Fülszöveg
Gere Tibor professzor a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Több külföldi tudományos akadémia tagja. Fontosabb szakterülete az állattenyésztés, a szarvasmarhatenyésztés, és a biotechnológia. Több évtizede foglalkozik a gazdasági állatok viselkedésével.
Csányi Vilmos biológus, akadémikus az HLTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletei tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Számos könyve, tudományos publikációja és sok népszerű tudományos írása jelent meg.
Az ember ősidők óta érdeklődik az állatok iránt. Részben azért, mert érzi, hogy maga is valamiképpen az állatok közé tartozik, mozog, táplálkozik, szaporodik, társaival kapcsolatot tart, mint ezt más állatfajok egyedei is teszik. A primitív ember kultikus vonzódása az állatokhoz, az ősök állati...
Tovább
Fülszöveg
Gere Tibor professzor a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Több külföldi tudományos akadémia tagja. Fontosabb szakterülete az állattenyésztés, a szarvasmarhatenyésztés, és a biotechnológia. Több évtizede foglalkozik a gazdasági állatok viselkedésével.
Csányi Vilmos biológus, akadémikus az HLTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletei tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Számos könyve, tudományos publikációja és sok népszerű tudományos írása jelent meg.
Az ember ősidők óta érdeklődik az állatok iránt. Részben azért, mert érzi, hogy maga is valamiképpen az állatok közé tartozik, mozog, táplálkozik, szaporodik, társaival kapcsolatot tart, mint ezt más állatfajok egyedei is teszik. A primitív ember kultikus vonzódása az állatokhoz, az ősök állati eredetének mítosza világosan tanúsítja ezt, de az. állatok tevékenységét szemlélve még ma is hajlamosak vagyunk őket valamiféle távoli rokonoknak tartani és tevékenységükben felfedezni az emberi indulatok, vágyak, a cselvetés, a hűség vagy éppen a magasabb rendű értelem mozgatórugóit.
A természetes környezetben élő ember tanulmányozta a környezetében élő állatok életmódját, szokásait, alkalmazkodott hozzájuk, miután életben maradása ezektől az ismeretektől függött.
Napjainkban az állatok megszűntek az ember közvetlen környezetének tényezőjeként létezni, miután a lakóhelye és az állataratás színhelye térben eltávolodott, elkülönült. A modern életvitel kialakulásával az emberi fajt jelentős veszteség érte, környezete elszegényedett, monotonabbá, ingerszegényebbé vált. Ezzel magyarázható a városi lakosság soha nem látott hobbi-állat, kutya és macska kultusza.
A két ismert professzor arra vállalkozott, hogy tudományos igénnyel olvasmányos stílusban a gyakorló állattenyésztő számára is érthető módon bemutassa az állatviselkedés tudományát. Hogyan élnek az állatok, milyen módon történik a viselkedés szabályozása, öröklődnek-e a magatartással kapcsolatos tulajdonságok, milyen az állatközösségek szerkezete, hogyan kommunikálnak és gondolkodnak-e az állatok.
A könyvet az állatbarátok figyelmébe ajánljuk. Elsősorban állattenyésztő, állatorvos, állattartó szakemberek, felsőfokú intézmények hallgatói szerezhetnek hasznos ismereteket a tankönyvnek és kézikönyvnek egyaránt alkalmas munkából.
Vissza