A remény rejtett szépségeiről (dedikált példány)

Fülszöveg

Gáli Mátyás
Déván, Hunyad megyében született 1920. január 8-án, jómódú kereskedőcsaládban. Elemi iskoláit és első négy gimnáziumi évét szülővárosában végezte. 1938 őszétől 1940 nyaráig gyakorló munkás a Lugozsi Textilgyárban, ahol megpróbál sztrájkot szervezni, ezért elbocsátják.
A bécsi döntés idején Észak-Erdély iMagyarországhoz csatolása ellen aktivál. Letartóztatják, majd 1941 tavaszán a temesvári katonai bíróság három év börtönre és 10 ezer lej büntetésre ítéli. A karánsebesi börtönben találkozik az illegális kommunista párt számos vezetőjével.
1942-ben Transznisztriába, a vapnyárkai lágerbe deportálják, egy évvel később a rábnitai börtönbe viszik, ahol csodával határos módon túléli az 1944. március 18/19-e éjszakáján rendezett vérfürdőt.
Augusztus 23-a után a Külügyminisztériumban, 1955-től az Agerpres Román Hírügynökségnél dolgozik. 1966-ban benyújtja emigrálási kérelmét, 1969-ben hagyja el az országot.
Publicista, számos, főként önéletrajzi vonatkozású cikket ír... Tovább

Fülszöveg

Gáli Mátyás
Déván, Hunyad megyében született 1920. január 8-án, jómódú kereskedőcsaládban. Elemi iskoláit és első négy gimnáziumi évét szülővárosában végezte. 1938 őszétől 1940 nyaráig gyakorló munkás a Lugozsi Textilgyárban, ahol megpróbál sztrájkot szervezni, ezért elbocsátják.
A bécsi döntés idején Észak-Erdély iMagyarországhoz csatolása ellen aktivál. Letartóztatják, majd 1941 tavaszán a temesvári katonai bíróság három év börtönre és 10 ezer lej büntetésre ítéli. A karánsebesi börtönben találkozik az illegális kommunista párt számos vezetőjével.
1942-ben Transznisztriába, a vapnyárkai lágerbe deportálják, egy évvel később a rábnitai börtönbe viszik, ahol csodával határos módon túléli az 1944. március 18/19-e éjszakáján rendezett vérfürdőt.
Augusztus 23-a után a Külügyminisztériumban, 1955-től az Agerpres Román Hírügynökségnél dolgozik. 1966-ban benyújtja emigrálási kérelmét, 1969-ben hagyja el az országot.
Publicista, számos, főként önéletrajzi vonatkozású cikket ír napilapokba, a Lumea és a Flacara című folyóiratoknak. 1956-ban megjelenik egy kötete a Rabnitán átéltekről Masacrui (Mészárlás) címmel, amelyei németre, magyarra és ukránra is lefordítanak. 1988-ban a Soros Alapítvány megbízásából átfogó interjú készül vele; a Mozgó Világ 1989/7-es számában közli a karánsebesi börtönbeli életkörülményekről szóló részletet.
Gáli Mátyás közel 30 éve él Németországban. Vissza