A Magyar Államvasúti Alkalmazottak Első Biztosító és Segélyegyesületének története 1875-1975

Előszó

Egy évszázada alakult meg a Magyar Államvasúti Alkalmazottak Első Biztosító és Segélyegyesülete. Az alapítók akkor csupán azt a célt tűzhették maguk elé, hogy gondoskodnak az elhalt vasutas kartársak végtisztességéről, temetésük méltó megrendezéséről, s egyszeri segéllyel enyhítik némileg az özvegyek és árvák nyomorát. A munkásszolidaritás szinte ősi, spontán formáját, az önsegélyezési - az engedélyezett szűk keretek között - olyan korban kezdték hirdetni az alapítók, amikor a szociálpolitika még ismeretlen volt Magyarországon, a kormány és a MÁV még nem gondoskodott a vasutasokról s ellenségesen fogadott mindennemű szervezkedést. Hazánk felszabadulása, a munkáshatalom létrejötte kedvező lehetőségeket teremtett nemcsak az egyesület ugrásszerű fejlődéséhez és megerősödéséhez, hanem pozitív, humanista vonásainak kiteljesedéséhez is. A hagyományos temetési és nyugdíjazási segélyek mellett a családvédelmi (házassági, gyermekszületési, gyermekfelruházási, üdültetési stb.) segélyek széles körét vezette be. A felszabadulás óta eltelt három évtized története meggyőzően tanúsítja, hogy a vasutasok önsegélyező egyesülete a szocializmus építésének időszakában is hasznos és eredményes tevékenységet folytat, s a maga eszközeivel pártunk és kormányunk politikájának szellemében részt vállal a MÁV szociálpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában. A centenáriumát ünneplő egyesületnek további sikereket kívánok nemes, humánus tevékenységéhez. Vissza