Gadányi Jenő (1896-1960)

Előszó

Gadányi Jenő festőművész Budapesten született 1986. március 28-án. Részt vett az I. világháborúban. Sebesülés, majd leszerelése után beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. tanára Vaszary János volt. 1923-ban szerzett művészi és tanári diplomát. 1915 tavaszán, Ripp-Rónai József javaslatára megkapta a Szinnyei Társaság kitüntető díját, festészetének életében egyetlen - első és egyben utolsó - hivatalos elismerését. 1927-ben rövid tanulmányutat tett Párizsban és Frankfurt am Mainban megrendezte első kiállítását. Budapesten rendszeresen részt vett a Képzőművészek Új Társaságának kiállításain. Alapító tagja volt az Új Művészek egyesületének. 1930-ban, 1935-ben, 1948-ban rendezett önálló kiállítást. Művei többször szerepeltek külföldön is (Krakkó, Varsó, Oslo, Bécs, Velence). A II. világháborúban lakása, műveinek jelentős részre elpusztult. 1945-1953-ig Békásmegyeren élt és dolgozott, többnyire Kassák Lajos társaságában, akihez régi barátság fűzte. 1946-1948-ig az Iparművészeti Főiskolán tanított, ahol rövid idő után váratlanul nyugdíjazták. A hallgatás évei után újra kiállít. 1957-től kezdve Budapesten, Székesfehérvárott, Esztergomban, Pécsett, Miskolcon rendeztek műveiből önálló kiállítást. Festői munkássága mellett sokat foglalkozott művészetelméleti kérdésekkel, számos írást, tanulmány publikált. Budapesten, 1960. február29.-én halt meg. Vissza