Gazdaság és társadalom 2/4.

Fülszöveg

„...Ellentétben az uralom minden más formájával, a tőke uralma - »személytelen« jellege miatt - etikailag nem szabályozható. Már külsőleg is többnyire annyira »indirekt« formában jelenik meg, hogy egyáltalán nem lehet megérteni, ki is »uralkodik« voltaképpen, és ezért nem is lehet etikai követelményeket támasztani vele szemben. Azzal a viszonnyal kapcsolatban, amely a ház urát a szolgákhoz, a mestert a tanítványhoz, a földesurat a jobbágyokhoz vagy a hivatalnokokhoz, az urat a rabszolgákhoz, vagy a patrimonális fejedelmet az alattvalókhoz fűzi, lehet etikai követelményeket támasztani - és fel lehet lépni azzal az igénnyel, hogy az ilyen viszonyokat tartalmi normáknak vessék alá -, mivel ezek személyes kapcsolatok, és a teljesítendő szolgálatok a kapcsolatokból következnek, s azok részét képezik. Végtére is itt, tág határok között, személyes és rugalmas érdekek játékáról van szó, s a tisztán személyes akarat és cselekedet döntő változásokat idézhet elő az érintettek kapcsolatában és helyzetében. Nagyon nehéz viszont egy részvénytársaság igazgatójának - aki a részvényesek, a voltaképpeni »urak« érdekeit köteles óvni - a gyár munkásaihoz fűződő viszonyát, és egyáltalán nem lehet a részvénytársaságot finanszírozó bank igazgatójának ugyanezekhez a munkásokhoz, vagy mondjuk, egy záloglevél birtokosának a szóban forgó bank által kölcsönzött javak birtokosához fűződő viszonyát befolyásolni." Vissza