Szirmay Ilona

Tartalom

I. rész
Gaal József élete és munkái 1
I.
Gaal születése, szülei, gyermekkora. N. Károlyban, Szatmáron, Budán tanul. Ifjúkori barátai: Eötvös, Szalay. 1833. helytartósági hivatalnok lesz. Mulatóhelyök. Hogyan készül az írói pályára? első föllépése az irodalomban. (1811-1836.) 3
II.
Ifjúkori költeményei. A Vörösmarty-Bajza költői irányának hatása. A pusztai és betyár-életből vett rajzai. Gaal költészete Petefire is hatott. Történelmi s regényes tárgyú beszélyei 1836-ig. 15
III.
A magyar történeti regény 1836 előtt. ez év irodalomtörténeti jelentősége. P. Horváth L., Gaal és Jósika fellépte. A "Szirmay Ilona" aesthetikai méltatása. Honnét vette Gaal a tárgyat, hogyan dolgozta fel? A regény jellemei, helyzetek rajza, szerkezete, nyelve. Miért nem folytatta Gaal a regényirást? 30
IV.
Gaal az Athaeneum munkatársa lesz. Itt közölt humoros rajzai, beszélyei. Az előkelő irók társaságába jut. Vásárhelyi Pál háza. Gaal és a nők. Toasztjai. Szenvedélyes gyalogló. Lakása. - A magyar színészet és színirodalom Kisfaludy K. után. Gaal első színműve dicséretet nyer az akadémián. "A király Ludason" - "szerelem és champagnei" dramaturgiai méltatása 54
V.
A német és magyar bohózat 1838-ig. A "Peleskei notárius" megjelenésének körülményei. Hogyan alkotta meg Gaal a mesét Gvadányi után? A boszorkány szerepe. Egykorú kritika. Külön véleményünk. a szerkesztett és jellemrajz birálata. Első előadás 1838. okt. 8-án. Thern K. zenéje, Megyeri. Munkácsy kritikája, Vörösmarty észrevételei. A "Pel. not." politikai s színirodalmi jelentősége. Hosszú színpadi élete. 1861-ben Gaal átdolgozza. A közönség visszaóhajtja a régit. "Új-Peleskeiek." Honnét vegyünk tárgyat a bohózathoz? 74
VI.
Gaal komoly drámái: "Mátyás király Boroszlóban", - "Szvatopluk"; jellemrajz, szerkezet; a sikertelenség oka. Jósikával az "Ecsedi tündér"-t, egyedül a "Tatárfutás" c. bohózatokat irja. "Pazar fösvények", "Kát Julia" s egy felv. vígjátékai. Forditott színművei. A nemzeti színház állapota 1840-1843. években. A "Vén sas" bohózat. Gaalnak színműirói jelleme 109
VII.
Az "Almanach-társaság"; Gaal részvétele. Irodalmi viszonyok a 40-es években. Gaal újra munkához lát. Satirái; "Zenekórság", "Ólmos botok"; az ezek megírására alkalmat adott társadalmi s politikai viszonyok rajza. A Kisfaludy-társaság tagjai közé választja 1842; székét a "Haramia szerelmé"-vel foglalja el. Népies költeményei, ódái. "Lónyai Anna" című költői beszélye 135
VIII.
Gaal beszélyei, történeti-regényes tárgygyal: "Rémszekér", "Három városbiró"; a modern élet köréből: "Szerelem és cholera", "Egy kis tapasztalás", "Eugénia", "Olivia", "A gyílkos leánya", "Özvegy", "A lápok tündére"; Zöld Marciról s a népies életből vett beszélyei. Hatása Petőfire. Humoros életképei. Beszélyirói jelleme. Tiszteletdíjai 160
IX.
Gaal elvei s a forradalom. Ministeri hivatalnok lesz. 1849-ben szerkeszti a "Márczius tizenötödiké"-t. A forradalom végén Damjanich titkára. Aradra internálják. Classicusokat olvas s fordítgat. Nevelő-állást kap. Hasztalan kisérletei munkái kiadása ügyében. Végre a Csekonics-házhoz kerül nevelőnek. Foglalkozása. Jelleme. Halála és temetése 183

II. rész 1-268

Témakörök