Gazdasági, pénzügyi és külgazdaság-politikai ismeretek I-III.

Tartalom

I. kötet
I. ALAPFOGALMAK 5
1. Szükséglet - termelés - fogyasztás 5
2. Szükséglet - termelés - munka - munkamegosztás - csere 7
A munka és a munkamegosztás 9
3. A munka feltételei:
a termelési tényezők - tulajdon - elosztás 12
A termelési tényezők jövedelemtermelő képessége 17
4. Az újratermelés egysége. Gazdaság, gazdálkodás 20
Az újratermelés fogalma 21
Gazdaság, gazdálkodás 22
II. NATURÁLGAZDASÁG - ÁRUGAZDASÁG - PÉNZ 27
1. A naturál- és árugazdaság. Az árutermelés kialakulásának
feltétele és oka 27
2. Az árugazdaság alapkategóriái - pénz 30
III. A PIAC MŰKÖDÉSE ÉS A PÉNZ FUNKCIÓI 36
1. A szabadpiaci mechanizmus; a pénz áruforgalomhoz
kötődő funkciói 36
2. Az áruforgalom további fejlődése; a hitel és a hitelpénz 42
3. A mai gazdaság pénzének keletkezése, a pénzfedezet 45
4. Piaci pozíció és piactípusok 48
A szabadversenyes piactípus 49
A monopolpiac 50
IV. A GAZDASÁG SZEREPLŐI I. A HÁZTARTÁS. A VÁLLALAT 53
1. A háztartás mint termelő, fogyasztó és megtakarító egység 53
A háztartás mint termelő 53
A háztartás mint fogyasztó 54
A háztartás mint megtakarító 57
2. A vállalat 60
A vállalat fogalma, céljai, tevékenysége 60
A vállalati eredményesség mérése 63
V. A GAZDASÁG SZEREPLŐI II. A BANKRENDSZER ÉS AZ ÁLLAM
GAZDASÁGSZABÁLYOZÓ SZEREPE
1. A bankrendszer kialakulása, fejlődése, szerepe 66
A jegybankok kialakulása és tevékenysége 66
2. Bankműveletek 67
A jegybankok feladatai, monetáris politikája 67
A monetáris politika eszközei 69
A kereskedelmi bankok műveletei 72
3. Az állam gazdasági szerepe 77
Az állam gazdasági szerepének változásai; a gazdaságpolitika 77
Az állami költségvetés 81
Költségvetési intézmények 89
VI. A GAZDASÁGI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE
1. Szektorok, ágazatok, termelési szerkezet 92
2. A gazdasági tevékenységek számbavétele 94
3. A gazdasági egyensúly és az egyensúlyhiány 98
4. A tőkés termelés válságai és fejlődése 101
A tőkés gazdasági fejlődés sajátosságai a II. világháború
után 104
5. Az infláció 106
Az infláció okai 106
Az infláció megfékezésének eszközei és a munkanélküliség 109
6. A gazdasági növekedés. A gazdasági körforgás a vegyes
gazdaságban 111
A gazdasági növekedés fogalma, jelentősége 111
A gazdasági növekedés tényezői 112
A gazdasági körforgás a vegyes gazdaságban 115
II. kötet
VII. NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS 7
1. A nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök
és azok forrásai 7
Külkereskedelem az abszolút előny alapján 7
Külkereskedelem a komparatív előny alapján 8
A komparatív előny forrásai 13
2. A külgazdasági kapcsolatok. Külkereskedelem, világpiac 15
3. A gazdasági nyitottság és a cserearányok 18
Gazdasági nyitottság 18
Cserearányok 19
4. A külgazdaság-politika és fő összetevői 20
A külkereskedelem-politika 21
A nemzetközi pénzügypolitika 23
Az integrációs politika 25
VIII. A KÜLKERESKEDELEM-POLITIKA TÖRTÉNETI IRÁNYZATAI ÉS MAI
ESZKÖZRENDSZERE 27
1. Irányzatok a kereskedelempolitikában 27
A merkantilizmus 27
A szabad kereskedelmi politika 28
2. A kereskedelempolitikai irányzatok harca és kölcsönhatása 32
3. A kereskedelempolitika eszközrendszere 37
4. A vámok 39
A vám mint a kereskedelempolitika normatív eszköze 39
A vám termelői védettséget nyújtó szerepe. Nominális
és effektív (komplex) vám 49
A regionális vámegyezmények egyes alapkérdései 52
A vámunió-elmélet 54
5. A szubvenció 58
A szubvenció mint gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz 59
A termelési szubvenció mint "fordított vám" 62
Exportszubvenció, dömping, exportösztönzés 63
A GATT Szubvenciós Kódexe 70
6. A mennyiségi korlátozások 73
A kontingens mint "drasztikus vám" 74
Az "önkéntes" exportkorlátozások 79
A nemzetközi áruegyezmények 79
Vámkontingens, közvetett mennyiségi korlátozások 81
7. Egyéb nem tarifális eszközök 81
A devizapolitikai eszközök és a kereskedelempolitika 83
Egészségvédelmi, műszaki biztonsági, környezetvédelmi
előírások 85
Paratarifális protekcionizmus 87
Engedélyezési rendszer 89
Állami beszerzések, "Buy National" eljárások, mozgalmak 90
IX. A KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PÉNZÜGYI FOGALMAI 94
1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fő elemei. A nemzetközi
elszámolások forrásai 94
2. A nemzetközi elszámolások lebonyolításának eszközei 96
A valuta és a deviza nemzetközi forgalomképessége 98
3. A valutaárfolyam fogalma, főbb típusai 110
A valutaárfolyam 111
A valutaárfolyam főbb típusai 112
4. A pénz- és tőkepiacok 121
A pénz- és tőkepiacok kialakulása és tagozódása 121
A pénz- és tőkepiaci ügyletek, főbb típusaik 125
A devizapiacok működése 143
Europiac, xenopiac 151
X. A KÜLKERESKEDELMI ÉS A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI MÉRLEGEK. A KÜLGAZ-
DASÁGI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSÁNAK PÉNZÜGYI ESZKÖZEI 158
1. A külkereskedelmi mérleg és a nemzetközi
pénzügyi mérlegek 158
A kereskedelmi mérleg 159
A nemzetközi pénzügyi mérlegek 161
2. A monetáris politika mint a külgazdasági kapcsolatok
szabályozásának eszköze. Valutáris likviditás,
likviditási politika 167
Valutáris likviditás 167
Fizetésimérleg-politika 168
A monetáris politika klasszikus eszközeinek hatása a
külgazdasági kapcsolatokra 170
A monetáris tartalékok, tartalékképzés 174
A likviditás mérőszámai 179
3. A fiskális politika és az infláció külgazdasági
összefüggései 183
A fiskális politika külgazdasági összefüggései 183
Az inflációs folyamatok külgazdasági valutáris
összefüggései 185
4. A külgazdasági kapcsolatok közvetlen szabályozását
szolgáló pénzügypolitikai eszközök 187
Az árfolyampolitika 187
Az adópolitikai eszközök 197
XI. A KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÁLLAMKÖZI SZABÁLYOZÁSA 203
1. Az államközi szerződések és az azokban alkalmazott elvek 203
A szerződések rendszerezése 203
A szerződésekben alkalmazott kereskedelempolitikai elvek 205
A kereskedelmi szerződések 209
2. Az árucsere-forgalmi megállapodások 209
A megállapodások szerkezete 210
A kontingenslisták összeállításának módszerei 211
A kontingenslisták egyensúlya, árukapcsolás 213
A kontingensek blokkirozása 215
3. A fizetési és klíringmegállapodások 216
4. A kooperációs megállapodások 218
5. A nemzetközi működőtőke-mozgást elősegítő megállapodások 219
A kettős adóztatást kizáró egyezmények 219
Beruházásvédelmi megállapodások 220
FÜGGELÉK 225
III. kötet
XII. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
GLOBÁLIS INTÉZMÉNYEI 7
1. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 7
A GATT megalakulása, célok, elvek 7
A GATT mint multilaterális intézmény 10
A GATT Alapokmánya 12
A GATT elvei és az elvek korlátozása 13
Vámtárgyalások a GATT-ban 15
A nem tarifális korlátozások és a GATT 16
Fejlődés volt szocialista országok 17
A nemzetközi kereskedelempolitika megoldásra váró problémái az Uruguay Körtárgyalások tükrében 18
A magyar GATT-tagság 24
2. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 27
A Nemzetközi Valutaalap megalakításának körülményei 27
A Nemzetközi Valutaalap működési elve 29
A Nemzetközi Valutaalap tevékenysége 30
Magyarország IMF-tagsága 43
3. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
(Világbank - IBRD) és alintézményei 45
A Világbank és az IMF tevékenységének összehasonlítása 45
A világbanki finanszírozás szakaszai 47
Társfinanszírozás 53
Az IDA és az IFC 54
Magyarország Világbank-tagsága 55
4. Egyéb globális jelentőségű intézmények 56
FAO 56
ECOSOC 57
EGB 57
UNCTAD 58
OECD 58
XIII. A VILÁGGAZDASÁG ÉS VILÁGKERESKEDELEM FEJLŐDÉSE 63
1. A világgazdaság - világkereskedelem 63
2. A gazdasági fejlődés fontosabb szakaszai a második
világháború után a fejlett ipari országokban 64
Fejlődési feltételek a korszakváltás éveiben 66
3. A világkereskedelem tendenciái 68
A világkereskedelem növekedésének dinamikája 68
A világkereskedelem viszonylati struktúrája 70
A világkereskedelem áruszerkezetének változása 74
4. Új tendenciák a nemzetközi gazdasági együttműködésben. Az
eladósodási probléma 78
Szolgáltatáskereskedelem, tőkeforgalom 78
Multinacionális vállalatok a világgazdaságban 80
Gazdasági integráció 82
Az 1982-83. évi adósságválság kialakulása, az eladósodási probléma 84
XIV. A FEJLETT IPARI ORSZÁGOK KÜLGAZDASÁG-POLITIKÁJA ÉS
SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN 94
1. Az Európai Közösség (EK) 94
Az EK kialakulása 94
Az EK intézményrendszere, döntéshozatali mechanizmusa 95
A közös agrárpolitika 101
A közös kereskedelempolitika egyes tartalmi
kérdései 107
Az EK keretében folyó pénzügyi kooperáció. Az Európai
Monetáris rendszer (EMS) 114
2. Az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás (EFTA) 119
3. Az USA és az Észak-amerikai Szabad Kereskedelmi
Övezet (NAFTA) 121
4. Japán és a délkelet-ázsiai térség 125
XV. A VOLT SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉS A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK
GAZDASÁGI HELYZETE, KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI 131
1. Kelet-Európa a KGST megszűnése után 131
A KGST és működésének ellentmondásai 132
2. Reform és gazdaság a volt Szovjetunióban. A FÁK gazdasági
helyzete 136
Külkereskedelem 139
3. Kelet-Európa többi országa 140
Az egyes országok helyzete 141
Az együttműködés esélyei 144
4. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok 145
A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok általános
feltételei 147
Áruszerkezeti sajátosságok 150
Kooperációs kapcsolatok 154
A tőketranszfer hiánya 155
Pénzügyi és hitelkapcsolatok 157
Az adóssághelyzet rendezésének lehetőségei 159
5. A fejlődő országok 162
A fejlődő országok bekapcsolódása a világgazdaságba 163
Új tendenciák a fejlődő országok világgazdasági
integrálódásában 167
A fejlődő országok nemzetközi pénzügyi helyzetének
alakulása 168
XVI. MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME 175
1. A külkereskedelem szerepe a magyar gazdaságban 175
A magyar gazdaság "nyitott" jellege 175
A magyar gazdaság adottságai külgazdasági szemszögből 177
2. Változó feltételek és tendenciák Magyarország külgazdaságában a nyolcvanas évek végétől 179
Lépések a külkereskedelem és a devizagazdálkodás
liberalizálásában 179
A magyar külkereskedelmi forgalom fő jellemzői 1988
és 1990 között 183
A magyar külkereskedelmi forgalom fő jellemzői 1991-ben 189
3. Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatai a fejlett
ipari országokkal 191
A külgazdasági együttműködés jelenlegi kereskedelempolitikai feltételrendszere 193
Külgazdasági kapcsolatok a fejlett ipari országok egyes
csoportjaival 198
4. Kapcsolatok a kelet-európai és az Európán kívüli volt
szocialista országokkal 209
Áttérés a piaci típusú kapcsolatokra 209
Kereskedelmi-gazdasági kapcsolataink az 1991-től kialakuló új feltételrendszerben 213
5. Kapcsolataink a fejlődő országokkal 215
Külgazdasági stratégiák és kapcsolatépítési céljaink 215
A gazdasági kapcsolatok építésének eszközrendszere 217
Külkereskedelmünk a fejlődő országokkal 220
Függelék 228

Témakörök