Előszó
A/ STATIKAI ALAPFOGALMAK
A mechanika a testek mozgásával és egymásra gyakorolt hatásával foglalkozó tudomány.
A testek /általában/ mozognak, vagy nyugalomban vannak. A mozgás megindítását vagy...
Tovább
Előszó
A/ STATIKAI ALAPFOGALMAK
A mechanika a testek mozgásával és egymásra gyakorolt hatásával foglalkozó tudomány.
A testek /általában/ mozognak, vagy nyugalomban vannak. A mozgás megindítását vagy megszüntetését valamilyen erő okozza.
A testek ha közvetlenül érintkeznek, egymásra erőhatást gyakorolnak. Ha pl. egy billiárdasztalon nyugalomban lévő golyót egy bottal meglökünk akkor a bot és a golyó érintkezési pontján erőt adunk át, a golyó mozgásba jön. A testek egymásra hatásának eredménye a test mozgásában nyilvánult meg.
Erő szükséges ahhoz, hogy a nyugalomban lévő test mozgásba induljon, erő kell ahhoz is, hogy megálljon vagy mozgás közben irányt változtasson.
Ha egy testre erők hatnak és a test nyugalomban maradt, akkor a test egyensúlyban van, azaz a reá ható erők egyensúlyozzák egymást.
A statika a mechanika egy része, a testekre ható erőkkel foglalkozik, azok mozgásával nem.
A fizikában már foglalkoztunk a testek halmazállapotával.
Megkülönböztetünk:
szilárd,
cseppfolyós és
légnemű halmazállapotú testeket.
Tanulmányaink folyamán a szilárd testek statikájával foglalkozunk. Erre azért van szükségünk, mert egy építmény /pl. híd/ alkotó elemei szilárd testek és ezek egyensúlyi állapotának biztosítása teszi használatra alkalmassá azt.
A szilárd test a reá ható erők következtében alakját és méreteit bizonyos kis határok között változtatja /deformálódik/. Statikai tárgyalásaink közben feltételezzük, hogy olyan testekkel dolgozunk, amelyek alaktartóak, merevek. A merev test idealizált fogalom, a valóságban ilyen nincs. A testre ható erők vizsgálatánál azonban feltételezzük a merev test jelenlétét azért, hogy az erőkkel kapcsolatos törvényszerűségeket könnyebben megvilágítsuk. Az erők általában térbeliek, azonban a gyakorlati munkában az egyszerűség kedvéért síkbeli erőkkel foglalkozunk.
Vissza