Galaktika 299.

Előszó

Kedves Olvasó!
James Cameron fantáziájának köszönhetjük a T1000-es folyékony robotot. Pedig nem történt más, mint hogy rájött, a komputer-animáció két speciális effektjét összerakva valami teljesen újat alkothat. Az 1989-ben elkészült, A mélység titka című filmjében szerepelt az idegen lény, aki egy tengervízből tekergő csápként jelent meg. Erre kellett ráhúzni a tükröződő krómeffektet, és már adva volt a trükk-háttér, már csak fantázia kellett hozzá, hogy ebből megszülessen a T1000-es.
Gyerekként látta ezt a filmet egy amerikai kisfiú, akit lenyűgözött a folyékony robot. Később a srác elvégezte a gimnáziumot, egyetemre ment, és mérnök lett belőle. De a T1000-es ötlete nem hagyta nyugodni. Műszaki fejjel kezdett el gondolni a problémán. Nem a robot a lényeg, hanem a legkisebb egység. A csepp, amiből a folyadék összeáll. Kell lenni egy legkisebb egységnek, amely önállóan működik, energiaforrása van, érzékelői, egy feldolgozóegysége. Feldolgozza az ingereket, reagál rájuk. És ami a legfontosabb: kapcsolatot tart fenn a többi hozzá hasonló cseppel, és össze tudnak kapcsolódni. így jön létre a folyadék. Ezt a legkisebb egységet kell elkészíteni és sokszorosítani. A fiatal mérnök próbálkozott, épített, és sikerült valamilyen kezdetleges alapegységet létrehoznia, amely nem igazán kicsi, nem is csepp formájú, mert a prototípus bizony egy húszcentis kocka volt. Pontosabban hat darab. De ezek össze tudtak kapcsolódni, együtt mozogni, és bizonyos kommunikáció is volt közöttük.
Mert nem a méret a lényeg, hanem az, hogy létrehozza a működő alapegységet, ha ez kész van, akkor a következő feladat a méretét akkorára csökkenteni, hogy több darab kelljen ahhoz, hogy megláthassuk.
A kockákról a videót már sok éve láttam. Nemrégiben ismét láttam egy videót, ismét egy kockát, egy másik kutatócsoport fejlesztését. Ez az ötcentis kocka képes volt egyik oldaláról a másikra fordulni, majd hirtelen felpattant, és az egyik élén egyensúlyozott. Aztán egy újabb ugrás, és megállt a sarkán. Jobbra, majd balra pörgött, megállt, mintha lebegne az asztal felett.
Ha ez így megy tovább, lassan aggódva figyelhetem a motoros rendőrök szemüvegét, nincs-e furcsa krómos csillogása. Vissza