Magyarország és a Balkán

Előszó

A Balkán a magyar kultúrpolitikában

A magyarság történeti helyzetének és az ebből folyó nemzeti hivatásnak minden történeti érzékű magyar nemzedék élénk tudatában volt. Környezetünkből és szomszédságunkból történeti multunknak megfelelően legállandóbb a Balkán iránt volt az érdeklődés. A magyar szellemi élet, különösen a tudományosság egy évszázad óta annyit cselekedett a Balkán felkutatása terén, mint egyetlen nemzet sem. A magyar tudományosság balkáni feladatai mindenféle politikai változások között is változatlanok voltak és: azok is maradnak. Ahogy Magyarország földrajzi helyzetének világtörténeti fontossága sem rendülhet meg semmilyen napi változások következtében, úgy a magyar Balkán-kutatás hivatása é,s szerepe az európai tudományosság történetében sem lehet múló divatoknak alávetve. Magyarország gazdasági és politikai jövője ma délfelé jelentőségteljesebb, mint volt valaha is: természetes, hogy a szellem itt is úttörőként, kalauzként és tanácsadóként kell, hogy szerepeljen. A magyar szóhasználat Európa délkeleti részét a Balkán kifejező és berögződött szavával illeti. Bár a magyar gyakorlatban is több elnevezés szerepelt e terület jelöléseként az utóbbi időben, a lényeget a megjelölés körül lehetséges vita egyáltalán nem érinti. A magyar Balkán-kifejezés nagyjában azonos azzal a földrajzi területtel, amit a német kutatás Délkeleteurópának, Südostnak nevez. De része ez a terület, délii fele Keleteurópának is, ha a németszláv néphatárt tekintjük Kelet és Nyugat határának. A mult századi nagy magyar politikai gondolkodók, Széchenyi, Wesselényi, Kossuth óta a magyar is szívesen tekinti magát Kelet népének, bár e kifejezés alatt nagyjaink inkább Keleteurópát, mint a Távolkeletet értették. Vissza