A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Részlet
A termelés mögött alapképletként valamely új dolog előállítása, azaz alkotás húzódik meg. Termelés esetében azonban valamely dolognak vagy dolgoknak nem alkalmi, egyszeri vagy időközönként...
Tovább
Előszó
Részlet
A termelés mögött alapképletként valamely új dolog előállítása, azaz alkotás húzódik meg. Termelés esetében azonban valamely dolognak vagy dolgoknak nem alkalmi, egyszeri vagy időközönként esetleg több ízben történő előállítását értjük, hanem meghatározott dologtípusoknak, vagyis terméktípusoknak és termékfajtáknak rendszeres és sorozatban (szériában) történő üzletszerű előállítását értjük. A termelés tehát árunak, azaz piacra szánt termékek üzletszerű előállítását jelenti, amely lehet egyedi, vagyis kézműipari előállítás, de lehet szériagyártás is: A termelés mindig vállalkozói tevékenység, mivel a termelő az általa előállított termékek piacra dobásából hasznot remél.
A termelő az üzleti kapcsolatát a felhasználóval, vagy az értékesítővel kétféle módon alakítja ki. Vagy a felhasználó keresi meg a termelőt és megrendeli nála az általa kívánt olyan dolog előállítását amellyel iparszerűen foglalkozik, vagy pedig az ipar-, ill. üzletszerűen termeléssel foglalkozó vállalkozó kiviszi áruként a termékét a piacra és ott igyekszik értékesíteni azt. Az első esetben a termelőt - közhasználatú szóval - az iparost a megrendelő keresi meg, amikor egy megrendelői - vállalkozói jogviszony alakul ki a felek között, melynek lebonyolítási eszköze a vállalkozási szerződés. A vállalkozási szerződés tartalmilag eredménykötelem, amely azt jelenti, hogy a megrendelő akkor tartozik a kölcsönösen kialkudott vállalkozási díjat megfizetni, amikor a vállalkozás a megrendelt dolgot a megrendelőnek átadja.
Vissza
Tartalom
I. fejezet
Az áruforgalom jogának mibenléte és alapfogalmai
1.§. A termelés és a termékelosztás /felhasználás, valamint az áru és kereskedelem kategóriáinak tartalma és egymással fennálló kapcsolata 1
1. A termelés mint gazdasági kategória és jogi hatása 1
2. A termeléstől elváló szolgáltatási szféra és az erre irányuló szükségletek kielégítésének jogi eszközei 3
3. A gazdasági folyamatok jogilag releváns szereplői,tényezői és eszközei 4
2.§. A polgári jog és a gazdasági magán(kereskedelmi) jog intézményrendszere, alapfogalmai 7
II. fejezet
A személyek, mint a jog alanyai
1.§. A személyek osztályozása a jogalanyiság szempontjából 11
1. Az osztályozás alapvető vonásai 11
2. A természetes személy, illetőleg jogalany 11
3. A jogi személyiség klasszikus ismérvei és alaposztályozásának főbb szempontjai a tételes jogi szabályozás szerint 14
2.§. A jogalanyiság és a jogi személyiség hagyományos szemléletének átalakulása a gazdasági folyamatok hatására 15
1. Az átalakulási folyamat vázlata 15
2. A jogalanyiság szervezeten belüli osztott és hierarchizált szemlélete valamint a kialakuláshoz vezető főbb gazdasági és társadalmi tényezők 17
III. fejezet
Dologi jog (Tulajdonjog és részjogosítványai)
1.§. A dologi jogelmélet és a tulajdonelmélet főbb irányvonalai, valamint gazdaságjogi kihatásaik 28
1. A klasszikusnak mondott hagyományos dologi jogelmélet 28
2. A klasszikus tulajdonelmélet fokozatos átalakulása 29
2.§. A tulajdonjog tárgyai tartalma és védelme 34
1. A tulajdonjog tárgya 34
2. A tulajdon tartalma 35
3. A tulajdon védelme 39
3.§. A tulajdonszerzés szabályai 39
1. Általános elvi kérdések 39
2. Tulajdonszerzési módok a Ptk.-ban 40
4.§. A közös tulajdon (XII. fejezet) 46
1. A közös tulajdon mibenléte (139-146.§.) 46
2. A közös tulajdon megszüntetése 47
3. A társasháztulajdon 48
5.§. Az alapítvány - közalapítvány 48
1. Általános elméleti kérdések 48
2. Az alapítvány 49
3. Közalapítvány 50
6.§. A használati jogok (XIII. fejezet) 50
1. Rövid elméleti kitekintés 50
2. A földhasználat (155-156.§.) 51
3. Haszonélvezet (157-164.§) 51
4. Használat (163.§) 53
5. A telki szolgalom (166-170.§) 53
6. Használati jog alapítása 54
7.§. Az állami tulajdonjog 54
1. Az állami tulajdon tárgyai és osztályozásuk 54
2. Az állami tulajdon keletkezése és védelme 55
8.§. A birtok 55
1. A birtoklás fogalma, különbség birtok és birtoklat között 55
2. A birtokvédelem 56
3. A jogalap nélküli birtoklás (193-195.§.) 57
4. A felelős őrzés (196-197.§.) 57
II. rész
A kötelmi jog vázlata
IV. fejezet
A kötelmi jog körülírása (tartalma és rendszere)
1.§. A kötelmi jog tartalma és dogmatikai elhatárolása a polgári jog eddig tárgyalt jogintézményeitől 59
2.§. A kötelmi jog rendszere 60
V. fejezet
A szerződés
1.§. A szerződés fogalma és általános szabályai 62
1. A szerződés létrehozása általában 62
2. A szerződés tartalma 62
3. A szerződések érvényesítése, kikényszerítése 63
2.§. A szerződés megkötése 63
1. A szerződési akarat kifejezése 63
2. Az előszerződés 64
3. Általános szerződési feltételek 64
4. A tévedés, megtévesztés és fenyegetés 64
5. A szerződés létrejötte 65
6. A szerződés alakja 65
3.§. A képviselet 66
1. A képviselet általános szabályai 66
2. A meghatalmazás 67
3. Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete 67
4. Eseti gondnokság 67
4.§. A szerződés tartalma és tárgya, valamint a szolgáltatás jellege 67
1. Általános előírások és a szerződések tárgy, illetve jelleg szerinti osztályozása 67
2. Feltétel és időhatározás 68
3. Egyedi és vagylagos szolgáltatás, fajlagos és zártfajú kötelem 68
4. Pénztartozás és kamat 69
5. Harmadik személy javára szóló szerződés 69
5.§. Semmis és megtámadható szerződés
1. Semmisség 70
2. Megtámadhatóság 70
6.§. Szerződésmódosítás és tartozáselismerés (240-242. §) 71
1. Szerződésmódosítás megegyezéssel és egyezséggel 71
2. Bírósági szerződésmódosítás 71
3. Tartozáselismerés 71
7.§. A szerződés biztosítékai (243-276.§.) 72
1. A szerződés biztosítékairól általában 72
2. A foglaló 72
3. A kötbér 72
4. A jótállás 73
5. A bankgarancia 73
6. A jogvesztéskikötés 74
7. A zálogjog 74
8.§. A teljesítés és beszámítás (277-297.§) 80
1. A teljesítés 80
2. A teljesítés helye 81
3. A teljesítés ideje 81
4. A teljesítés módja 82
5. A fajta és mennyiség szerint meghatározott szolgáltatás teljesítése 83
6. Pénztartozás teljesítése 83
7. Jognyilatkozat adása 84
8. Beszámítás 84
9.§. A szerződésszegés 84
1. A szerződésszegés általános elméleti kérdései 84
2. A kötelezett késedelme 85
3. A jogosult késedelme 85
4. Hibás teljesítés 86
5. A teljesítés lehetetlenné válása 87
6. A teljesítés megtagadása 88
7. A szerződésszegés közös szabályai 88
10.§. A szerződés megszűnésének egyes esetei és az elévülés 89
1. A szerződés megszűnésének egyes esetei 89
2. Az elévülés 90
11.§. Engedményezés és tartozásátvállalás 92
1. Az engedményezés 92
2. Tartozásátvállalás 92
12.§. Több jogosult vagy több kötelezett a szerződésben 93
1. Több jogosult a szerződésben 93
2. Több kötelezett a szerződésben 93
VI. fejezet
A szerződésen kívüli kártérítés joga és a jogalap nélküli gazdagodás
1.§. A kártérítési jog elméleti kérdései 95
2.§. A kártérítés általános szabályai 97
1. A kártérítési felelősség kritériumai 97
2. Felelősség mások károkozásáért 97
3. Kármegelőzés és kárenyhítés 98
4. A kárfelelősség korlátozása és kizárása, valamint a felelősség alóli mentesülés 98
5. Többek károkozása 98
3.§. A felelősség egyes esetei 99
1. Általános megjegyzések 99
2. A veszélyes üzemfenntartói felelősség 99
4.§. A kártérítés módja és mértéke 104
1. A természetbeni és a pénzbeli kártérítés egymáshoz való viszonya 104
2. Kártérítés járadékként 105
3. A kártérítés mértéke 105
4. A kártérítés esedékessége, elévülése és a kár bizonyítása 105
5.§. A jogalap nélküli gazdagodás és a kártalanítás
1. A jogalap nélküli gazdagodás 106
2. A kártalanítás 106
VII. Fejezet
Egyes szerződések
1.§. A szerződések főbb típusai 107
2.§. A „dare" típusú szerződések 110
1. Az adás-vétel 110
2. Szállítási szerződés 114
3. Közüzemi szerződés 115
4. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 115
5. A csere és bartellszerződés 117
6. A bérlet és a haszonbérlet 118
3.§. A „facere" típusú szerződések 122
I. Eredménykötelmek 122
1. A vállalkozás 122
2. A vállalkozás speciális formái 127
3. Fuvarozási szerződés 130
II. Bizalmi kötelmek 134
1. A megbízás, meghatalmazás, megbízás nélküli ügyvitel 134
2. A megbízás nélküli ügyvitel 136
3. A bizomány 136
4. A szállítmányozás 138
5. Letéti szerződés 140
6. Ingyenes „dare" jellegű kötelmek 142
7. Tartási és életjáradéki szerződés 143
8. Bank- és hitelviszonyok „dare" és „facere" tartalommal 143
4.§. Prestare jellegű kötelmek
1. A biztosítási szerződés (Ptk. XLV. fejezet) 146
2. A bankgarancia - kezesség 154
3. A jótállás 154
5.§. Társaság 155
V. rész
A cégjog vázlata
VIII. fejezet
Cégjog
1.§. A cégjog fogalma és tartalmi köre 158
2.§. Cégjegyzékben nyilvántartásra nem köteles vállalkozás 159
3.§. Az egyéni cég- a cégbejegyzés és a cégnyilvántartás 161
4.§. A gazdasági társaságok valamennyi típusára vonatkozó közös előírások 165
1. Alapítási és tagsági kritériumok 165
2. Vezető tisztségviselők ügyvezetők (felügyelőbizottság) és könyvvizsgálók 167
3. Cégjegyzés 170
4. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata 170
5. Mérlegkészítés és számvitel 171
6. A gazdasági társaság megszűnése és a végelszámolás 171
5.§. A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok 172
1. A közkereseti társaság (Kkt.) 172
2. A betéti társaság (Bt.) 180
3. A munkaközösség 182
6.§. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok 182
1. A magyar szabályozás jellege és ellentmondásai 182
2. A részvénytársaság (Rt.) 183
3. A Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) 207
4. Az egyesülés és közös vállalat 218
5. A szövetkezet 219
6. A közhasznú társaság 247
7. Az állami érdekeltségű gazdasági vállalkozások 249
8. Egyes jogi személyek vállalata 252
9. Cégek alakulása, fúziós és szétválási folyamatok 253
7.§. A fizetésképtelenségi jog 269
Csőd-, fizetésképtelenségi és végelszámolási eljárás 269
1. Az intézmény kialakulás története 269
A klasszikus fizetésképtelenségi jog rendszere és szemlélete az e téren beállott változások fényében 270
A szanálást célzó előzetes egyezkedési kísérletek és megoldások keresése 272
A fizetésképtelenségi jog jogintézményi eszköztára 275
A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése a fizetőképesség megőrzése esetén 279
VI. RÉSZ
Szellemi alkotás, örökítés és értékpapírok
IX. fejezet
A szellemi alkotások joga
1.§. A szellemi alkotási jog általános jellemző vonásai 281
2.§. A szerzői jog 282
1. A szerzői jog szabályozásának forrásai-jogforrások 282
2. A szerzői alkotás, mint a szerzői jogvédelem tárgya 282
3. A szerzői jog jogosultja 283
4. A szerzői jog tartalma 283
5. A szerzői jogok időtartama 284
6. A szerzői jogok bitorlása és szankciói 284
7. A szerzői jogok felhasználásával összefüggő szerződések 285
3.§. A szabadalmi jog 288
1. A szabadalmi jog fogalma és értelmezése 288
2. A feltalálói szabadalmi jog 289
4.§. Az újítás és a know-how 297
5.§. A védjegy- és ipari mintaoltalom 298
X. fejezet
Az öröklési jog gazdasági jogi vetületei
1.§. Általános kérdések, az öröklési jog rendszere és kapcsolata a gazdasággal 306
2.§. A törvényes öröklési rend 306
3.§. Végrendeleti öröklés 308
4.§. Az öröklési szerződés 309
5.§. A hagyatéki eljárás és a hagyaték átadása 310
XI. Fejezet
ÉRTÉKPAPÍROK jogi szabályozása
I. Az értékpapír fogalma, csoportosítása, elméleti alapvetések 311
1. Az értékpapír fogalma 311
2. Az értékpapír funkciói 313
3. Az értékpapír felépítése 314
II. A Váltó 316
1. A váltó fogalma 316
2. A váltók osztályozása 317
3. A váltó alaki és tartalmi kellékei 319
4. A váltójogviszony 321
5. A váltó átruházása, forgatása 321
6. A váltókövetelés érvényesítése 322
III. Kötvény, kincstárjegy 324
1. A kötvény 324
2. Kincstárjegy 325
IV. Részvény 326
1. A részvény fogalma, részvényesi jogok 326
2. A részvények kellékei 326
3. A részvények fajtái 327
V. Egyéb értékpapírok 329
VI. Az értékpapírok kibocsátása és forgalomba hozatala 331
Irodalomjegyzék 335
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.