Előszó | 7 |
Kerekes Sándor-Kiss Károly: Uniós elvárások és csatlakozási stratégiák a környezetvédelemben | 9 |
Teljesítményünk és a brüsszeli követelmények | |
Az Európai Unió ötödik környezetvédelmi akcióprogramja | |
A Bizottság értékelése az EU-kérdőívekre adott válaszokról | |
A Bizottság legújabb kiadványa: útikönyv és/vagy viselkedési kódex? | |
A csatlakozási/közelítési politika lehetséges változatai | |
Környezetpolitikai célfüggvények | |
Belső erőtér | |
A választás valószínű mezeje | |
Összegzés | |
Az Európai Unió környezetpolitikája és a szabályozás tendenciái | 25 |
Az Európai Közösség ötödik környezetvédelmi akcióprogramja | |
A közösség szerepe a nemzetközi környezetpolitikában | |
A környezet és a fejlődés új stratégiája | |
A program környezetpolitikai prioritásai | |
A programban kiválasztott célágazatok (interszektoralitás) | |
A program megvalósítását szolgáló eszközök "arzenáljának" bővítése | |
A Bizottság jelentése az ötödik környezetvédelmi akcióprogram megvalósításáról | |
Az Európai Unió környezetpolitikájának prioritásai és a szabályozás várható tendenciái | |
Többsebességes környezetpolitika és az utolsó bővülés vonatkozásai | |
Mészáros Ernő: Légszennyező anyagok hazai és európai kibocsátása | 45 |
Bevezető | |
Nemzetközi egyezmények a légszennyezés féken tartására | |
A szén-dioxid kibocsátása | |
Kénkibocsátás | |
Nitrogén-oxidok emissziója | |
Egyéb anyagok | |
Bándi Gyula-Bencze László-Elek Andrea: Az Európai Unió és a hazai környezeti jogi szabályozás intézményi rendje | 57 |
Bevezetés | |
Az intézményi rend | |
A szabályozási módszertan | |
Az EU által alkalmazott jogintézmények összesített áttekintése | |
Példák az ún. horizontális szabályozás köréből | |
A veszélyes ipari tevékenységek szabályozása | |
A hulladékgazdálkodás szabályozása | |
Szervezeti és hatásköri megfontolások | |
Összegzés | |
Szlávik János: Az EU-konform környezetvédelmi szabályozási módok gazdasági és társadalmi hatásmechanizmusa | 79 |
Bevezetés | |
Az Európai Unió főbb környezetvédelmi szabályozási törekvései és a magyar gyakorlat | |
A magyar és az EU-szabályozás harmóniája | |
A magyar környezetszabályozási módok gazdasági és társadalmi hatásmechanizmusának elemzése | |
Az ellenőrzés és a végrehajtás egyszerűsége, információs igény | |
A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás | |
Politikai megfontolások társadalmi elfogadtatása | |
A "fenntarthatóság" kérdése a magyar gazdaság- és környezetpolitikában | |
Összegzés | |
Koloszár Miklós-Ásványi Zsuzsanna-Bulla Miklós: Az EU-konform környezeti szabályozás költség-haszon elemzése és megvalósításának vizsgálata | 99 |
Bevezető | |
A gazdaság és a környezet kapcsolata | |
Költségek | |
Az EU ajánlásai a környezetvédelemre | |
Vízgazdálkodás | |
A levegő minőségének védelme | |
Hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés | |
A költségek összegzése | |
A környezetvédelmi intézkedések haszna | |
Összegzés | |
Kindler József-Czéh Tibor-Baranyi Árpád-Gáspár Ákos: A szubszidiaritás környezetgazdasági tartalma és gyakorlata | 127 |
Bevezető | |
A szubszidiaritás elve az EK-jogban | |
A szubszidiaritás közgazdasági tartalma | |
Központosítás versus decentralizáció | |
Szubszidiaritás és környezet | |
Megosztott hatáskör a környezetvédelem különböző szintjein | |
Dánia - a szubszidiaritás érvényesülése a környezetpolitikában | |
Esettanulmány: a roncsautók (end-of-life-vehicles) kezelése | |
Füzesi Zsuzsanna-Tistyán László: A környezeti tudat alakulása a rendszerváltás óta | 147 |
A társadalmi környezetről | |
A környezeti problémák súlyosságának megítélése | |
A környezet állapota - három szinten | |
A személyes érintettség felismerése | |
Környezetkárosító tényezők a településeken és megítélésük | |
A környezetszennyezésben szerepet játszó tevékenységek és személyek | |
A környezetkárosító tényezők csökkentésének felelőssége | |
Gazdagási fejlődés versus környezetvédelem | |
Állampolgári részvétel a környezetvédelemben | |
A média és a szakértők szerepe a lakosság környezeti tudatának alakulásában | |
Az információk forrása | |
A kötet szerzői | 181 |