1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Füzérradvány - Károlyi-kastély

Szerkesztő
Fordító
Fotózta
Budapest
Kiadó: Tájak-Korok-Múzeumok Szervező Bizottsága
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 20 oldal
Sorozatcím: Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára
Kötetszám: 691
Nyelv: Magyar  
Méret: 16 cm x 12 cm
ISBN: 963-554-473-1
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal illusztrálva. Német nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
Füzérradvány Sátoraljaújhely és Gönc között az országhatár közelében helyezkedik el. Itt húzódik Ujhelytől északnyugat felé a Hegyköz, amelyen a Bózsva folyócska vág utat... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
Füzérradvány Sátoraljaújhely és Gönc között az országhatár közelében helyezkedik el. Itt húzódik Ujhelytől északnyugat felé a Hegyköz, amelyen a Bózsva folyócska vág utat magának. A völgybe észak felől ékelődik be egy félszigetszerű „stratégiai" magaslat, ahonnan szinte az egész Hegyköz szemmel tartható. E magaslaton áll a kastély, az erdőből átalakított parkjával. Az ősi fák mára olyan magasra nőttek, hogy teljesen elrejtik az épületet, melynek csak tornyából élvezhető a harmonikus és szinte sértetlen szubalpin táj. A források arra utalnak, hogy a nevezetes magaslat a korai időktől kezdve fontos hely volt. Oklevél 1262-ben említi először Rodowan-t, 1270-72-ben királyi birtok, a pataki erdőispánsághoz tartozó uradalom központja. A radványi uradalom a Gönc-Radvány-Makkos-hotyka háromszög közötti hatalmas erdőbirtokot foglalta magába.
1280-ban IV. László király Baksa nembéli Simon fia Tamásnak adta, 1321-ben került vissza a királyhoz. Radvány papja 1332 és 1335 között az avignoni pápai rezidencia építéséhez tizedet fizetett, amiből Radványban álló templomra következtethetünk. 1389-ben Zsigmond király Perényi Miklós, János és Imre részére adományozta Füzér várát tartozékaival, közöttük Radvánnyal. Miksa király 1563-ban szerződésben kötelezte Perényi Gábort, hogy birtokait a kincstárnak adja át. Vele a hercegi ág 1567-ben kihalt. 1570-ben beiktatták birtokába Báthory Miklóst. A fiúutód nélkül maradt örökös, Báthory István 1603-ban Báthory Erzsébetre, a törökverő gr. Nádasdy Ferenc hitvesére hagyományozta Füzért és vele Radványt. 1614-ben gr. Nádasdy Pál a birtokos, de 1620-ban Radvány már Réthey Péter zálogbirtoka. Özvegye 1626-ban végrendeletében leányának, Réthey Zsófiának és férjének, Mosdóssy Imrének hagyományozta a kastély módjára épült radványi kúriát és kötelezi gyermekét, hogy a radványi templom építését fejezze be. Ez az első írott adat a kastélyról és a templomról. A záloghoz még 1660-ban is életfogytig ragaszkodik Réthey Zsófia, aki akkor Jékei Buly Ferenccel lakott a kastélyban. Radvány 1674 és 1680 között királyi adományként Hartyáni Andrásé, 1680-ban a kincstáré. De továbbra is az özvegy második férje és annak fia, Várady Mihály használta, mint zálogbirtokot. Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem