Fülszöveg
Gál Elemér Kolozsvárott szerzett magyar szakos diplomát; a költő Szilágyi Domokosnak és a drámaíró K.ocsis Istvánnak is tanára volt Szatmárnémetiben. A Tanügyi Újság munkatársa, 1990-től a Szamoshát című szépirodalmi lap főszerkesztője volt, 1994-ben települt át Egerbe.
Héthavas című őstörténeti hitregényében bizonyítja: lehet egy regény őstörténeti és hitregény is. íróhoz méltó feladat, léthelyzetünk természetét ismeri fel a régmúltban. A műfaj eszmeiségét és szerkezetét is meghatározó célkitűzésre utal. Két párhuzamos szerelem történetével kelti fel a hihetőség művészi illúzióját, ebbe illeszti a sámánhitből a kereszténységbe való átmenet hitvilágának ábrázolását. A fő cselekményvonalat Zsögöd és Ajnád sajátos szerelmi versengése tölti ki, túlmutat az egyéni boldogságkeresés céljain. Csenge a hitében erősen emberi, jellemében megbízható lelket fedez fel Zsögödben. A hitüktől vezérelt emberek a magáncsatározásoknál előbbre tartják a közösséget. Ebben a háborús korban népek...
Tovább
Fülszöveg
Gál Elemér Kolozsvárott szerzett magyar szakos diplomát; a költő Szilágyi Domokosnak és a drámaíró K.ocsis Istvánnak is tanára volt Szatmárnémetiben. A Tanügyi Újság munkatársa, 1990-től a Szamoshát című szépirodalmi lap főszerkesztője volt, 1994-ben települt át Egerbe.
Héthavas című őstörténeti hitregényében bizonyítja: lehet egy regény őstörténeti és hitregény is. íróhoz méltó feladat, léthelyzetünk természetét ismeri fel a régmúltban. A műfaj eszmeiségét és szerkezetét is meghatározó célkitűzésre utal. Két párhuzamos szerelem történetével kelti fel a hihetőség művészi illúzióját, ebbe illeszti a sámánhitből a kereszténységbe való átmenet hitvilágának ábrázolását. A fő cselekményvonalat Zsögöd és Ajnád sajátos szerelmi versengése tölti ki, túlmutat az egyéni boldogságkeresés céljain. Csenge a hitében erősen emberi, jellemében megbízható lelket fedez fel Zsögödben. A hitüktől vezérelt emberek a magáncsatározásoknál előbbre tartják a közösséget. Ebben a háborús korban népek vesznek el, hitek dőlnek, emberek milliói menekülnek, otthont és hazát keresve maguknak. Ekkor keresi és találja meg a maroknyi hun töredéknép a módját annak, hogyan teremtsen kapcsolatot a honfoglaló magyarokkal és védje meg a XVII. századig Héthavasnak nevezett Hargita rejtekébe menekült székelységet.
A regénybeli történelem csak időbeli és formai keret; népmondák, regényes krónikák, ősvallási hiedelmek, hitregék és írói fantáziából született eredetmondákból áll össze. Az író arra keres választ, hogy mi tartotta fenn 450 éven át a székelységet a széthulló hun birodalom romjainak egy kis erdélyi szigetén, hogy nyelvét megtartva megőrizze identitását és bevárja magyar testvéreit? Az őseiktől örökölt szellemi-lelki kincse: újulni képes hite.
Példaértékű ez az őstörténeti kalandozás, bizonyítja: a primitívnek vélt társadalmakban is születtek érző lelkek, akik lemondtak önös érdekeikről, ha a megmaradás, az összetartozó népek érdekei áldozatot követeltek. Lélekben tudtak nagyok lenni, magukhoz emelték a kisembert is, hogy mindenki otthona legyen a közösen védelmezett haza.
Dr. Cs. Varga István
irodalomtörténész, egyetemi tanár
Vissza