Tompa Mihály élete és költészete/Petőfi Sándor élete és költészete/Arany János élete és költészete

Előszó

Részletek a művekből:

Tompa Mihály élete és költészete

Előttem a költő arczképe, nem a gyermekifjúé, hanem az érett férfiúé. Komoly, csaknem szomorú arcz, magas homloka elárulja a mély gondolatokat, szemei fürkészően néznek, mintha valakiben vagy valamiben kételkednék, mintha valami újabb csalódástól félne, mert neki sok szenvedés jutott osztályrészeül. ... keserűség vonását látom a szája szélén, talán csak lelkem szemeivel... Nem... nem ez nem lehet Tompa Mihály, a jóízű adomázó, kit a sárospataki kollegiumban diáktársai olyan szivesen hallgattak, kihez, mint bejei református paphoz oly szivesen eljártak a környék urai, merthogy olyan derült kedélyű, kedves, nyájas ember volt.

Petőfi Sándor élete és költészete

Petrovics István, kis-kőrösi mészáros mesternek a felesége 1822-dik év Szilveszteréjszakáján egy fiú gyermeknek adott életet. Az új esztendő áldással köszöntött be, a nagy boglyakemencében lobogott a láng, reá vetette fényét a boldogan mosolygó anyára. Künn csillogott a hó a patkós csizmájú keresztkoma lábai alatt, amikor eljöve kedves életepárjával, hogy a keresztvíz alá tartsák a sivalkodó kis portékát. Adaték ő neki Sándor név a keresztségben.

Arany János élete és költészete

Arany György, a nagy szalontai földmíves gazda öreges, szarkaláb betűkkel irta bele a családi biblia belső oldalára, hogy Isten jó voltából fia született, János névre keresztelték anno 1817. A hónap és a nap kimaradt a jámbor följegyzésből, ámde az apa később is igen jól emlékezett reá. A Gergely nap után eső első vasárnap volt: a költő számítása szerint márczius 1-je, mások számítása szerint 2-dika. Vissza