Inkák és konkisztádorok

Három krónika

Szerző

Garcilaso de la Vega

Szerkesztő

Szokoly Endre

Sellő Edit

Budapest

'Garcilaso de la Vega: Inkák és konkisztádorok ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1964
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	371 oldal
Sorozatcím:	Világjárók-Klasszikus Útleírások
Kötetszám:	6
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A szerző méltán viseli az Inka nevet, hiszen valóban az volt: gyermeke egy inka királyi hercegnőnek és egy előkelő családból származó spanyol kapitánynak, aki Francisco Pizarro csapatában harcolt a legendás hírű inka birodalom, Peru meghódításáért. Garcilaso de la Vega két világ fia volt és két világ határán állt: nemcsak az indián és a spanyol vér keveredett benne, hanem a dél-amerikai és az európai civilizáció is. Közvetlenül a hódítás után jött a világra, kortársa volt az első konkisztádoroknak és az utolsó inkáknak, akik nemcsak a hódítás véres tetteit, hanem az inka birodalom fényét és pompáját is még személyes élményként őrizték emlékezetükben. Két nyelve volt, a kecsua meg a spanyol, és minden bizonnyal két lelke is: ifjúkorát felváltva töltötte hol apja, hol anyja mellett. Képzeletét felgyújtották apjának és apja bajtársainak elbeszélései a félelmet nem ismerő spanyolok merész haditetteiről, anyja házában pedig csodálattal eltelve hallgatta inka rokonainak visszaemlékezéseit birodalmuk letűnt nagyságáról. Ez a kettős szemlélet, hogy a hazájában lejátszódott történelmi drámát egyszerre látta "kívülről" és "belülről", sajátos atmoszférát s egyúttal viszonylagos tárgyilagosságot kölcsönöz művének. Hajlott korában, spanyol földön írta három krónikáját, melyeknek legérdekesebb fejezeteit tartalmazza ez a kötet. Az első, A királyok története, visszapillantás az inka birodalom múltjára; a második, Peru meghódítása, Pizarrónak és konkisztádor-társainak merész vállalkozását mondja el, melynek nyomán a hatalmas birodalom porba hullt; a harmadik krónikából, A floridai hadjáratból Hernando de Soto észak-amerikai expedíciójának eseményeit ismerjük meg. Garcilaso de la Vega írása a történelmi krónika, a korrajz és az útleírás ötvözete. Lapjain minden regénynél lebilincselőbb érdekességgel bontakozik ki a gyarmati hódítások kezdetének kalandos-véres története, melyet a szerző nemcsak kortársi hitelességgel, de egyben kiváló írásművészettel is ad elő. Vissza

Tartalom

Bevezetés	7
Garcilaso de la Vega, az Inka	7
A három krónika	21
A királyok története	29
Prológus	31
Az olvasóhoz	35
Peru leírása	36
Peru királyai, az inkák eredete	36
Cozco birodalmi főváros megalapítása	40
Manco Cápac, az első inka hatalma	42
Az inkák származásának történelmi emlékei	43
A krónikás a történelemre hivatkozik	47
Az inka alattvalóinak adott tanítása	48
Övéinek kitüntető jelvényeket ad az inka	50
Az inka még kitüntetőbb jelvényeket ad	51
A király nevei és az indiánoktól reá ruházott melléknevei	54
Manco Cápac inka végrendelkezése és halála	55
A királyok címei	57
A birodalmat négy kerületre osztották, és számba vették alattvalóikat	59
A tizedesek kötelességei	60
Az inkák némely törvényéről	62
A Nap temploma és nagy kincseinek leírása	65
A templom kolostora, továbbá a Hold meg a csillagok, a mennydörgés, a villám és a szivárvány lakhelyei	68
A főpap neve és a templom egyéb részei	70
Az áldozatbemutatás és a sarulevétel helye. Forrásaik	72
A templom aranykertjéről és egyéb kincseiről, melyekhez sok más hasonló volt a birodalomban	74
Titicaca híres temploma, mondái és példázatai	76
A napszüzek kolostora	78
A kiválasztott szüzek szabályzata és tennivalóik	79
Az anti indiánok bálványai és Charcas meghódítása	81
Viracocha új tartományokat hódít, és öntözőcsatornákat épít	85
Viracocha nevet ad elsőszülöttjének, s megjövendöli a spanyolok eljövetelét	88
A királyi házak építése és díszei	90
Amennyi arany és ezüst csak volt, a királyi házak díszítésére használták	92
A királyi palota cselédsége és a király hordszékvivői	93
A királyi paloták dísztermei és egyéb részei	94
Hogyan temették el a királyokat. A végtisztesség megadása egy évig tartott	98
A királyok ünnepélyes vadászatai a birodalomban	99
A postások és futárok meg a velük küldött üzenetek	102
Csomókkal és zsinórokkal számoltak. Nagy bizalmuk volt számadóik iránt	104
Mit jegyeztek fel számadásaikban, és hogyan értették meg azokat	106
A Nap főünnepe és ahogyan arra készülődtek	108
Imádták a Napot, házába mentek, bárányt áldoztak	110
Az áldozatok előjelei és az áldozati tüzek	113
Az ünnepi köszöntők sorrendje	115
Lovagi próbák és lovaggá ütés	117
Tudniok kellett fegyvereiket és sarujukat elkészíteni	119
A trónörökös is részt vett a próbatételen, és másoknál szigorúbban bántak vele	121
A negyedik ünnep. Böjtjeik és megtisztulásuk a gonosztól	122
A gonosz kiűzésének éjszakai ünnepe	125
Cozco vára. Falainka méretei	127
A vár három csodálatos fala	130
A három vártorony, a fő építőmesterek meg a Fáradt kő	132
A kukorica, a rizs és más magvak	136
A föld színe alatt termő gyümölcsök	138
A mulli fáról és a paprikáról	140
A búzáról	141
Atahuallpa fivére tőrbecsalására készül	142
Huáscar figyelmeztetést kap. Fegyverbe hívja népét	144
Az inkák csatája. Atahuallpa győzelme és kegyetlenkedései	145
Atahuallpa kegyetlenkedéseinek okai és szörnyű következményei	147
A királyi vérű nők és gyermekek halálra kínzása	150
Az inkák királyi véréből leszármazottak maradékai	151
Peru meghódítása	155
Három spanyol nemes Peru meghódítására készül	157
A perui hódítás előkészületei	158
Almagro két ízben visszatér segítségért Panamába	159
Pizarrót elhagyják emberei, s csak tizenhárman maradnak vele	161
Francisco Pizarro elindul hódító útjára	163
Pizarro Spanyolországba megy engedélyt kérni Peru meghódítására	166
A spanyolok megpróbáltatásai Panamától Tumpizig	168
Puna szigetét és Tumpizt elfoglalják a spanyolok	170
Az inka gazdag ajándékot küld követeivel a spanyoloknak	172
A kormányzó követséget küld Atahuallpa királyhoz	177
A jó fogadtatás, amiben az inka a spanyol követeket részesítette	179
A két spanyol visszatér övéihez. Valamennyien az inka fogadására készülnek	180
Atahuallpa királyt elfogják a spanyolok	182
Atahuallpa váltságot kínál fel szabadságáért	183
Hernando Pizarro utazása Pachacámacba és útjának eseményei	186
Huáscar inka a felderítők segítségét kéri	189
A két spanyol Cozcóba ér. Keresztet talál a templomokon és a királyi palotákon	190
Atahuallpa fondorlata és Huáscar inka halála	192
Don Diego de Almagro Cassamarcába érkezik. Atahuallpa halálfélelme az előjelek miatt	193
Hernando Pizarro Spanyolországba utazik és beszámol a perui eseményekről	195
Atahuallpa halálra ítélése csalárd és hamis tanúzás alapján	195
Az Atahuallpa ellen emelt vád	198
Atahuallpa éleselméjűsége és váltságdíjának mennyisége	200
Atahuallpa tetemét Quituba viszik. Ruminavi árulása	203
Don Diego de Almagro királyi felhatalmazás nélkül kormányzóvá teszi magát. Megegyezése a márkival	206
Don Diego de Almagro seregének nagy vesztesége árán behatol Chilibe. A szíves fogadtatás, amiben az inkát részesítették	209
Új versengés akasztja meg Chili meghódítását. Almagro visszatérése Peruba	212
Manco inka másodszor kéri birodalma helyreállítását. Az inka herceg fogsága	215
Manco inka herceg készülődései birodalma helyreállítására	216
Manco inka herceg felkelése. Két csoda a keresztények megsegítésére	219
Villac Umu menekülése. Filippillo tolmács büntetése. Manco inka herceg birodalmából száműzetésbe megy	222
Almagróék és Pizarróék ellentétei. Hernando Pizarro fogsága	224
A márki hadikapitányokat nevez ki. Gonazlo Pizarro kiszabadul fogságából. Döntőbírói ítélet	228
Hernando Pizarro megtámadja don Diego de Almagrót	230
A salinasi véres csata	232
A salinasi csatát követő szomorú események	235
Don Diego de Almagro szomorú halála	238
Charcas meghódítása és más csaták indiánok meg spanyolok között	241
A chiliek meg akarják ölni a márkit	243
Egy udvariatlanság a chilieket a márki meggyilkolására ösztökéli. Ahogyan tettüket elkövették	246
Don Francisco Pizarro márki halála és nyomorúságos temetése	248
A márki származásáról	251
A fiatal Almagro Peru kormányzójává kiáltja ki magát	252
Cozco lakói felkészülnek a király szolgálatára, Almagro emberei az ő támogatására. Spanyolországban Vaca de Castrót kinevezik a perui események bírájává	256
A konkisztádorok egymás és a király ellen	259
Az ítélet végrehajtása Túpuc Amaru hercegen. A kivégzése ellen felhozott érvek, amiket az alkirály nem akart meghallgatni. Az inka bátran fogadja a halált	263
A floridai hadjárat	267
Hernando de Soto Florida meghódítására kér engedélyt V. Károly császártól. Őfelsége kegyesen megadja az engedélyt	269
Florida leírása. Ki volt az első, második és harmadik felfedezője	270
Floridáról és bennszülötteinek általános szokásairól meg fegyvereiről	273
A kormányzó megérkezik Floridába, és Pánfilo de Narváez nyomaira bukkan	275
Egy spanyol szenvedései az indiánoknál	277
Hogyan kezdődött a spanyolok felfedező útja és előnyomulása a szárazföld belseje felé	280
Kétszer eltévednek a nagy mocsárban, majd a kormányzó átjárót keres és talál	282
A két spanyol viszontagságai, amíg az útig értek	285
Harminc lándzsás élelmet visz a kormányzó után	288
Vitachuco kihívó és esztelen viselkedése. Testvérei vették rá a békességre	290
Vitachuco megparancsolja kapitányainak az árulás végrehajtását, és felkéri a kormányzót, tartson szemlét serege felett	296
Hogyan fogták el Vitachucót és tört ki a harc az indiánok meg a spanyolok között	297
A legyőzött indiánok egyenként megadják magukat. Hét közülük ellenáll	300
A spanyolok lemészárlására kiadott esztelen parancs Vitachuco halálát okozza	303
A fogoly indiánok különös harca uraikkal	306
Állandó csatározások közepette Apalache székhelyére érnek	308
Két indián felajánlja a spanyoloknak, hogy elvezeti őket olyan helyre, ahol sok aranyra lelhetnek	311
Cofachiqui úrnője a kormányzó elé jön, élelmet és szabad elvonulást ajánlva a hadseregnek	312
A sereg átkel a Cofachiqui-folyón, és megszáll a városban	315
A spanyolok meglátogatják Cofachiqui nemeseinek és curacáinak temetőjét	316
A Cofachiqui urainak sírtemplomában talált kincsek felsorolása	318
A sírtemplom és a fegyvertár egyéb ékességei	321
Cofachiqui úrnőjének nagylelkűsége	323
A szinte óriás, bátor Tafcaluza curacáról. Ahogyan a kormányzót fogadta	325
A kormányzó Mauvilába érkezik, és árulás nyomaira bukkan	328
Tafcaluza tanácsa elhatározza a spanyolok megölését. A csata kezdete	330
A mauvilai csata első harmadában történtek elbeszélése	334
A mauvilai csata második harmadának eseményei	337
A mauvilai csata befejezése. A spanyolok súlyos veszteségei	341
A kormányzó halálának elbeszélése és általa kinevezett utódja	344
Hernando de Soto kormányzó temetése	346
A spanyolok elhatározzák, hogy elvonulnak, és kiürítik Floridát	349
Visszatérnek a spanyolok a Nagy Folyóhoz. Az útközben elszenvedett fáradalmak	350
Az elviselhetetlen nehézségek, amiken a spanyolok keresztülmentek, amíg a Nagy Folyóig eljutottak	353
Az indián szövetség követeinek büntetése. A spanyolok előkészítik a hajóra szállást	355
Az indiánok hazatérnek, a spanyolok pedig addig hajóznak, amíg megpillantják a tengert	358
A spanyolok által a szárazföldön megtett mérföldek száma	360
A Floridában 1568-ig meghalt keresztények, világiak és egyháziak száma	361
Jegyzetek	363