Gazdálkodás, vállalkozás, etika

Tartalom

Előszó 13
1. Bevezetés, fundamentális ismeretek, fogalmak, hasznos tudnivalók 15
1.1. A könyv célja és mondanivalója 15
1.1.1. Előzmények és a „kiszélesítés" 15
1.1.2. Tudományos infláció 17
1.1.3. A tudományos igazság dilemmája 18
1.1.4. A szociológia és a szociológiák 20
1.2. Fundamentális ismeretek és kulcsfogalmak 23
1.2.1. Gazdálkodás, vállalkozás 23
1.2.2. Gazdasági racionalizmus és gazdasági maximalizáció 24
1.2.2.1. Gazdasági racionalizmus és gazdasági maximalizáció zsákutcában 26
1.2.2.2. Gazdasági racionalizmus és aeb-komplexum, avagy a tehénre összpontosító etika 29
1.2.2.3. A háttérszervezet 32
1.2.2.3.1. A népesség többségét már kivonták a forgalomból 32
1.2.2.3.1.1. Csalietika 33
1.2.2.3.2. A háttérszervezetek gazdálkodásetikája 34
1.2.2.3.2.1. Eszeveszett pénzügyi tranzakciók 34
1.2.2.3.2.2. Kormányokat képesek megbuktatni 35
1.2.2.3.2.3. A nyomásgyakorlás titkos szervezete 36
1.2.2.3.2.4. A diktatúra intelligens formája 36
1.2.2.3.2.5. Nyolcvanat a húszért, és a forradalomtól való félelem 37
1.2.2.3.3. Szelekció kontra humánus alternatívák 39
1.2.2.4. Az aeb-komplexum és jégszekrényeffektus 44
1.2.2.5. Gazdasági racionalizmus és önmegvalósítás 45
1.2.2.6. Gazdasági racionalizmus, etika és valóság 46
1.2.2.7. Gazdasági racionalizmus és racionalizálás 50
1.2.2.8. Gazdasági racionalizmus és a szándékolt eredményesség megfordítása 53
1.3. Kényszervállalkozás és etika 57
1.3.1. Kényszervállalkozás vagy önfoglalkoztatás? 58
1.4. Etika, az örömszerzés és a realitás elve 61
1.5. Társadalmi cél-összeférhetőség, múlt és jelen 71
2. Társadalmi komplexmodell, attitűdök, bázisdualizmus 73
2.1. Társadalmi komplexmodell 73
2.2. Attitűdök (beállítódások) 73
2.2.1. Alapbeállítódás 75
2.2.2. Beállítódások és bázisdualizmus (szociokulturális alappár) 78
2.2.3. Társadalmi objektum és gazdálkodásetika 80
2.2.4. Attitűdök, társadalomalakítás, viselkedési hajlam, gazdálkodás- és vállalkozásetika 81
2.3. Bázisdualizmus (szociokulturális alappár) 84
2.4. Viselkedési struktúrák 86
2.4.1. A lelki élet struktúrája, személy és személyiség 86
2.4.2. Társadalmi személyiség, a gazdálkodás- és vállalkozásetika alanya 89
2.4.3. Organizációk, társadalmi formációk, társadalom 90
2.4.3.1. Társadalmi kategória („az egymás nélkül") 90
2.4.3.2. Kategóriakomplexum (összetett társadalmi kategóriák) 91
2.4.3.3. Társadalmi aggregátum („az egymás mellett") 92
2.4.3.4. Organizáció („az egymással") 92
2.4.3.4.1. A primer és szekunder organizáció gazdasági jelentősége 93
2.4.3.5. Társadalom 95
2.4.3.5.1. Primer társadalom, primer organizáció; szekunder társadalom, szekunder
organizáció; gazdálkodás- és vállalkozásetika 95
2.4.3.5.1.1. Érdekellentét, etika, munkanélküliség és demagógia 97
2.5. Viselkedési struktúrák és a gazdálkodás- és vállalkozásetika dilemmája 104
2.5.1. Gazdálkodás- és vállalkozásetika és az „optimális" üzemi organizáció 105
2.5.1.1. Klasszikus adminisztrációteória. Formális iskola 109
2.5.1.1.1. Adam Smith és a klasszikus adminisztráció. A klasszikus organizációelmélet alapjai 109
2.5.1.1.2. A klasszikus organizációelmélet és a tudományos üzemvezetés 110
2.5.1.1.3. Neoklasszikus elmélet 112
2.5.1.1.3.1. Felelősségvállalás 112
2.5.1.1.3.2. Tapasztalat és gazdaságosság 113
2.5.1.1.3.3. Konfliktuskezelés 114
2.5.1.1.3.4. Programmegvalósítás 115
2.5.1.1.4. Adam Smith klasszikus nacionálökonomiája és az etika 116
2.5.1.1.4.1. Alapbeállítódás- és etikaváltozás. A szelekció elvéhez való viszonyulás 117
2.5.1.1.4.2. Harmóniatan és a társadalmi és gazdasági cél-összeférhetőség 119
2.5.1.1.4.3. Teljes szabadság és erkölcs 119
2.5.1.1.4.4. A logikus paradoxon 120
2.5.1.1.4.5. Adam Smith személyisége. Klasszikus kapitalista és monetáris elvek 120
2.5.1.1.4.5.1. Adam Smith és az erkölcs 120
2.5.1.1.4.5.2. Monetáris filozófia és az erkölcs 122
2.5.1.1.5. Klasszikus motiváció- és munkaorganizáció-teória. Taylorizmus 123
2.5.1.1.5.1. Motivációelmélet 124
2.5.1.1.5.2. Munkaorganizáció-elmélet 125
2.5.1.2. Emberközikapcsolat-elmélet 127
2.5.1.2.1. „Hawtom" és a „Bank-Wiring-Room"-experiment 128
2.5.1.2.2. Tézisek 128
2.5.1.2.3. Emberközikapcsolat-elmélet és etika 129
2.5.1.3. A struktúraelmélet 131
2.5.1.3.1. Struktúraelmélet kontra formális és informális iskola 131
2.5.1.3.2. Struktúra, hatalom, legitimitás 134
2.5.1.3.3. Elidegenítés Marx és Weber elméletében 136
2.5.1.3.4. A struktúraelmélet és monetarizmus. Az elidegenítés modem formája 138
2.5.1.3.4.1. A behatárolt pénzmennyiség 140
2.5.1.3.4.2. Pénzhiánnyal kezdődött és csőddel végződött 142
2.5.1.3.4.3. A behatárolt pénzvolumen funkcionális felosztásából adódó pénzel idegenítés 145
2.5.1.3.4.3.1. Piaci mechanizmusok és a pénzvolumen 145
2.5.1.3.4.3.2. A pénzelidegenítés 148
2.5.1.4. Multifaktor-elmélet 153
3. Normatív struktúrák 154
3.1. Szociális szerep 154
3.2. Szociális szerepszisztéma és intézmény 155
3.3. Szerepkonfliktus, szerepzavar, gazdálkodás- és vállalkozásetika 157
3.3.1. Szerepkonfliktus, gazdálkodás- és vállalkozásetika 157
3.3.1.1. A szerepkonfliktus első változata 157
3.3.1.2. A szerepkonfliktus második változata 159
3.3.1.3. A szerepkonfliktus harmadik változata 159
3.3.2. Szerepzavar, gazdálkodás-és vállalkozásetika 159
3.3.2.1. Általános szociokulturális szerepzavarok 160
3.3.2.1.1. Tyúk-tojás szerepzavarok 161
3.3.2.1.2. A nemek szociális szerepzavara. A biológiailag rögzített szociális szerepet támogató tulajdonságok és ismertetőjegyek 163
3.3.2.2. Domináns-intézményi szerepzavar 167
3.3.2.2.1. Piacosítás 168
3.3.2.3. A kockázatvállalás szerepzavara 171
3.3.2.4. Állam és állami szerepzavar 173
3.3.2.4.1. Originális állami szerepzavarok a huszadik században 174
3.3.2.4.2. Állami szerep és személyiségképzés 178
3.3.2.4.3. Az állami szerep helyettesíthetetlensége 180
3.3.2.4.4. Ahol esznek, ott van morzsa is 182
3.3.2.4.5. A morzsák elvesztése és az alapbeállítódás 184
3.3.2.4.6. Az önző gén etikája és az állam 185
3.3.2.4.7. Az állami szerepzavar fonákja 188
3.3.2.4.8. Korlátlan szabadság? 188
3.3.2.5. A káposzta-kecske szerepzavar 190
3.3.2.5.1. A törvényhozók már hosszú idők óta 191
3.3.2.5.2. A bankok publikálásáról - népszerűsítéséről - gondoskodtak 192
3.3.2.5.3. A késztetés 192
3.3.2.5.3.1. Az európai szabadságfogalom lekicsinyítése 193
3.3.2.5.3.2. Lobbyzás és üzlet a háttérben 194
3.3.2.5.3.3. A feleslegessé vált emberektől való megszabadulás 195
3.3.2.5.4. A fejre állított szfinx 196
3.3.2.6. Posztumusz Nobel-díjat a szultánnak 197
3.4. Kultúra 199
3.4.1. Kultúrakomplexum 200
3.4.1.1. A kultúra anyagi vonzata 200
3.4.1.2. Technikai normatívák 200
3.4.2. Mi marad az emberből? 201
4. Deviancia, ellenőrzés, szankcionálás és társadalmi folyamatok 203
4.1. A deviancia fogalma és megjelenési formái 203
4.2. Deviancia, anómia, kognitív disszonancia és vállalkozásetika a társadalmi kapcsolatok és folyamatok tükrében 204
4.2.1. Az ember ambivalens természete és a balanszmodell 205
4.2.2. A védekezési készség mederbe terelése 205
4.2.3. A pszichikus higiénia és a balanszmodell 206
4.2.4. Kognitív disszonancia 209
4.2.5. Munkanélküliség, disszonancia, deviancia és társadalmi folyamatok 209
4.2.6. Durkhcim anómiafogalma és a kognitív disszonancia 211
4.2.7. Merton anómiafogalma és a kognitív disszonancia 212
4.2.8. A deviancia funkcionalitása 214
4.2.8.1. Ritualizmus (bürokratizmus) 214
4.2.8.2. A deviancia mint biztonsági szelep 218
4.2.8.3. A deviancia mint szignál 218
4.2.8.4. A deviancia mint a „normalitás" előfeltétele 218
4.2.8.5. Deviancia és kontraszteffektus 220
4.2.8.6. Deviancia és kreativitás 220
4.2.9. A deviancia diszfunkcionalitása 223
4.2.9.1. Véges társadalmi önregenerációs képesség 223
4.2.9.2. A hit megrendítése 223
4.2.9.2.1. Deviancia, reklám és a reklámok által elindított diszfunkcionális társadalmi folyamatok 224
4.3. A deviancia meghatározásának egyéb tényezői és a gazdálkodás és vállalkozásetikára gyakorolt hatása 226
4.3.1. Deviancia és hovatartozás 226
4.3.2. Deviancia, szociális szerep és társadalmi pozíció 228
4.3.3. Deviancia és szerepkonfliktus. A vállalkozó és a Janus-arcúság 229
4.4. Az ellenőrzés és a szankcionálás társadalmi folyamata 230
4.4.1. A társadalmi ellenőrzés és szankcionálás fogalma és lényege 230
4.4.2. A társadalmi ellenőrzés fajtái 231
4.4.2.1. Speciális-funkcionális ellenőrzés 231
4.4.2.2. Diffúz-funkcionális ellenőrzés 232
4.4.2.3. Állami ellenőrzés 233
4.4.2.4. Függőségi viszonyból adódó ellenőrzés 234
4.4.2.4.1. Konjunktív és diszjunktív kognitív-morális függőség és ellenőrzés 234
4.4.2.4.2. Szociálemocionális függőség és ellenőrzés 235
4.4.2.4.3. Szerepszisztema-függőség és -ellenőrzés 236
4.4.2.4.4. Anyagi függőség és ellenőrzés 237
4.5. A társadalmi folyamatok általánosítása 237
4.5.1. A társadalmi kapcsolatoktól a társadalmi folyamatokig 237
4.5.2. Konjunktív társadalmi folyamatok és etika 238
4.5.2.1. Együttműködés (kooperáció) 238
4.5.2.2. Alkalmazkodás (akkomodáció, koegzisztencia) 239
4.5.2.3. Áthasonlás (asszimiláció) 240
4.5.2.3.1. Aktuális asszimilációs tendenciák és etika 241
4.5.2.3.1.1. Amivel nincs baj 241
4.5.2.3.1.2. Amivel baj van 242
4.5.2.3.1.3. A szélmalomharc kilátástalansága 242
4.5.2.3.1.4. Reklám, márka, védjegy, cégadó 243
4.5.2.3.1.5. A márka és a szellemi tulajdon védelme 246
4.5.2.3.1.6. Az uniformizmus 247
4.5.2.3.1.7. Az út, amely előtt állunk 248
4.5.2.3.1.8. A becementezett monetáris filozófia 249
4.5.3. Diszjunktív társadalmi folyamatok és etika 250
4.5.3.1. Konfliktus 251
4.5.3.2. Destrukció (kontravenció) 252
4.5.3.3. Konkurencia 253
4.5.4. A konjunktív társadalmi folyamatok előfeltételei és etikai háttere 254
4.5.4.1. Az igazság 254
4.5.4.2. A szociális vonzalom 255
4.5.4.3. A méltányosság 255
Irodalom 268
Tárgymutató 283
Idegen szavak és szakkifejezések jegyzéke 290

Témakörök