A virágok hatalmával

Fülszöveg

Fotó: Gáspár Gábor
A manzárdtól a tengerig
Mondják a második kötet mindig beszédesebb az elsőnél. Míg a bemutatkozó opusz azt dönti el, hogy tehetséges-e valaki vagy sem, a második már arról vall, hogy mit váltott be a költő az ígéretes indulás óta, sőt, felel, hogy merre tovább ? A Kedves Olvasó Gaál Antal második verses kötetét tartja kezében.
Montázs-technikával szerkesztett, fanyar hangú, avantgardízű költeményeivel érte el első sikereit a szerző. Bohóc-fmtorai mögött egy érzékeny (Ányos Pál-i értelemben is !) alkat izomrándulásait titkolta, hol meg fölfedte, mikor Palestrina dallamait dúdolta vagy versét Janus Pannonius metrumaiba zökkentette Gaál az ezerkilencszáznyolcvanas években. Az azóta eltelt tíz esztendő lelehántott az arcainkból. De tán minden évtizeddel minden időben így jár minden ember. Kassák Lajos rímtelen versszövegei jobban hasonlítottak Arany János öszikéihez, mint kortárs konstruktivista míívekhez. Gaál Antal közel az 50-hez többet mer megvallani a... Tovább

Fülszöveg

Fotó: Gáspár Gábor
A manzárdtól a tengerig
Mondják a második kötet mindig beszédesebb az elsőnél. Míg a bemutatkozó opusz azt dönti el, hogy tehetséges-e valaki vagy sem, a második már arról vall, hogy mit váltott be a költő az ígéretes indulás óta, sőt, felel, hogy merre tovább ? A Kedves Olvasó Gaál Antal második verses kötetét tartja kezében.
Montázs-technikával szerkesztett, fanyar hangú, avantgardízű költeményeivel érte el első sikereit a szerző. Bohóc-fmtorai mögött egy érzékeny (Ányos Pál-i értelemben is !) alkat izomrándulásait titkolta, hol meg fölfedte, mikor Palestrina dallamait dúdolta vagy versét Janus Pannonius metrumaiba zökkentette Gaál az ezerkilencszáznyolcvanas években. Az azóta eltelt tíz esztendő lelehántott az arcainkból. De tán minden évtizeddel minden időben így jár minden ember. Kassák Lajos rímtelen versszövegei jobban hasonlítottak Arany János öszikéihez, mint kortárs konstruktivista míívekhez. Gaál Antal közel az 50-hez többet mer megvallani a mindnyájunkkal bezáruló érzelmi közhelyekből (hogy kerüljem szemérmesen ama „örök emberi" kifejezést), mint valaha. S mindezt úgy éri el, hogy valahányszor a trivialitásba beúsztat valami időtlen archetípust:
kitámasztottuk az esőcsatornát
holnap érkezik papírcsónakon
a tündér és az ólomkatona
bottal üthetjük a patkányok nyomát
pedig elárasztották az életünket (Elárasztották) Vissza