kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
Oldalszám: | 511 oldal |
Sorozatcím: | A m. kir. földmívelésügyi miniszter kiadványai |
Kötetszám: | 2 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Előszó | 3 |
Növénytermesztés | |
a) Általános növénytermesztés | |
A növény szervezete és élete | |
A növények szervezete, életműködése | 5 |
A növény belső és külső tagoltsága | 6 |
A növények táplálkozása, a szén felvétele és áthasonlítása, az áthasonlított tápanyagok felhasználása | 11 |
Lélekzés | 15 |
A növények életfeltételei, az éghajlat (időjárás) | 15 |
Csírázás, növekedés, szaporodás | 17 |
Talajismeret | |
A talaj eredete és a mállás tényezői | 20 |
A talaj főalkotórészei: a kőtörmelék, az agyag a humusz, a talajsók, a talaj élőlényei | 22 |
A talaj legfontosabb tulajdonásgai: rétegezettség, kötöttség, porhanyósság, hajszálcsövesség, hőmérséklet, tevékenység, termékenység, táplálóanyaglekötő képesség, beéredettség, savanyúság | 24 |
A talajok osztályozása alkotórészeik, művelési ágak és kalászos növények szerint | 30 |
Telkesítés, talajjavítás | 34 |
Talajművelés | |
A talajművelés célja és hatása a talajra | 43 |
Talajművelés kézi-, fogatos- és gép erővel | 44 |
A szántás | 45 |
Tarlószántás | 49 |
Keverőszántás, vetőszántás | 51 |
Őszi mélyszántás | 52 |
A szántás gyakorlati kivitele | 54 |
A boronálás | 55 |
Mélyen porhanyító eszközök | 59 |
A hengerezés | 60 |
Kapálás, töltögetés | 62 |
Trágyázás | |
Trágyázás, a talajerő fenntartása: A trágyaanyagok | 67 |
Istállótrágya és annak kezelése | 69 |
A trágyatelep fontossága, létesítése, jövedelmezősége | 70 |
Emberi ürülék | 74 |
Koverék-(komposzt-) trágya, szalmatrágya | 74 |
Szalmatrágya | 74 |
Istállótrágya kihordása, alászántása, a trágyalé felhasználása | 75 |
Kosarazás | 76 |
Zöldtrágyázás | 77 |
Műtrágyák: foszfor-műtrágyák | 78 |
Káli-műtrágyák | 79 |
Nitrogén-műtrágyák | 80 |
A műtrágyák alkalmazása | 82 |
Közvetve ható mesterséges trágyák (meszezés) | 84 |
Kísérletezés műtrágyákkal | 85 |
Vetés, növényápolás | |
A vetés, a jó vetőmag tulajdonságai, magváltoztatás | 87 |
Nemesített vetőmagvak, a magtermesztés fontossága | 88 |
A vetőmag előkészítése | 89 |
Magmennyiség és azt befolyásoló tényezők | 92 |
A vetés ideje, mélysége és módjai: kézzel, géppel | 93 |
A fészkes vetés és a mag eltakarása | 99 |
Keverékvetés, köztes vetés | 100 |
A vetések ápolása | 100 |
Ritkítás, egyezés | 103 |
Ápolási munkák és védekezési módok fagykárok, szárazság, túlnedvesség, jégkárok, szélviharok és megdűlés ellen | 103 |
A gyomok irtása | |
A védekezés módjai | 105 |
A leggyakoribb gyomnövények | 106 |
Előzetes védekezés az állati kártevők, élősdi növények és gomabetegségek ellen | 108 |
Aratás, cséplés, a termények eltartása | |
A gabonanövények aratása, érési időszakok | 109 |
Aratás kézzel és géppel | 110 |
A cséplés | 110 |
A szemestermények eltartása és magtári kezlése | 111 |
Zöldtakarmányok lekaszálása | 112 |
Szálastakarmánynövények lekaszálása, gyűjtése, behordása | 112 |
Gyök- és gumós növények kiszedése, eltartása | 113 |
A takarmányok felhasználása erjesztés útján | 114 |
A növények ellenségei | |
A növények ellenségei és betegségei: állati kártevők, élősködő növények, gombabetegségek | 115 |
Részletes növénytermesztés | |
A legfontosabb gazdasági növények termesztése | |
A szántóföldi növények csoportosítása | 121 |
Gabonafélék: búza, rozs, árpa, zab, köles, pohánka | 122 |
Hüvelyes növények: borsó, lencse, bab, lóbab | 127 |
Kapás növények: kukorica, seprőcirok, burgonya, csicsóka, takarmány- és cukorrépa, répamagtermesztés, takarmánykáposzta | 128 |
Olajos növények: takarmánytök, repce, mák, napraforgó | 136 |
Ipari és kereskedelmi növények: dohány, kender, len | 138 |
Szálastakarmányneműek: lucerna, lóhere, bíborhere, baltacím, muhar, őszi rozs, csalamádé, borsós csalamádé, keszthelyi keverék, nyúlszapuka, mustár, szudáni fű, zabosbükköny, őszi takarmánykeverék | 141 |
Gyógynövények | 146 |
Gyógynövények beváltása, gyűjtése, hazai gyógynövényeink | 147 |
Rét- és legelőművelés | |
A rétek és legelők növényzete | 153 |
A rétek és legelők felújítása | 156 |
Rétek ápolása és trágyázása | 157 |
A rétek kaszálása, a széna készítése, behordása és bírálata | 158 |
A legelők trágyázása, fektetés, műtrágyázási eredmények | 161 |
Szakaszos legeltetés, hordozható karámok | 162 |
Legelők gondozása, kihasználása, fásítása | 163 |
Közlegelők, legeltetési társulatok | 165 |
Gazdasági növényeink termesztési viszonyai | 154 |
Állattenyésztés | |
a) Általános állattenyésztés | |
Az állati szervezet és annak életműködései | |
Az állattenyésztés jelentősége | 166 |
Az állati test általános beosztása | 166 |
Takarmányfelvétel, fogazat, gyomor, belek, emésztés | 168 |
Vérkeringés, tüdő, légzés | 172 |
Nemzőszervek, nemiösztön, párzás, fogamzás, ébrény, magzatvíz | 174 |
Tőgy | 176 |
Herélés, miskárolás | 177 |
Általános állattenyésztési alapfogalmak | |
Állattenyésztés, állattartás | 177 |
Faj, fajta, tájfajta | 177 |
Szervezet, vérmérséklet, fejlődő-, takarmányértékesítő- és ellenállóképesség, honosodás | 178 |
Átörökítés, visszaütés | 181 |
Összefüggés a külső és belső tulajdonságok között, a tulajdonságok öröklése | 181 |
A származás fontossága, a törzskönyv | 183 |
Tenyészeljárások: tisztavérű, bel- és rokontenyésztés, vérfirssítés, keresztezés, telivér, félvér | 184 |
Ivar- és tenyészérettség, másodlagos nemijelleg, a tenyésztésbevétel ideje | 185 |
A párosítás módjai, a nemek közötti arány | 186 |
A vemhesség jelei, időtartalma, elvetélés | 187 |
Rendes és rendellenes ellés, az ellésnél elkövetett hibák, tévhitek | 189 |
Bánásmód az újszülöttel, elválasztás, növendékállatnevelés | 191 |
Tenyészkerületek, az apaállatok vizsgálata, tenyészigazolványok | 193 |
Versenyek, kiállítások, állattenyésztési egyesület | 194 |
Egészséges és beteg állatok gondozása | |
Az egészséges állatok gondozásának elvei és eszközei | 195 |
A háziállatok legfontosabb élősködői | 197 |
A betegségek megelőzése | 199 |
Az egészséges istálló | 200 |
A betegség jelei | 202 |
A fertőző betegségek | 202 |
minden állatfajra veszedelmes betegségek | 203 |
szarvasmarhák és juhok fertőző betegségei | 206 |
lovak fertőző betegségei | 207 |
sertések fertőző betegségei | 207 |
Teendők a betegség kitörésekor, fertőtlenítés | 203 |
Védő- és gyógyítóoltások | 210 |
Első segélynyújtás | |
Romlott takarmány, mérgezések | 211 |
A tőgy és a lélekzőszervek betegségei | 213 |
Takarmányozástan | |
Takarmányozási ismeretek jelentősége | 214 |
A takarmányok összetétele: víz, szárazanyag, szerves és szervetlen anyagok | 214 |
A fehérjék és feladataik, a zsírok, keményítők, nyersrostok és feladataik | 216 |
A takarmáynok emészthetősége | 217 |
A takarmányok tápanyagtartalmának összehasonlítása. Keményítőérték | 217 |
Fehérjetartalom | 218 |
Szárazanyagtaratlom | 219 |
Táplálóanyagszükséglet. Szabványok | 220 |
A takarmányszükséglet kiszámítása | 221 |
A takarmányok csoportosítása | 224 |
Zöldtakarmányok | 224 |
Szénafélék, szalmafélék | 225 |
Gyök- és gumóstakarmányok | 226 |
A szemestakarmányok, ipari takarmányok | 226 |
Állati eredetű takarmányok | 228 |
A takarmányok előkészítése | 228 |
Takarmányozási rend, téli és nyári takarmányozás | 233 |
Fejőstehenek takarmányozása | 235 |
Igás- és hízóállatok takarmányozása | 236 |
Növendékállatok takarmányozása | 237 |
Tenyészállatok takarmányozása | 237 |
A legelő, kifutó, szabad mozgás fontossága | 238 |
Ásványi anyagok fontossága | 239 |
Ivóvíz, itatás | 240 |
A vitaminok | 240 |
Egyedi takarmányozás | 241 |
Gyakorlati szabványok az állatok helyes takarmányozásához | 241 |
Takarmányozási táblázatok | 229 |
b) Részletes állattenyésztés | |
Lótenyésztés | |
A lótenyésztés jövedelmezősége | 244 |
A ló külemi bírálata | 246 |
Életkor meghatározása | 252 |
Könnyű és nehéz lovak | 255 |
A magyar parlagi ló | 255 |
Az angol telivér, félvérek | 256 |
Nonius, mezőhegyesi tájfajta | 256 |
A muraközi és a belga ló | 258 |
Tenyészállatok kiválasztása, fedeztetés, vemhesség, ellés | 260 |
Csikónevelés, a csikó befogása, betanítása | 261 |
Az állami ménesek, méntelepek, magánmének | 263 |
Szarvasmarhatenyésztés | |
A szarvasmarhatenyésztés jelentősége | 264 |
A szarvasmarha külleme, az életkor meghatározása | 265 |
A szarvasmarha hasznosítási irányai: tej-, erő- és hústermelés, tenyészállatok nevelése | 267 |
Magyar-erdélyi szarvasmarha, a magyar pirostarka szarvasmarha, a szimmentáli szarvasmarha | 270 |
A népies tenyésztés előretörése | 272 |
Juhtenyésztés | |
Juhtenyésztés jelentősége, a juh hasznosítása | 274 |
A magyar fésűs és húsmerinó, a cigája, a racka, a fríz | 275 |
Pároztatás, vemhesség, bárányozás, báránynevelés | 277 |
A nyírás, a gyapjú | 278 |
Tejgazdaságtan | |
A tejképződés | 280 |
A fejés | 280 |
A tej összetétele, tulajdonságai, hibáinak felismerése | 281 |
A tiszta tej termelésének feltételei | 284 |
A kifejt tej helyes kezelése, szállítása | 285 |
A tej feldolozása | 286 |
Fölözés, köpülés, vajkészítés savanyú és édes tejszínből, a vajkészítés intézkedések | 286 |
Túrókészítés | 288 |
A tej és tejtermékek kellékeire és elnevezésére vonatkozó törvényes intézkedések | 289 |
A gümőkórtermentesnek nyilvántartott tehenészetek | 290 |
Juhtej és annak felhasználása | 291 |
Tejellenőrző egyesületek, tejszövetkezetek | 291 |
Sertéstenyésztés | |
Sertéstenyésztés jelentősége, hús- és zsírsertések | 292 |
Sertésfajták | 293 |
A tenyészállatok kiválasztása, búgatás, vemhesség, fiaztatás | 298 |
Malacok nevelése | 299 |
A sertés hízlalása | 300 |
Kecsketenyésztés | |
A kecsketenyésztés jelentősége és a tenyésztés vázlatos ismertetése | 302 |
Baromfitenyésztés | |
A baromfitenyésztés fontossága | 305 |
Hasznosítási irányok, tojás-, hús- és tolltermelés, tenyészállatok nevelése | 305 |
A magyar parlagi, a leghorn, a rhode-island tyúk | 307 |
A pulykatenyésztés | 310 |
A magyar parlagi víziszárnyasok, a pekingi kacsa és az emdeni lúd | 311 |
Tenyészanyagbeszerzés, kiválasztás, ivarok közti arány, tenyésztörzsek | 313 |
Az okszerű tenyésztés alapföltételei és eszközei, csapófészkek | 314 |
Teremészetes és mesterséges nevelés | 317 |
A baromfibetegségek | 318 |
A baromfiól | 320 |
Házinyúltenyésztés | |
Jelentősége | 294 |
Házinyúlfajták, a tenyésztés kivitele | 298 |
Méhészet | |
A méhtenyésztés jelentősége és feltételei | 325 |
A méh testének felépítése, a méhcsalád | 326 |
Az anya vagy királynő, a here, a dolgozó | 327 |
A rajzás | 328 |
A méhek táplálkozása és építményei, a viasz | 330 |
A méhek lakása, kasok, kaptárak | 331 |
A méhek beszerzése | 333 |
A méhész évi munkái, a tavaszi átvizsgálás, a fészek bővítése, a mézűr megnyitása, a műrajkészítés, a méz elszedése, a mézelő idő kihasználása, a betelelés, téli gondozás | 333 |
Bánásmód a méhekkel | 337 |
A méz eltartása, kezelése, értékesítése | 338 |
A méhek ellenségei és betegségei | 338 |
A méhészet legszükségesebb eszközei | 340 |
Selyemhernyótenyésztés | |
A selyemhernyó életmódja, a tenyésztéshez szükséges berendezés | 340 |
A tenyésztés munkái | 341 |
A selyemhernyó betegségei | 344 |
A selyemhernyótenyésztés támogatása | 344 |
Kisgazdaságok megszervezése és vezetése | |
A gazdálkodást befolyásoló viszonyok | 345 |
A sajáton gazdálkodási és haszonbérlés | 350 |
Hogyan fogunk gazdálkodni? | 351 |
A termelés helyes megszervezése | 352 |
A szántóföldi növénytermesztés | 352 |
Kertészkedés | 356 |
Zöldmezőgazdálkodás | 356 |
A földbirtokok termőerejének fenntartása | 356 |
Állattartás | 358 |
Mi szükséges a gazdálkodáshoz? | 363 |
A munkaerő | 363 |
Állatállomány | 363 |
Gép- és eszközfelszerelés | 364 |
Gazdasági épületek | 364 |
Forgótőke | 366 |
Szaktudás | 367 |
A gazdálkodás eredménye | 367 |
Vizsgáljuk meg, mi gyarapítja jövedelmünket, vagy mire fizetünk rá | 368 |
A gazda mindennapi gondja | 371 |
A rendelkezés | 372 |
Az üzletvezetés | 373 |
A vagyonkezelés | 374 |
Vezessen számadást minden gazda! | 375 |
A leltár | 375 |
A pénztári napló | 380 |
A termény- és anyagforgalmi napló | 381 |
Tisztajövedelmi mérleg | 385 |
Közgazdaszámtartási mozgalom | 385 |
Kertészet és szőlőművelés | |
Gyümölcstermesztés | |
A gyümölcstermesztés jelentősége | 390 |
A gyümölcsfák beszerzése, a fajták megválasztása | 391 |
A gyümölcsfák térszükséglete | 392 |
Az ültetésre alkalmas gyümölcsfák alakja, a fa helyének előkészítése, az ültetés helyes kivitele | 393 |
Az elültetett fiatal fák gondozása | 396 |
A termő gyümölcsfák nyesése | 397 |
Idősebb gyümölcsfák ápolása | 398 |
A gyümölcsfák trágyázása | 398 |
Az ifjítás, az átoltás | 398 |
A gyömölcsfák szaporítása, ismertebb faoltási módok | 399 |
A gyümölcsfák alanyai | 401 |
Dugványozás, tőosztás, bujtás | 401 |
A gyümölcs szedése, megválogatása, eltartása, csomagolsáa | 402 |
A gyümölcsfák fontosabb rovarellenségei, gombabetegségei és az ellenük való védekezés | 405 |
Téli faápolás, védekezési munkák, téli permetezőszerek készítése és alkalmazása a téli permetezések végrehajtása | 405 |
A téli permetezések végrehajtása | 409 |
A tavaszi és nyári védekezés, a tavaszi és nyári védekezőszerek elkészítési módja | 410 |
Az arzénes és nikotinos szerek használata | 412 |
A tavaszi és nyári permetezés módja | 412 |
Fontosabb nyári gombabetegségek | 413 |
A gyümölcsfák fontosabb rovarkártevői | 415 |
Madárvédelem | 418 |
A fűztermesztés | 419 |
Konyhakertészet | |
A házi konyhakert jelentősége, a konyhakert helye, terméshozama | 419 |
A terlület megválasztása, a konyhakert berendezése, s talaj gondozása | 420 |
A konyhakerti vetésforgó, a terület kihasználása | 420 |
Palántaágyak, melegágyak, a konyhakerti növények szaporítása | 421 |
Magvetés, palntanevelés, palántálás, öntözés | 422 |
Magtermesztés, a termények felszedése, eltartása | 424 |
Káposztafélék, salátafélék, labodafélék termesztése | 424 |
Kobakosok, gyökérfélék, hagymafélék termesztése | 425 |
Hüvelyesek, paradicsom, paprika, tojásgyümölcs, mák, csemegetengeri termesztése | 427 |
Évelő- és fűszernövények | 427 |
Konyhakerti kártevők | 428 |
Szőlőművelés | |
A szőlő termőhelye, telepítése, filloxera-mentes talajok, oltványszőlők, szénkéneggel fenntartott szőlők | 429 |
Szőlőfajták megválasztása, a szőlő ültetése, szaporítása, oltása | 429 |
A szőlő állandó évi munkái, nyesési módok | 433 |
A szőlő rovarellenségei és gombabetegségei | 439 |
A szőlőszüret ideje, előkészület a szüretre, a szüretelés munkája | 440 |
A szőlő eltartása | 441 |
Fehér- és vörösbor készítése | 441 |
A borok kezelése | 442 |
Általános tudnivalók | |
A mezőrendőri törvény fontosabb intézkedései | 444 |
A növénytermesztés állami támogatása | 446 |
A szőlőművelés és a gyümölcstermesztés érdekeit szolgáló törvényes intézkedések | 447 |
Az állattenyésztés érdekében hozott törvényes intézkedések | 449 |
Az erdőtörvény és a befásítási kötelezettség | 450 |
Vadászati és halászati jog | 451 |
Kutak építése | 451 |
A tagosítás haszna és kivihetősége | 451 |
A gazdálkodás közterhei: adók, illetékek, vámok | 452 |
A mezőgazdasági kamarák, szabadtárulású gazdasági érdekképviseleti szervek (gazdakörök, gazdasági egyesületek) | 454 |
Gazdasági felügyelőségek, kertészeti felügyelőségek | 456 |
Szövetkezetek: előnyeik, tájaik, szervezetük, alakításuk | 456 |
A mezőgazdasági hitel, személyi hitel, a váltó, a jelzároghitel | 458 |
A telekkönyv és használata | 461 |
A magyar öröklési jog lényege | 461 |
A biztosítás jelentősége és nemei | 461 |
A mezőgazdasági munkások baleseti és öregségi biztosítása | 462 |
Az adásvételi ügyletek lebonyolítása, különös nemei, biztosítása | 464 |
Termények és anyagok adás-vétele, a tőzsde és a gazdák | 466 |
Vetőmagvak és gabonafélék adásvétele, közraktárak | 467 |
Fontosabb kereskedelmi növények értékesítése | 468 |
Abraktakarmányok vétele, műtrágyák vásárlása, mintavételek | 469 |
Állatok adásvétele, a járlat, állatszavatossági tövény | 470 |
Állati termékek eladása | 472 |
A minősíégi termelés előnyei az értékesítésnél | 475 |
Gazdasági ügyiratok helyes szerkesztése | 476 |
A posta a vasút igénybevétele | 476 |
Terület- és köbtartalomszámítás | |
Területek kiszámítása | 478 |
Köbtartalmak kiszámítása | 480 |
Széna-, szalma- és takarmánykazlak köbtartalmának kiszámítása | 481 |
Függelék (a gazda érdekeit szolgáló intézmények) | 485 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.