Üzenetek egy elsüllyedt világból

Előszó

Ajánlás
2001 tavaszán a csoportomnak a szokásos atlétikai edzést tartottam, amikor megjelent a pályán egy anyuka az akkor 14 éves fiával, és a nagymamával az ismert szegedi szobrászművésszel, Tóbiás Klárával. Egy fogadást akartak lebonyolítani, aminek célja egy futás volt. A 400 m-es síkfutás 60 mp-en belüli lefutása volt a fogadás tárgya, és ebben kérték az én segítségemet. A fiú, Garzó Márk olyan szépen, energikusan futott, hogy az édesanyjával, Gabikával megbeszélve rövid időn belül igazolt atléta lett a csoportomnál. Itt kezdődött a mi barátságunk, amely tart a mai napig velem is és az atléta társaival is, annak ellenére, hogy már nem járnak edzésre, hiszen az egyetemi elfoglaltságok miatt nem tudták vállalni a versenyekre való felkészülést. Visszatérve a fiatal Márkra, már 15-16 éves korában írt novelláit és verseit olvastuk, melyeket az édesanyjától kaptunk kis gépelt papírokon, amiket a mai napig szeretettel őrzök. Nagyon szép, kedves, szívet melengető írások voltak ezek. Most is meghatódom, amikor az APÁMHOZ című versét a feleségem könnyekkel a szemében olvassa végig. Szeretném ezt a verseskötetet ajánlani mindenkinek, aki szereti a mély érzésű, őszinte írásokat. Kívánom, hogy a versek elolvasása után olyan bensőséges kötődés alakuljon ki mindenkiben iránta, mint amilyen bennünk kialakult. Márkot ezekkel a szavakkal tudnám jellemezni: Őszinte, szeretetre méltó fiatalember! Bandur László
Szegedi Lelkesedés Sportkör atlétikai edzője Vissza