Gaius római jogi institutióinak négy könyve

Előszó

Gaius commentárjainak nagyobb olvasókört szerezni volt főczélja a jelen fordításnak.
Első sorban általában véve a magyar jogászközönséget, különösen pedig a hazai jogtanuló ifjuságot óhajtottam ezen római jogász híres commentárjainak behatóbb tanulmányozására ösztönözni. De meg vagyok róla győződve, hogy a classica-philologiával foglalkozó hazai tudósaink is élvezetet fognak találni e ritka teljességben reánk maradt munka olvasásában.
A Magyar Tudományos Akademia igen bölcsen cselekedett, hogy az általa megindított, valóban korszerű vállalatánál tekintettel volt a római jogi irókra is, kiknek munkáiban kimeríthetetlen anyag rejlik az itélőtehetség megélesítésére és gyakorlására, miért is ezen művek szorgalmas olvasása kiszámíthatatlan hasznot fog hajtani a tudományos szellem felköltésére és ápolására, főkép az ifjabb nemzedékben, mely bizonyára nagyobb kedvvel fog az annyira nélkülözhetetlen forrástanulmányokhoz nyulni, ha e kétségtelenűl sok nehézséggel járó foglalkozásánál megbizható útmutatóra támaszkodhatik.
Szövegűl Huschke Eduárdnak 1878. évben Lipcsében megjelent kiadását fogadtam el, nemcsak azért, mert Huschke elévülhetetlen érdemeket szerzett magának a Gaius-szöveg helyreállítása körül, hanem azért is, mert az említett kiadás legtapintatosabban értékesítette azokat az újabb vívmányokat, melyeket Studemund Vilmos az eredeti kézirat ismételt megtekintése és szorgos áttanulmányozása után a berlini tudományos akadémia ritka bőkezűségéből készített és 1874. évben Lipcsében megjelent apographumjában oly páratlan hűséggel visszaadott. Azonkívül kellő figyelemmel kisértem a Studemund- és Krueger-féle legújabb (1884. évi) kiadást is. A különféle conjecturákról a szövegkritikai jegyzetek adnak bővebb fölvilágosítást. Vissza