Előszó
Részlet a könyvből:
1. A pszichológia fogalmának értelmezése
A pszichológia nem régi tudomány, tulajdonképpen alig százéves múltra tekint vissza. Ez persze nem azt jelenti, hogy korábban nem foglalkoztak pszichológiával. Voltak olyan pszichológiai elvek, eljárások, módszerek, amelyeket már az ókorban is ismertek (pl. Hippokratész ún. temperamentum-típusait).
A pszichológiát azonban az ókorban az orvostudomány, a filozófia és más tudományok keretében művelték.
A pszichológiával kapcsolatban - az idealista elképzelések maradványaként - még napjainkban is megtalálhatók bizonyos félreértések.
A pszichológiáról ma már mint önálló tudományról beszélünk.
A pszichológia az ember lelki jelenségeivel és személyiségével foglalkozó tudomány. A lelki jelenségeknek kettős funkciójuk van: tükrözik a külvilágot és az alkalmazkodás szolgálatában állnak. A lelki jelenségek azáltal, hogy tükrözik a valóságot, lehetővé teszik az emberi cselekvés és a valóság adekvát kapcsolatát, a környezet-átalakító tevékenységet.
A lelki jelenségeken a következő folyamatokat, tevékenységeket, állapotokat értjük: a megismerő funkciókat (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás), a dinamikus irányulásokat (szükséglet, vágy, törekvés, beállítódás, érdeklődés, akarás, motiváció) és az érzelmeket (amelyek az előzőeket kísérik).
A dialektikus materialista felfogás szerint a lelki jelenségeknek a hordozója az élő organizmus, az anyag legmagasabbrendűen szervezett formája: az emberi idegrendszer és a felsőbb idegműködés. A lelki jelenségek tehát életjelenségek. A lelki jelenségeket sajátos jellegük különbözteti meg más, például a fizikai vagy kémiai jelenségektől. A pszichológia kutatja a lelki jelenségek létrejöttét, hatásukat más jelenségekre, lefolyásuk törvényszerűségeit, de nem elemzi közvetlenül azok hordozóját, az emberi idegrendszert. (Hasonlóan például a fizikához, amely foglalkozik a hővel, fénnyel stb., de nem vizsgálja közelebbről azt a tárgyat, amely meleget, fényt áraszt stb.)
A dialektikus determinizmus értelmében tehát a lelki jelenségek tükrözik a valóságot, és irányítját a cselekvést. A pszichológia a lelki jelenségeket általános formáiban, minden emberre érvényes módon tárgyalja. De szerepet kapnak a pszichológiában a lelki jelenségek egyéni sajátosságai és azok különböző típusai is.
A pszichológiában meghatározó jellegű alapelveknek tartjuk a lelki és idegfiziológiai folyamatok egységét, valamint az ember lényegének, az emberi pszichikum legfőbb sajátosságának társadalmi voltát.
A dialektikus materialista pszichológiának ebből a legfőbb alapelvéből az következik, hogy a marxista pszichológia kettős, éspedig természettudományi és társadalomtudományi alapra épül.
Vissza