Előszó
Könyvünk tárgya a kistérségi fejlesztés és az innovációk kapcsolata. Bevezetésként tekintsük át a téma kifejtésében kulcsszerepet játszó helyi/kistérségi fejlesztés és az ehhez kapcsolható innováció fogalom lehetséges értelmezését.
1.1. A lokalitás és a „kistérségiség" értelmezése
A kistérségi és helyi fejlesztés fogalmának megértéséhez a lokalitás fogalmának értelmezése és a lokalitás területi fejlesztésben játszott szerepének megértése elengedhetetlen.
A „helyi" vagy „lokális" és a „kistérségi" megnevezések egyszerre jelentik a társadalom szerveződésének földrajzi térbeni, közösségi és társadalmi hierarchia szerinti szintjeit.
A szociológiában a lokális társadalom a pusztán a földrajzi tér egy adott pontjához való kötődésnél lényegesen összetettebb jelentést hordoz. Az adott földrajzi területhez kötődő társadalmi csoportok lokális társadalomként való értelmezésében a közösség, a hatékony kommunikáció és az identitástudat játszanak kulcsszerepet. Ezek kialakulásában a földrajzi helynek tagadhatatlanul fontos szerep jut. Elég arra utalnunk, hogy a társadalmi alakzatok kialakulásának korai fázisában, a görög poliszban a közösség fogalma egyaránt jelentette az emberek csoportját, összetartozását és az azonos helyhez kötöttségét, lokalitását is. A helyi közösségek szociológiai alapon való meghatározása a helyi közösség össztársadalomtól eltérő szerveződésének, másfajta minőségének megragadásán alapul. A lokalitás mint „közvetítő közeg" jelenik meg a közgondolkodásban, az egyén és a „nagy társadalom" közötti kapcsolatrendszer közbülső színterén kap helyet. A lakosokat a racionális munkamegosztáson túl a tradicionális - a szocializáció során megerősített - összetartozással is összefűző települési közösség mellett, a helyi társadalom fontos eleme a helyi kormányzat, valamint a helyi közösség és a helyi kormányzat közötti viszonyrendszer.
A szociológia közösségeken alapuló lokalitás fogalma nem kötődik szorosan a települési határokhoz. A kommunikáció és az identitástudat attól eltérő kisebb, vagy több településre kiterjedő nagyobb területeket is kirajzolhat. A településhatárokat túlhaladó, több településre kiterjedő közösségekre részint az erős etnikai összetartozáson és/vagy a környező társadalmakkal való szembenálláson alapuló „szigetek" (székelyek, matyók, gascgoniak, kelták), részint a több települést egy községbe szervező közigazgatás (municipalities) által elindított szervesülési folyamat nyomán találunk példákat. Ezekben az estekben a több települést átfogó közösség közös helyi társadalmat formálhat, saját (ön)kormányzattal, a közösség tagjai számára világos munkamegosztással, hatékony kommunikációval, írott és íratlan szabályokkal és természetesen közös „mi tudattal" - azaz valójában lokalitásként működik. Az említettnél lazább településközi kötődések esetén a földrajzi együvé tartozás már nem az egyén és a nagytársadalom, sokkal inkább a települési közösség egésze és a nagytársadalom közötti közvetítéshez szolgáltat keretet. Mint ahogyan a kommunikáció és a „mi tudat" is sokkal inkább a szervezetek, mint az egyének szintjén fogalmazódik meg. A földrajzilag összefüggő, településközi kötődésekkel át meg átjárt, az egyén által is még belátható és bejárt méretű teret formáló települések kistérségnek nevezett együttese átmenetet képez az egyének közötti kapcsolatokkal átszőtt lokalitás és a csak a szervezetek közötti kapcsolatokra épülő, másodlagos közösségi szint között.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal