kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 504 oldal |
Sorozatcím: | A m. kir. földmívelésügyi miniszter kiadványai |
Kötetszám: | 13 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 18 cm x 12 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 126 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Harmadik (átdolgozott) kiadás. Fővárosi Nyomda nyomása, Budapest. |
Előszó | 3 |
Növénytermesztés | |
a) Általános növénytermesztés | |
A növény szervezete és élete | |
A növények szervezete, életműködése | 5 |
A növény belső és külső tagoltsága | 9 |
A növények táplálkozása, a szén felvétele és áthasonlítása, az áthasonlított tápanyagok felhasználása | 12 |
Lélekzés | 16 |
A növények életfeltételei, az éghajlat (időjárás) | 17 |
Csírázás, növekedés, szaporodás | 19 |
Talajismeret | |
A talaj eredete és a mállás tényezői | 22 |
A talaj főalkotórészei: a kőtörmelék, az agyag a humusz, a talajsók, a talaj élőlényei | 24 |
A talaj legfontosabb tulajdonásgai: rétegezettség, kötöttség, porhanyósság, hajszálcsövesség, hőmérséklet, tevékenység, termékenység, táplálóanyaglekötő képesség, beéredettség, savanyúság | 27 |
A talajok osztályozása alkotórészeik, művelési ágak és kalászos növények szerint | 34 |
Talajművelés | |
A talajművelés célja és hatása a talajra | 48 |
Talajművelés kézi-, fogatos- és gép erővel | 49 |
A szántás | 50 |
Tarlószántás | 55 |
Keverőszántás, vetőszántás | 57 |
Őszi mélyszántás | 58 |
A szántás gyakorlati kivitele | 60 |
A boronálás | 61 |
Mélyen porhanyító eszközök | 65 |
A hengerezés | 67 |
Kapálás, töltögetés | 69 |
Trágyázás | |
Trágyázás, a talajerő fenntartása: A trágyaanyagok | 74 |
Istállótrágya és annak kezelése | 76 |
A trágyatelep fontossága, létesítése, jövedelmezősége | 78 |
Emberi ürülék | 81 |
Koverék-(komposzt-) trágya, szalmatrágya | 82 |
Szalmatrágya | 83 |
Istállótrágya kihordása, alászántása, a trágyalé felhasználása | 84 |
Kosarazás | 84 |
Zöldtrágyázás | 85 |
Műtrágyák: foszfor-műtrágyák | 86 |
Káli-műtrágyák | 87 |
Nitrogén-műtrágyák | 88 |
A műtrágyák alkalmazása | 90 |
Közvetve ható mesterséges trágyák (meszezés) | 93 |
Kísérletezés műtrágyákkal | 94 |
Vetés, növényápolás | |
A vetés, a jó vetőmag tulajdonságai, magváltoztatás | 96 |
Nemesített vetőmagvak, a magtermesztés fontossága | 97 |
A vetőmag előkészítése | 988 |
Magmennyiség és azt befolyásoló tényezők | 102 |
A vetés ideje, mélysége és módjai: kézzel, géppel | 103 |
A fészkes vetés és a mag eltakarása | 110 |
Keverékvetés, köztes vetés | 111 |
A vetések ápolása | 113 |
Ritkítás, egyezés | 113 |
Ápolási munkák és védekezési módok fagykárok, szárazság, túlnedvesség, jégkárok, szélviharok és megdűlés ellen | 113 |
A gyomok irtása | |
A védekezés módjai | 116 |
A leggyakoribb gyomnövények | 117 |
Előzetes védekezés az állati kártevők, élősdi növények és gomabetegségek ellen | 119 |
Aratás, cséplés, a termények eltartása | |
A gabonanövények aratása, érési időszakok | 119 |
Aratás kézzel és géppel | 120 |
A cséplés | 121 |
A szemestermények eltartása és magtári kezlése | 122 |
Zöldtakarmányok lekaszálása | 123 |
Szálastakarmánynövények lekaszálása, gyűjtése, behordása | 123 |
Gyök- és gumós növények kiszedése, eltartása | 125 |
A takarmányok felhasználása erjesztés útján | 126 |
A növények ellenségei | |
A növények ellenségei és betegségei: állati kártevők, élősködő növények, gombabetegségek | 126 |
Részletes növénytermesztés | |
A legfontosabb gazdasági növények termesztése | |
A szántóföldi növények csoportosítása | 133 |
Gabonafélék: búza, rozs, árpa, zab, köles, pohánka | 135 |
Hüvelyes növények: borsó, lencse, bab, lóbab | 139 |
Kapás növények: kukorica, seprőcirok, burgonya, csicsóka, takarmány- és cukorrépa, répamagtermesztés, takarmánykáposzta | 141 |
Olajos növények: takarmánytök, repce, mák, napraforgó | 149 |
Ipari és kereskedelmi növények: dohány, kender, len | 152 |
Szálastakarmányneműek: lucerna, lóhere, bíborhere, baltacím, muhar, őszi rozs, csalamádé, borsós csalamádé, keszthelyi keverék, nyúlszapuka, mustár, szudáni fű, zabosbükköny, őszi takarmánykeverék | 154 |
Gyógynövények | 161 |
Gyógynövények beváltása, gyűjtése, hazai gyógynövényeink | 162 |
Rét- és legelőművelés | |
A rétek és legelők növényzete | 167 |
A rétek és legelők felújítása | 170 |
Rétek ápolása és trágyázása | 171 |
A rétek kaszálása, a széna készítése, behordása és bírálata | 173 |
A legelők trágyázása, fektetés, műtrágyázási eredmények | 176 |
Szakaszos legeltetés, hordozható karámok | 177 |
Legelők gondozása, kihasználása, fásítása | 178 |
Közlegelők, legeltetési társulatok | 180 |
Gazdasági növényeink termesztési viszonyai | 168 |
Állattenyésztés | |
a) Általános állattenyésztés | |
Az állati szervezet és annak életműködései | |
Az állattenyésztés jelentősége | 181 |
Az állati test általános beosztása | 181 |
Takarmányfelvétel, fogazat, gyomor, belek, emésztés | 183 |
Vérkeringés, tüdő, légzés | 188 |
Nemzőszervek, nemiösztön, párzás, fogamzás, ébrény, magzatvíz | 190 |
Tőgy | 192 |
Herélés, miskárolás | 193 |
Általános állattenyésztési alapfogalmak | |
Állattenyésztés, állattartás | 193 |
Faj, fajta, tájfajta | 193 |
Szervezet, vérmérséklet, fejlődő-, takarmányértékesítő- és ellenállóképesség, honosodás | 194 |
Átörökítés, visszaütés | 197 |
Összefüggés a külső és belső tulajdonságok között, a tulajdonságok öröklése | 197 |
A származás fontossága, a törzskönyv | 199 |
Tenyészeljárások: tisztavérű, bel- és rokontenyésztés, vérfirssítés, keresztezés, telivér, félvér | 200 |
Ivar- és tenyészérettség, másodlagos nemijelleg, a tenyésztésbevétel ideje | 202 |
A párosítás módjai, a nemek közötti arány | 203 |
A vemhesség jelei, időtartalma, elvetélés | 204 |
Rendes és rendellenes ellés, az ellésnél elkövetett hibák, tévhitek | 206 |
Bánásmód az újszülöttel, elválasztás, növendékállatnevelés | 208 |
Tenyészkerületek, az apaállatok vizsgálata, tenyészigazolványok | 211 |
Versenyek, kiállítások, állattenyésztési egyesület | 211 |
Egészséges és beteg állatok gondozása | |
Az egészséges állatok gondozásának elvei és eszközei | 213 |
A háziállatok legfontosabb élősködői | 214 |
A betegségek megelőzése | 217 |
Az egészséges istálló | 218 |
A betegség jelei | 220 |
A fertőző betegségek | 220 |
minden állatfajra veszedelmes betegségek | 222 |
szarvasmarhák és juhok fertőző betegségei | 224 |
lovak fertőző betegségei | 225 |
sertések fertőző betegségei | 226 |
Teendők a betegség kitörésekor, fertőtlenítés | 227 |
Védő- és gyógyítóoltások | 229 |
Első segélynyújtás | 230 |
Romlott takarmány, mérgezések | 232 |
A tőgy és a lélekzőszervek betegségei | 233 |
Takarmányozástan | |
Takarmányozási ismeretek jelentősége | 233 |
A takarmányok összetétele: víz, szárazanyag, szerves és szervetlen anyagok | 234 |
A fehérjék és feladataik, a zsírok, keményítők, nyersrostok és feladataik | 235 |
A takarmáynok emészthetősége | 237 |
A takarmányok csoportosítása | |
Zöldtakarmányok | 237 |
Szénafélék, szalmafélék | 238 |
Gyök- és gumós takarmányok | 239 |
A szemes takarmányok. ipari takarmányok | 240 |
Állati eredetű takarmányok | 241 |
A akarmányok előkészítése | 242 |
Takarmányozási rend, téli és nyári takarmányozás | 243 |
Fejőstehenek takarmányozása | 245 |
Igás- és hízóállatok takarmányozása | 246 |
Növendékállatok takarmányozása | 247 |
Tenyészállatok takarmányozása | 247 |
A legelő, kifutó, szabad mozgás fontossága | 248 |
Ásványi anyagok fontossága | 248 |
Ivóvíz, itatás | 250 |
A vitaminok | 250 |
Egyedi takarmányozás | 251 |
Gyakaorlati szabványok az állatok helyes takarmányozásához | 252 |
b) Részletes állattenyésztés | |
Lótenyésztés | |
A lótenyésztés jelentősége | 255 |
A ló külemi bírálata | 257 |
Életkor meghatározása | 263 |
Könnyű és nehéz lovak | 266 |
A magyar parlagi ló | 266 |
Az angol telivér, félvérek | 267 |
Nonius, mezőhegyesi tájfajta | 270 |
A muraközi és a belga ló | 271 |
Tenyészállatok kiválasztása, fedeztetés, vemhesség, ellés | 271 |
Csikónevelés, a csikó befogása, betanítása | 274 |
Az állami ménesek, méntelepek, magánmének | 275 |
Szarvasmarhatenyésztés | |
A szarvasmarhatenyésztés jelentősége | 277 |
A szarvasmarha külleme, az életkor meghatározása | 277 |
A szarvasmarha hasznosítási irányai: tej-, erő- és hústermelés, tenyészállatok nevelése | 279 |
Magyar-erdélyi szarvasmarha, a magyar pirostarka szarvasmarha, a szimmentáli szarvasmarha | 283 |
A népies tenyésztés előretörése | 286 |
Juhtenyésztés | |
Juhtenyésztés jelentősége, a juh hasznosítása | 287 |
A magyar fésűs és húsmerinó, a cigája, a racka, a fríz | 288 |
Pároztatás, vemhesség, bárányozás, báránynevelés | 290 |
A nyírás, a gyapjú | 292 |
Tejgazdaságtan | |
A tejképződés | 293 |
A fejés | 294 |
A tej összetétele, tulajdonságai, hibáinak felismerése | 295 |
A tiszta tej termelésének feltételei | 297 |
A kifejt tej helyes kezelése, szállítása | 298 |
A tej feldolozása | 300 |
Fölözés, köpülés, vajkészítés savanyú és édes tejszínből, a vajkészítés intézkedések | 300 |
Túrókészítés | 302 |
A tej és tejtermékek kellékeire és elnevezésére vonatkozó törvényes intézkedések | 302 |
A gümőkórtermentesnek nyilvántartott tehenészetek | 304 |
Juhtej és annak felhasználása | 305 |
Tejellenőrző egyesületek, tejszövetkezetek | 305 |
Sertéstenyésztés | |
Sertéstenyésztés jelentősége, hús- és zsírsertések | 307 |
Sertésfajták | 308 |
A tenyészállatok kiválasztása, búgatás, vemhesség, fiaztatás | 313 |
Malacok nevelése | 314 |
A sertés hízlalása | 315 |
Kecsketenyésztés | |
A kecsketenyésztés jelentősége és a tenyésztés vázlatos ismertetése | 318 |
Baromfitenyésztés | |
A baromfitenyésztés fontossága | 320 |
Hasznosítási irányok, tojás-, hús- és tolltermelés, tenyészállatok nevelése | 321 |
A magyar parlagi, a leghorn, a rhode-island tyúk | 323 |
A pulykatenyésztés | 326 |
A magyar parlagi víziszárnyasok, a pekingi kacsa és az emdeni lúd | 327 |
Tenyészanyagbeszerzés, kiválasztás, ivarok közti arány, tenyésztörzsek | 328 |
Az okszerű tenyésztés alapföltételei és eszközei, csapófészkek | 331 |
Teremészetes és mesterséges nevelés | 334 |
A baromfibetegségek | 335 |
A baromfiól | 337 |
Házinyúltenyésztés | |
Jelentősége | 339 |
Házinyúlfajták, a tenyésztés kivitele | 340 |
Méhészet | |
A méhtenyésztés jelentősége és feltételei | 343 |
A méh testének felépítése, a méhcsalád | 343 |
Az anya vagy királynő, a here, a dolgozó | 345 |
A rajzás | 347 |
A méhek táplálkozása és építményei, a viasz | 348 |
A méhek lakása, kasok, kaptárak | 349 |
A méhek beszerzése | 351 |
A méhész évi munkái, a tavaszi átvizsgálás, a fészek bővítése, a mézűr megnyitása, a műrajkészítés, a méz elszedése, a mézelő idő kihasználása, a betelelés, téli gondozás | 352 |
Bánásmód a méhekkel | 357 |
A méz eltartása, kezelése, értékesítése | 357 |
A méhek ellenségei és betegségei | 357 |
A méhészet legszükségesebb eszközei | 358 |
Selyemhernyótenyésztés | |
A selyemhernyó életmódja, a tenyésztéshez szükséges berendezés | 360 |
A tenyésztés munkái | 360 |
A selyemhernyó betegségei | 363 |
A selyemhernyótenyésztés támogatása | 364 |
Kisgazdaságok berendezése és vezetése, számadásvezetés | |
Berendezés és kezeléstan | |
A gazdálkodás fogalma, a termelés tényezői | 365 |
Földbirtok, földjáradék | 366 |
A gazdaság épületei, a gazdasági épületek elhelyezése | 368 |
Az ingatlan értékére befolyással bíró körülmények | 369 |
A földbirtok felszerelése, a holtleltár, igás- és haszonállatok | 369 |
A forgótőke | 372 |
A gazdasági kézi munkaereje | 372 |
Belterjes és külterjes gazdálkodás, üzemmódok | 372 |
Váltógazdálkodás, szabadgazdálkodás, kettőstermelés | 373 |
A talajerő fenntartása | 374 |
A szántóföldi termelés megszervezése | 375 |
A gazda munkaköre | 376 |
Bérlői gazdálkodás | 376 |
Számvitel | |
A kisgazda számvitele és jövedelmének kiszámítása | 377 |
Kertészet és szőlőművelés | |
Gyümölcstermesztés | |
A gyümölcstermesztés jelentősége | 389 |
A gyümölcsfák beszerzése, a fajták megválasztása | 390 |
A gyümölcsfák térszükséglete | 391 |
Az ültetésre alkalmas gyümölcsfák alakja, a fa helyének előkészítése, az ültetés helyes kivitele | 392 |
Az elültetett fiatal fák gondozása | 396 |
A termő gyümölcsfák nyesése | 397 |
Idősebb gyümölcsfák ápolása | 397 |
A gyümölcsfák trágyázása | 398 |
Az ifjítás, az átoltás | 398 |
A gyömölcsfák szaporítása, ismertebb faoltási módok, a gyümölcsfák alanyai, dugványozás, tőosztás, bujtás | 399 |
A gyümölcs szedése, megválogatása, eltartása, csomagolása | 402 |
A gyümölcsfák fontosabb rovarellenségei, gombabetegségei és az ellenük való védekezés | 405 |
Téli faápolás, védekezési munkák, téli permetezőszerek készítése és alkalmazása, a téli permetezések végrehajtása | 410 |
A tavaszi és nyári védekezés, a tavaszi és nyári védekezőszerek elkészítési módja, az arzénes és nikotinos szerek használata, a tavaszi és nyári permetezés módja | 410 |
Fontosabb nyári gombabetegségek | 413 |
A gyümölcsfák fontosabb rovarkártevői | 416 |
Madárvédelem | 419 |
A fűztermesztés | 420 |
Konyhakertészet | |
A házi konyhakert jelentősége, a konyhakert helye, terméshozama | 421 |
A terlület megválasztása, a konyhakert berendezése, s talaj gondozása | 421 |
A konyhakerti vetésforgó, a terület kihasználása | 422 |
Palántaágyak, melegágyak, a konyhakerti növények szaporítása | 423 |
Magvetés, palntanevelés, palántálás, öntözés | 424 |
Magtermesztés, a termények felszedése, eltartása | 425 |
Káposztafélék, salátafélék, labodafélék termesztése | 426 |
Kobakosok, gyökérfélék, hagymafélék termesztése | 427 |
Hüvelyesek, paradicsom, paprika, tojásgyümölcs, mák, csemegetengeri termesztése | 429 |
Évelő- és fűszernövények | 429 |
Konyhakerti kártevők | 430 |
Szőlőművelés | |
A szőlő termőhelye, telepítése, filloxera-mentes talajok, oltványszőlők, szénkéneggel fenntartott szőlők | 431 |
Szőlőfajták megválasztása, a szőlő ültetése, szaporítása, oltása | 433 |
A szőlő állandó évi munkái, nyesési módok | 437 |
A szőlő rovarellenségei és gombabetegségei | 438 |
A szőlőszüret ideje, előkészület a szüretre, a szüretelés munkája | 443 |
A szőlő eltartása | 444 |
Fehér- és vörösbor készítése | 444 |
A borok kezelése | 445 |
Általános tudnivalók | |
A mezőrendőri törvény fontosabb intézkedései | 447 |
Az állattenyésztés érdekében hozott törvényes intézkedések | 450 |
Az erdőtörvény és a befásítási kötelezettség | 450 |
Vadászati és halászati jog | 451 |
Kutak építése | 451 |
A tagosítás | 451 |
A gazdálkodás közterhei: adók, illetékek, vámok | 452 |
A mezőgazdasági kamarák, szabadtárulású gazdasági érdekképviseleti szervek (gazdakörök, gazdasági egyesületek) | 453 |
Gazdasági felügyelőségek | 454 |
Szövetkezetek: előnyeik, tájaik, szervezetük, alakításuk | 455 |
A mezőgazdasági hitel, személyi hitel, a váltó, a jelzároghitel | 457 |
A telekkönyv és használata | 459 |
A magyar öröklési jog lényege | 460 |
A biztosítás jelentősége és nemei | 460 |
Az adásvételi ügyletek lebonyolítása, különös nemei, biztosítása | 461 |
A tőzsde és a gazdák | 464 |
Vetőmagvak és gabonafélék adásvétele, közraktárak | 464 |
Fontosabb ipari és kereskedelmi növények értékesítése | 466 |
Abraktakarmányok vétele, műtrágyák vásárlása, mintavételek | 467 |
Állatok adásvétele, a járlat, állatszavatossági törvcény | 468 |
Állati termékek eladása | 470 |
A minőségi termelés előnyei az értékesítésnél | 471 |
Piacismeret, értékesítési hírszolgálat | 472 |
Gazdasági ügyiratok helyes szerkesztése | 473 |
A posta, a vasút igénybevétele | 473 |
Terület- és köbtartalomszámítás | |
Területek kiszámítása | 475 |
Köbtartalmak kiszámítása | 477 |
Széna-, szalma- és takarmánykazlak köbtartalmának kiszámítása, a fontosabb termények köbmétersúlya | 478 |
Függelék (A gazda érdekeit szolgáló intézmények) | 482 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.