Galaktika 267.

Előszó

Ördöggel cimboráló alkimista, angyal a város felett, és persze boszorkányok, akik nagyon is voltak, a Mediciek idején különösképpen, akármit is mondott könyves királyunk korábban - nos mindez ebben a lapszámban, sőt egyetlen novellában! Persze a "De strigis, quae non sunt, nulla quaestio fiat" csak a pogány hitvilág szerinti csodatévő nők, a strigák létezését tagadta, miközben Kálmán király törvényt hozott a maleficák, a bűbájosok ellen! Csak erről kevesebb szó esik, mert ez az érem másik oldala. De arról most igenis essék szó - és ez a harmadik éremoldal-, hogy Németh Attila irodalmi szerkesztőnk egy briliáns Lőrincz L. László novellát válogatott méltán népszerű retro-rovatunkba: az Angyal Firenze felett című írást ajánlom a "retro" Európát kedvelőknek és a második legkisebb földrésszel csak most ismerkedőknek egyaránt. Ma Európa az eurót jelenti, az Európa Tanácsot, a strasbourgi emberi jogi bíróságot, nyakkendős hölgyek és urak sürgését, kötelezettségeket, valódi pénzügyi forrásokat és az uborka méretére is kiterjedő szabályokat. A "retro" Európában viszont ott találjuk Firenzét, amely Dantét szülte, Weimart, amely Goethét eltemette, itt lelhető fel barlangrajzon az altamirai bölény, az Akropolisz, a Globe Színház, és persze Segesvár is.
Amikor nálunk fejlettebb lények idelátogatnak, alighanem értékelni fogják ezt a kultúrát, és elegendő egyetlen Galaktika példányt magukkal vinniük, hogy megtudják, mit keres, mire kíváncsi ez a furcsa, civilizálatlan civilizáció. Vissza