati függvények 36
3.1 A termelési függvény paramétereinek ágazati specializálása 36
3.2 Az ágazati függvények paraméterei 39
3.3 Ipari főágazatok 40
3.4 Iparon kívüli ágazatok 43
3.5 Nehézipari ágak 46
3.6 Gépipari ágazatok 47
3.7 Könnyűipari ágazatok 48
4. A termelékenység elemzése 50
4.1 A vizsgálat célja és módszere 50
4.2 Ipari főágazatok és iparon kívüli ágazatok 51
4.3 Nehézipari ágak és gépipari ágazatok 53
4.4 Könnyűipari ágazatok 55
4.5 A berendezésegységre jutó termelés 57
5. Differenciális hozadékok 61
5.1 Előzetes megjegyzések 61
5.2 A termelési tényezők differenciális hozadékai 63
5.3 Helyettesítési határráták 66
II. rész
Népgazdasági optimum tényadatok alapján
6. A modell közgazdasági jellemzése 71
6.1 Célkitűzések 71
6.2 A programozandó időszak hossza 74
6.3 Ágazati részletezés 75
6.4 Technológiai változatok 77
6.5 Fogyasztás és felhalmozás 82
6.6 Külkereskedelmi tevékenységek 83
6.7 Erőforrások 85
6.8 Árnyékárak és gazdaságirányítás 88
7. A feladat általános leírása 95
7.1 Jelölések 95
7.2 A modell sémája 97
7.3 Feltételi rendszer 99
7.4 Célfüggvények 100
8. A gazdasági szerkezet 102
8.1 Általános megjegyzések 102
8.2 Az ágazati struktúra 102
8.3 Az export volumene és szerkezete az optimális programokban 104
8.4 Versenyző import 107
8.5 Célfüggvénynövekmények 108
9. Ágazati árszintek 111
9.1 A vizsgálat célkitűzései és módszere 111
9.2 Az ágazati árnyékárak szóródása 113
9.3 Árnyékárak és tényleges árak 114
9.4 Árnyékárak és világpiaci árak 117
9.5 Rövid összefoglalás 119
10. Az erőforrások felhasználásának optimális értékelése 121
10.1 Előzetes megjegyzések 121
10.2 Az „árnyékbérek" 121
10.3 A mobilizálható termelési alapok árnyékárai 127
10.4 A régi termelési kapacitások differenciális hozadékai 131
10.5 A természeti erőforrások árnyékárai 135
10.6 A devizák és az exportkorlátok értékelése 136
10.7 Következtetések 138
III. rész
Az optimális tervezés egyes elvi és módszertani kérdései
11. A dinamikus modell és közgazdaságelméleti problémái 149
11.1 Terminológiai kérdések 149
11.2 A dinamikus modell általános sémája 150
11.3 A dinamikus modell árnyékárrendszerének főbb sajátosságai 152
11.4 A fogyasztás-felhalmozás arány elvi kérdései 154
11.5 A nem-termelő szféra a dinamikus modellben 156
11.6 Az optimumkritérium 158
11.7 A népgazdasági programozás modellrendszere 164
11.8 Specializált dinamikus modellek 165
12. Az optimumszámítási eredmények közgazdasági realitásának feltételei 173
12.1 Kérdésfeltevés 173
12.2 Általános modellszerkesztési követelmények 173
12.3 A növekvő hozadék esete 176
12.4 Az optimális tervezés alapadatainak meghatározása 177
12.5 Az optimumszámítások beillesztése a szocialista gazdaság tervezési rendszerébe 178
IV. rész
Kiegészítő vizsgálatok és az ex post optimalizálás kiindulóadatai
13. A ráfordítási fajlagosok dinamikája 183
13.1 összevont ráfordítási fajlagosok változása 183
13.2 Néhány következtetés 188
13.3 A termelésnövekmények élőmunka- és eszközigénye 190
13.4 A munkaerő minőségi összetétele 193
14. A fogyasztás és a felhalmozás szerkezete 198
14.1 A fogyasztási struktúra változási tendenciái 198
14.2 A beruházások és felújítások kibocsátó ágazatok szerinti összetétele 200
14.3 A készletváltozás szerkezetének alakulása 202
15. Külkereskedelem és devizaárak 204
15.1 Az exportstruktúra változási irányai 204
15.2 Exportdevizaáraink alakulása a tőkés piacon 208
15.3 Az exportpiacok bővülési üteme 210
15.4 Az import dinamikája
16. A népgazdasági ex post optimalizálás numerikus modelljéről 215
16.1 Néhány előzetes megjegyzés 215
16.2 A termelés mérlegegyenletei 215
16.3 Devizamérlegek 216
16.4 Munkaügyi mérlegek 217
16.5 Régi termelési kapacitások 217
16.6 Felhalmozási keretek 218
16.7 Természeti erőforrások 218
16.8 Exportkorlátok 219
16.9 A célfüggvények numerikus alakja 219
17. A gazdasági hatékonyságot meghatározó általános jellegű tényezők termékmélységű vizsgálata 221
17.1 Cél és módszer 221
17.2 Hatékonysági összefüggések 225
17.3 Néhány következtetés a feldolgozóipari hatékonyságra vonatkozóan 228
17.4 Az anyag- és munkaigényesség szerepe 231
17.5 Összefoglalás 232
Mellékletek 237
Irodalomjegyzék 259

Témakörök