Bevezetés a médiagazdaságtanba

Tartalom

Előszó 12
1. fejezet. A médiagazdaságtan tárgya 15
Bevezetés 16
1.1. A tömegkommunikáció és a média fogalma 17
1.2. A tömegkommunikáció és a média funkciói, szerepe a modern
társadalmakban 18
1.3. A nagyközönséggel kapcsolatos értelmezések, a nagyközönség mint piac 20
1.4. A médiagazdaságtan tárgya, a médiagazdasági elemzések szintjei 21
Összefoglalás 25
Ellenőrző kérdések 26
Fogalmak, tárgyszavak 26
Felhasznált irodalom 27
2. fejezet. A termékek és a kereslet jellemzői a médiapiacokon 29
Bevezetés 30
2.1. A médiatermékek kettős piaca 31
2.2. A médiatermékek jellegzetességei 33
2.3. A fogyasztói döntések meghatározói 35
2.3.1. A fogyasztói kereslet motivációi 36
2.3.2. A fogyasztók informáltsága 38
2.3.3. A fogyasztás alakulására ható általános tényezők 40
2.3.4. Az egyéni fogyasztás és az információs túlterhelés 43
2.3.5. A fogyasztás időbeni alakulása, szakaszai 44
2.3.6. A médiatermékek helyettesíthetősége 46
2.3.7. A fogyasztás jövedelem- és árrugalmassága 47
2.3.8. A globalizálódás tendenciái a fogyasztásban 50
Összefoglalás 31
Ellenőrző kérdések 32
Fogalmak, tárgyszavak 32
Felhasznált irodalom 32
3. fejezet. A kínálat, a piaci szerkezetek és a verseny jellemzői a médiapiacokon 55
Bevezetés 36
3.1. A termelők, a termelői kínálat 57
3.1.1. A termelők értelmezése 37
3.1.2. A termelői döntések motivációi, érintettjei és társadalmi környezete 59
3.1.3. A termelők szervezeti sajátosságai 62
3.1.4. A termelői kockázat kezelésének sajátosságai a médiapiacon 63
3.2. A piacok, a piaci szerkezet 66
Összefoglalás 68
Ellenőrző kérdések 68
Fogalmak, tárgyszavak 69
Felhasznált irodalom 69
4. fejezet. A lapok fajtái és kereslete 71
Bevezetés 72
4.1. A lapok fajtái és csoportosítása 73
4.2. A nyomtatott sajtó kezdeteitől a lappiacokig 74
4.3. Az újságok fajtái és kereslete 76
4.3.1. Az újságok fajtái 77
4.3.2. Az újságok mint árucikkek jellegzetességei 78
4.3.3. Az újságok iránti kereslet tényezői 79
4.3.3.1. Az olvasási szokások 80
4.3.3.2. A területi változók 80
4.3.3.3. A demográfiai és a társadalmi-gazdasági változók 81
4.3.3.4. A magatartási változók és az életstílus 82
4.3.3.5. Az ár 82
4.4. A magazinok fajtái és kereslete 84
4.4.1. A magazinok osztályozása 84
4.4.2. A magazinok iránti kereslet 86
4.5. Az ágazatok közötti verseny hatása a lapok mint termékek átalakulására 87
4.5.1. A televízió hatása az újságra 87
4.5.2. Az internet hatása az újságra 87
4.5.3. A hirdetések hatása az újságra 87
4.5.4. A televízió és a hirdetések hatása a magazinokra 88
Összefoglalás 89
Ellenőrző kérdések 90
Fogalmak, tárgyszavak 90
Felhasznált irodalom 91
5. fejezet. A lapok előállítása, a lappiacok szerkezete és a lapok terjesztése 93
Bevezetés 94
5.1. Az újságok előállítása 95
5.2. A magazinok előállítása 97
5.3. A lappiaci szerkezet és verseny 97
5.3.1. Az újságpiacok 97
5.3.1.1. Monopólium a helyi újságpiacon 98
5.3.1.2. A regionális és az országos újságok piacának szerkezete 100
5.3.1.3. Az újságpiacok koncentrációja a hagyományos mérőszámok szerint 100
5.3.1.4. Az újságkiadás jövőjéről röviden 102
5.3.2. A fogyasztói magazinok piacszerkezete 104
5.4. Alapterjesztés 105
5.4.1. A terjesztés funkciói és fajtái 105
5.4.2. A terjesztési piacok strukturális jellemzői 106
5.4.2.1. Az előfizetéses terjesztés 106
5.4.2.2. Az árusterjesztés 107
5.4.2.3. Az ingyenes példányok terjesztése 108
5.4.3. A terjesztési adatok ellenőrzése, a terjesztési és olvasottsági adatok mérése 109
Összefoglalás 110
Ellenőrző kérdések 111
Fogalmak, tárgyszavak 111
Felhasznált irodalom 112
6. fejezet. A rádiózás piaca 113
Bevezetés 114
6.1. A rádiózás és a rádióműsor fogalma 115
6.2. A rádióműsorok fajtái és csoportosítása 116
6.3. A műsorszolgáltatók főbb típusai működésük alapvető célja szerint 118
6.4. A rádióműsorok mint termékek jellegzetességei 120
6.5. A rádióműsorok iránti kereslet 121
6.5.1. Rádióhallgatás az aranykorban: rövid visszatekintés 121
6.5.2. Rádióhallgatás a televíziózás korában 121
6.5.2.1. A televíziónézés és a napi időbeosztás meghatározó szerepe 121
6.5.2.2. A rádióhallgatást befolyásoló egyéb tényezőkről 122
6.5.2.3. A külföldi adások hallgatottsága 123
6.6. A termelés (a rádiós műsorszolgáltatás) 124
6.6.1. A költségek csoportosítása 125
6.6.2. A szakosodás és a hálózatok 125
6.7. A terjesztés 126
6.7.1. A hagyományos (analóg) műsorszórás 126
6.7.2. A digitális műsorszórás 127
6.8. A rádióhallgatás mérése 131
6.9. A piaci szerkezet és a verseny 131
6.9.1. Verseny a helyi piacokon 132
6.9.2. Verseny az országos piacokon 132
6.9.3. A koncentráció mértéke 133
Összefoglalás 134
Ellenőrző kérdések 134
Fogalmak, tárgyszavaik 135
Felhasznált irodalom 135
7. fejezet. A televíziózás piaca: a termék és a kínálat jellegzetességei 137
Bevezetés 138
7.1. Alapfogalmak 139
7.2. A televíziózás fejlődésének alapmodelljei 140
7.3. A televízió-műsorok csoportosítása és jellegzetességei 142
7.4. A termelés (a műsorszolgáltatás) 146
7.4.1. A televíziós tartalmak jellemzői 146
7.4.2. A költségek I48
7.4.3. Méret-és választékgazdaságosság a televíziózásban 131
7.4.4. A műsorkínálat azonosságai és különbségei 132
7.4.5. A kiegészítő műsorszolgáltatások 153
Összefoglalás 154
Ellenőrző kérdések 155
Fogalmak, tárgyszavak 155
Felhasznált irodalom 156
8. fejezet. A televíziózás piaca: a terjesztés, a piacszerkezet és a fogyasztás
jellegzetességei 157
Bevezetés 158
8.1. A műsorterjesztés 159
8.1.1. A földfelszíni műsorszórás 159
8.1.2. A kábeles műsorterjesztés 159
8.1.3. A műholdas műsorterjesztés 162
8.2. A piaci szerkezet és verseny 163
8.2.1. Az országos piacok túlsúlya a korlátozott kínálatú modellekben 163
8.2.2. Piacszerkezetek a sokcsatornás modellben 164
8.2.3. A koncentráció mértéke 165
8.3. A televízió-műsorok nézése 166
8.3.1. A televíziónézés motivációi, intenzitása 167
8.3.2. A nézésre fordított idő 169
8.3.3. A hirdetések nézése 170
8.3.4. A televíziónézést befolyásoló tényezők 171
8.3.4.1. A napi életritmus és időbeosztás hatása a nézésre 171
8.3.4.2. A demográfiai és a társadalmi-gazdasági változók hatása a nézésre 172
8.3.4.3. A videorögzítő és a távirányító hatása 173
8.4. A nézettség mérése és főbb mutatószámai 175
Összefoglalás 177
Ellenőrző kérdések 178
Fogalmak, tárgyszavak 178
Felhasznált irodalom 178
9. fejezet. Az új média fogalma és használata 181
Bevezetés 182
9.1. Az új média fogalma és fajtái 183
9.2. A konvergencia 184
9.3. Az új média szolgáltatások fajtái 186
9.3.1. A digitális televíziózáshoz kapcsolódó interaktív szolgáltatások 186
9.3.2. A hálózati média tartalomszolgáltatásai 187
9.4. Az új média fogyasztása 189
9.4.1. Az interaktivitás fogadtatása 189
9.4.2. A nézői szokások átalakulása az internet hatására 191
9.4.2.1. Lehívásos tartalmak 192
9.4.2.2. A késleltetett nézés 193
9.4.2.3. A halmozott médiafogyasztás (multitasking használat) 194
9.4.2.4. Mobil médiahasználat
Összefoglalás 97
Ellenőrző kérdések 197
Fogalmak, tárgyszavak 198
Felhasznált irodalom 198
10. fejezet. Az új média tartalomszolgáltatások, platformok és piacok 201
Bevezetés 202
10.1. A digitális televíziós tartalmak és platformok 203
10.2. A digitális televíziózás terjesztési hálózatai, platformjai 204
10.2.1. A digitális földfelszíni műsorszórás 205
10.2.2. A digitális kábeles terjesztés 207
10.2.3. A digitális műholdas terjesztés 208
10.2.4. Az IPTV platform 209
10.2.5. A mobil televíziózás 211
10.3. A hálózati tartalmak és terjesztés 212
10.4. A digitális média mérése 216
10.5. Piacszerkezet az új médiában 216
Összefoglalás 219
Ellenőrző kérdések 219
Fogalmak, tárgyszavak 220
Felhasznált irodalom 220
11. fejezet. A média szabályozása 221
Bevezetés 221
11.1. A médiaszabályozás fogalma és jelentősége 222
11.2. Az állami szabályozás 225
11.2.1. A tartalomszabályozás 226
11.2.2. A piaci belépés szabályozása 228
11.2.3. A rádiózás és televíziózás közszolgálati szektora 229
11.2.4. A médiakoncentráció szabályozása 231
11.2.5. Az infrastruktúra-szabályozás 232
11.3. Az önszabályozás 233
11.3.1. Az iparági önszabályozás 233
11.3.2. A szakmai önszabályozás 234
11.4. A társszabályozás 235
Összefoglalás 235
Ellenőrző kérdések 236
Meghatározások, tárgyszavak 236
Felhasznált irodalom 237
Névmutató 239
Tárgymutató 242

Témakörök