1.063.248

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Retorika

Kézirat/Egységes jegyzet

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 102 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi szám: J 11-1077
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Retorika és kommunikáció. A retorikai szituáció. A tágabb és szűkebb értelemben vett retorika. Történetileg kialakult kettős jelentése. A retorika, elsődleges és legáltalánosabb értelmezésében, a... Tovább

Előszó

Retorika és kommunikáció. A retorikai szituáció. A tágabb és szűkebb értelemben vett retorika. Történetileg kialakult kettős jelentése. A retorika, elsődleges és legáltalánosabb értelmezésében, a beszéd, azon belül is a nyilvános megszólalás gyakorlati tudománya. A szónoki beszéd mindig kommunikáció, mert a hallgatósággal való kapcsolatteremtés nélkül semmilyen hatása sincs. Ez a kapcsolat (a kommunikáció) azonban nemcsak akkor jön, jöhet létre, amikor az adó és a vevő állandóan változik, vagyis párbeszéd alakul ki közöttük, hanem számos egyéb közvetlen és közvetett úton is. Elősegítheti a beszélő pszichológiai és szociológiai tájékozottsága, a helyi szokások, előítéletek, hagyományok szem előtt tartása, a hallgatóság összetételének és spontán reakcióinak (nevetés, taps, közbeszólás, ásítás stb.) figyelembevétele. Egy rádió- vagy tévéelőadás éppúgy kommunikáció, mint maga a tulajdonképpeni párbeszéd (formailag közvetlen, valójában közvetett) : a befolyásolás feltételei ugyanis javarészt már adva vannak, és nem a kommunikáció során születnek. A meggyőző szándékú nyilvános beszéd ezért több az egyszerű informatív közlésnél. A nyelv kommunikációs szerepeinek elkülönítésére, a kommunikáció funkcióira vonatkozó osztályozások közül a legismertebb R. Jakobson (1960) hattényezős modellje. Eszerint a feladó (beszélő, író) egy kontextusról (a valóság tényeiről) egy kód (jelrendszer, pl. a nyelv, a morzejelek) segítségével egy csatornán (pl. kábelen, levegőrezgésen, könyvön!) át egy üzenetet (közleményt, hírt, információt) közöl a címzettel (hallgatóval, olvasóval). Mindegyik tényezőnek megvan a maga nyelvi funkciója. A referenciális (kognitív, denotatív) funkció a közlés kontextusára, összefüggéseire utal. Az emotív (a feladóra jellemző) funkció a beszélő magatartását fejezi ki azzal szemben, amiről beszél. A konatív (a címzettre jellemző) funkció az információ befogadója számára küldött felszólításokat juttatja érvényre. A fatikus funkció elsődleges célja a kommunikáció létrehozása , meghosszabbítása vagy megszakítása, illetve a kommunikációs csatorna működésének ellenőrzése (pl. Halló? Figyel? Érted?). Vissza

Tartalom

Általános bevezető 7
Retorika és kommunikáció. A retorikai szituáció.
A tágabb és szűkebb értelemben vett retorika. Történetileg kialakult kettős jelentése 7
Az egyetemes retorika 11
A magyar retorika rövid története 19
Általános (gyakorlati) retorika 26
A szónokra vonatkozó ismeretek 26
A meggyőzés 26
Beszédtechnika 30
Az elhangzó beszéd stíluskategóriái 30
A nyelv belső rétegződését tükröző kategóriák 31
A magyar hangképzés legfontosabb jellemzői. 33
Az érthető beszédet szolgáló stíluselemek 35
A beszédlégzés 35
A hangindítás 37
A hangelemek helyes kiejtése 38
A tiszta hangzóképzés szerepe 38
A mássalhangzók tisztasága 39
A magánhangzók tisztasága 40
A beszédhangok időtartama 40
A hangkapcsolatok kiejtése 41
Az igazodás 42
A hasonulás 43
Az összeolvadás 45
A megrövidülés 47
A kiesés vagy hangkivetés 47
A magánhangzó-torlódás ejtésének stílusértéke 47
A mondat- és szövegfonetikai eszközök 48
A hangsúly mint tipikus kifejezőeszköz
a mondat egészében 48
Erőbeli váltások a szöveg nagyobb egységeiben 50
A hanglejtés a mondat egészében .50
Magassági váltások nagyobb egységekben . 53
A beszédtempó a mondat egészében 54
Tempóváltás nagyobb egységekben 54
A tempó- és ritmusváltás viszonya 54
Szünet a mondat egészében 55
Váltás a szünetekkel a beszédfolyamat
során 55
A- hangszínváltás mint szövegfonetikai
elem 55
A normatív nyelvváltozatok hangzásbeli jellemzőinek összefoglalása 55
A szónok fellépése, beszéd közbeni magatartása,
a szónoklás körülményeihez való alkalmazkodása 58
A szónoklatra vonatkozó ismeretek 61
Az inventio 61
Az anyaggyűjtés tágabb értelmezése 61
Retorikai inventio és irodalmi vonatkozásai 64
A dispositio 73
Az anyag elrendezésének tágabb értelmezése
(a szerkezet, műfaj és stílus kapcsolata) . 73
Retorikai dispositio és irodalmi vonatkozásai 77
A szónoki beszéd tagolódása, részeinek
egymáshoz való kapcsolódása 77
Az elocutio 83
A megformálás tágabb értelmezése 83
Retorikai elocutio és irodalmi vonatkozásai 83
Alakzat- és trópuselmélet a klasszikus
és a neoretorika felfogásában 85
Fontosabb irodalom 102

Gáspári László

Gáspári László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gáspári László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem