Gastropolice

Előszó

Gastropolice egy képzeletbeli rendőrség egy képzeletbeli konyhában. Ennek a rendőrségnek és ennek a konyhának egy személyben vagyok nyomozója, parancsnoka, séfje és kuktája is.
Természetesen ebben a konyhában az Én szám íze szerint főznek, illetve az Én általam kedvelt ízeket ajánlják az ide betérő, korgó gyomrú, nyájas olvasónak.
Gyerekkorom óta minden jót elfogyasztok, azonban semmi olyat nem kedvelek, ami vízben volt. Ez a fő oka annak, hogy akik halételekre vágynak, vagy a tenger gyümölcseit kedvelik, azok most tegyék le a könyvet, még a könyvesbolt polcain, mielőtt kifizetnék az árát. Ugyanis ilyen recepteket nem találunk benne.
De az is messze kerülje el a következő oldalakat, aki fogyókúrás, kalóriaszegény alkotások leírását vágyja megtalálni. Nem csinál a könyv reklámot a reformkonyhának, a diétás, slankító menük áradatának. Magyar ember vagyok, tehát magyarosan étkezem.
Pardon, álljunk meg egy szóra ennél a kifejezésnél. Mostanában a különböző reklámokban mással sem bombázzák a zsigereiben finom cupákokra és szaftos pörköltekre vágyó halandót, mint hogy táplálkozzon helyesen, meg hogy a helyes táplálkozás a hosszú élet titka, a helyes táplálkozás egészséges és hasznos. Én ezt nem vitatom, viszont szeretnék valamit leszögezni.
Én nem táplálkozom. Én kérem, eszem, mégpedig jó ízűen, ha úgy tetszik "kétpofára". Vagyis akkor és úgy, ahogy nekem jólesik. Elfogadom, hogy ez káros, de viszont egyszer élünk, akkor pedig szeretek jókat és finomakat enni. Vissza