Találjuk fel a jövőt!

Előszó

"Minden jövőről írt könyv többet mond el szerzőjéről, mint az eljövendő dolgokról" - ez az önvallomás sokszorosan igazolódik az „Inventing the Future" régóta várt magyar fordításának kézhezvételekor.
Gábor Dénes, a XX. századdal egyidős, kivételes tehetségű mérnök-fizikus, feltaláló, tudós és humanista már termékeny életpályája korai összegzéseiben megkapó érzékenységgel érti meg és éli át azt a kínzó felelősségtudatot. amelyet Julius Brenda „Az írástudók árulása" című, 1927-ben Párizsban napvilágot látott tanulmánya oly szenvedélyesen szólaltatott meg.
Babits Mihály ismertető' esszéjével szállóigévé lett címleleménye telitalálat, miként az is jelképszerű, ahogy Rónai Mihály András fordítása csak tizenhét esztendővel később, 1945 késő őszén látott napvilágot, hogy egy újabb történelmi korszakhoz szolgáljon egyszerre korai és megkésett intelmül.
Gábor Dénes, saját szavaival „egyikeként azon szerencsés fizikusoknak, akik láthatták saját gondolatukat, amint az a fizika egy tekintélyes fejezetévé nőtte ki magát", kortársait meghaladva ismerte fel „a technológiában rejlő kihívást", az "ember és gép" viszonyának mélyrehatóan társadalomalakító fejlődését. "Mindezidáig az ember a természettel állt szemben, mostantól a saját természetével fog szemben állni'' - rögzíti a felismerést.
Nem kérdéseinek és válaszainak iránya és hatósugara teszi egyedivé; szellemi horizontját G. B. Shaw, H.G. Wells. A. Huxley irodalmi köntösbe bújtatott társadalomfilozófiájával tágítva azonban érzékeli, hogy „az utópia közelebb került hozzánk". Vissza