Látomás és indulat a művészetben

Szerző

Füst Milán

Szerkesztő

Ungvári Tamás

Budapest

'Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben ' összes példány

Kiadó:	Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	780 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-271-148-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Az első kiadás előszavából tudjuk - írja Bóka László -, hogy műve hogyan született meg. »1946. év márciusában felszólítottak, hogy tartsak stúdiumaim e legkedvesebbje, az esztétika köréből tíz-tizenkét előadást. S én megpróbáltam...«
Az eredet ráüti bélyegét művére. Valami olyant örökít meg a könyv, amit sem a hangosfilm, sem a magnetofonszalag nem tudna ilyen teljességgel megmutatni: Füst Milán előadó-művészetét, szónoki tehetségét...
Művének legfőbb értéke az, hogy művész írta.
Művész, aki - bárkit s bármely művet választ is példának - elsősorban a maga alkotó gyakorlatáról vall, a saját műhelytitkait leplezi le. Jóllehet ez művének legnagyobb vonzóereje, hiba lenne, ha - meghatott indiszkréciónkkal - csak a szubjektív vallomásra figyelnénk, s nem vennénk tudomást a rendszerezés igényéről, arról a megrendítő folyamatról, hogyan próbál egy szisztematikus elme úrrá lenni önmaga elemi és ösztönös tehetségén."

Tartalom

Bóka László: Füst Milán tanítása	25
Előszó	43
Előszó a második kiadáshoz	49
Első előadás
Filozófia és naivitás	53
A három filozófiai főkérdés	55
A szépség vizsgálata	56
A Kant-féle érdektelenség	57
Szeretni: ez bekebelezési vágyat is jelent	58
Kielégülés a szépségben	59
Mi az a tetszés?	60
A tetszés mint élettani jelenség	61
A stendhali meghatározás	62
A művészet eredetének melankóliás elemei	64
A szépség mint erkölcsi előzmény	66
A szépség intenzitása	66
A szépség önzésünknek is jót ígér	67
A valóság szépségei és a művészetéi	69
A művészet mai kritériumai	72
A művészet kritériumai az Újkorban	73
Az építészet, mint különös művészet	75
A szemlélet és a gondolat határtalansága	77
A világ megismerhetőségének határtalansága	78
Előlegezett konklúziók a gondolkodásban	79
Vélemény: stagnálás a gondolkodásban	80
Vegetatívánk szerepe a meggyőződés kialakulásában	81
A dedukció praktikuma	82
A praktikus szemlélet jogosultsága	83
A művészet célja: szórakoztat, mulattat, tükröz	84
Művészet és életismeret	86
Hitetlenség a képzelettel szemben	87
A művészet gyönyörködtessen	89
A művészet eredete: utánzás? tükröződés?	90
A testünk díszítése	91
A testi szépség feledteti a test használhatóságát	92
Képzeletben kijavítjuk életünket	93
Képzelgések folytán való kielégülések	95
Tökéletlen élmények kijavítása	96
Az élmények feláldozása	98
Műkedvelők és riporterek élményhűsége	98
L'esprit d'escalier	99
Gyónás. A tények ereje	100
A művészet: határtalan korrektúra	101
Sérülteké a művészet	104
A művész és a nélkülözés	104
Művészet és elmúlás	105
Múlt és jövő: merő irracionalitás	106
A maradandóság illúziója	107
Emlékezet és maradandóság	108
Tiltakozás az elmúlás ellen	108
A közlés eredendő szükségessége	109
A funkckió öröme	112
Hiúság	113
Tolsztoj: a művészet mérges gyümölcs	114
Második előadás
Az első előadás összefoglalása	119
Élmény és művészet	120
Valóság és művészet nem keverhető össze	120
A világ nagy egysége és a kompozíció	123
A festmények kerete és a szobrok talpazata	128
A szobrászat és a valóság	128
Az élmény alkotó-elemei	129
Élmény és szóbeli előadás	130
A lét birtokolhatatlansága	131
A lélek jelene	132
A valóság a képzelet műve	133
A képzelet struktúra-kedvelő	134
A képzelet összefoglal	134
A képzelet élet-kedvelő, antropomorf, egocentrikus	135
A képzelet optimikus hajlamai	136
A valóság ingerei	138
A valóság rekonstrukciója élőszóban	139
Túlzás és mértékletesség az előadásban	140
Az előadó tárgyilagossága	141
A hazugok művészete	142
Kép és indulat	142
Az előadó személyisége a rekonstrukcióban	143
A szavak sorsa	144
Írásban való rekonstrukció	144
Szónoklat gyorsírásban	144
Gesztusok kifejezése szavakban	145
A valóság hatástalan a művészetben	146
Amit elhiszek, az még nem szép	146
A valóságot muszáj elhinni, a művészt is kényszerítsen erre	147
A valóságban más a meggyőző, mint a művészetben	149
Közbenső összefoglalás	150
Élményeink tükre-e művészet?	151
A valóság művészi kompozíciói	152
Az elhallgatások praktikája	153
A szobrászat külön világa	153
A képzelet szereti, ha maga teremt	157
Rejtélyességek	157
Illúziók	158
Egy érzéki részlet az egész helyett	158
Túl sok részlet elképzelhetetlen	158
Amit kevésbbé ismerünk, jobban megihlet	159
A képzelet szabad lengése	160
Káprázatainkat elhisszük	162
A káprázatban rosszul hatnak a valóság elemei	164
Káprázat egyes jelek alapján	165
Utánzás és művészi utánképzés	166
A képzelet ingerlése	168
A művészi ábrázolás túlzása	168
Kezdeti ellenállás a művel szemben	169
Az átélés erkölcsi okai	169
Az átélés attraktív okai	170
Önzés okozta átélés	171
Az átélés hatásai	171
"Te én vagyok" a művészetben	171
Váltakozó azonosulás	172
Ki kivel azonosítja magát?	174
A szép és jó összefüggései. Intrikusok	175
Önzés és erkölcsi parancs	177
Az erkölcsi parancs célszerűsége	178
A jónak és rossznak megkülönböztetése már maga is erkölcsi tény	180
Minden földi evangélium az elesetteket védi	181
Az isteni szózat, mint erkölcsi parancs	182
Önzésünk és erkölcsiségünk kapcsosatai	183
Az erkölcsi parancs és hiúságunk	183
Az erkölcsi parancs és a jutalom reménye	184
Az erkölcsi parancs öncélúsága	186
Az öncélú jóság irracionalitása	186
Az erkölcsi parancs kivitele	189
Bűnözőkkel való együttérzésünk	190
A világrend képzeletének fontossága	191
Rend után vágyunk a műalkotásban is	192
Alapvető erkölcsi tétel a műben	192
A Machbeth hidege	193
A kép szégsége és a bűn	193
A komikum és gúny, mint képcsökkentés	195
A nevetségesség művészetellenes pricípiumai	196
A "nevetséges" az értelem ingere	197
Humor és páthosz	199
Indulatos gúny, mint nagy művészet	200
Tragikum, mint a művészet legfőbb anyaga	200
A művészet keletkezésének tragikus ingerei	201
A boldogság: veszteglés	204
A sérült váza példája	205
A szenvedély nagyobb felületet mutat	206
Harmadik előadás
A második előadás összefoglalása	209
Kultúra és civilizáció	213
Kultúra és műveltség	214
Nép és artificiális kultúra	214
A munkásság kultúrája	215
A Szovjet a nép kultúráért	216
A kultúra tanításának szükségessége	216
Hamann a művészetek ősiségéről	217
A művészet kezdetei	218
Hamann az angyalok nyelvéről	218
A kifejezés a létezéshez képest hamisítás	219
A létezés beszéde az angyali nyelv	220
Hamann a jelenések hatalmáról	221
A látomás gyönyöre és a jelen idő	221
Vegetatív egzisztenciák és a látomás	223
Vegetatív egzisztenciánk és a zene	225
Vegetatív egzisztenciánk és a tánc	227
A költői művek, különösen a líra külön világa	229
A gondolat és a szív	234
Az értelem küzdelme az állattal	234
Az értelem tesz emberré	235
Az értelem küzdelme tesz emberré	235
Az értelem túlbecsülése	236
A logikai rend vágya	237
A rend vágya úgy a vegetatívában, mint az értelemben	237
A szépség ősi követelménye	238
Konkrétum: zűrzavar, - absztrakció: rend	238
Az absztrakciók logikus tisztasága	239
Az absztrakció anyagtalansága	240
A művészetben gondolatot keresni	240
Az állati és emberi figyelem örömei	242
A hallucinatív öröm más, mint az értelemé	243
Vegetatív szisztémák gyönyörei	243
A művészet becse	244
Művészet és naivitás	244
Konkrét legyen a kép	246
Poe Edgar a művész hatásvadászatáról	248
A részletek értéke	248
A képzelet autonómiája	249
Retrospektív értékelése a szukcesszív műnek	249
Igéző részletek	250
Sok részlet helyett egy-egy	250
Nem szükséges sokat látnunk egy alakból	252
Hamis ítélkezés a művészetről	254
Megint az élmény iránti hűségről?	257
A megfigyelések túlértékelése	258
Lélekanalízis határai az irodalomban	261
A lélek indulatmeneteinek kifejezése	262
A szív idézete: líra	263
A mások érzéseinek kifejezése	263
Meghatottságunk nem a mű értéket dicséri	264
Meghatottságunk rászed minket	265
Átélni más, mint elhinni valamit	267
A tudományosan helyes lélekanalyzis a művészetben hamisan hathat	267
A lélek jelenjen meg testi formában	270
A mélységek, - die Tiefe	272
Nem feltárni, - külsőségekkel mélyre hatni	272
Mikor éli ki magát a kép?	273
Mi az életteljesség?	274
A művészet életet-igenlő tendenciája	275
A megfigyelések sora még nem élő szervezet	276
Ami és, az egységesen jön létre	276
A művész ihlete nagyrészben egységérzés	277
Negyedik előadás
A harmadik előadás összefoglalása	281
A vázlatkönyv jelentősége	283
Lélekzetvételi periódusok	284
Az elbeszélés tempója. Periódusok	285
A lavína példája és a lassúsági határ	286
Kűlső ingerek, mint az alkotás lendítői	288
A lendület struktúrát hoz létre	290
Egyéni példa a lendület szükségességéről	291
A kezdet lendületi jelentősége az alkotásban	293
Példa a lendülettelen és a lendületes előadásra	296
A szervezet beszéde több, mint az akaraté	297
A szervezet beszéde több, mint a kicsi	297
Dickens bőséges termése	299
Dosztojevszki bősége	299
A regény állítólagos aranykora	300
Utánozni csak a gyengeséget lehet	301
A pszichológizálás százada	301
A neo-flauberti iskola és a fogalmazás túlértékelése	302
Művészi mesterfogások	304
Puritanizmus a szépség halála	306
Puritanizmus és egyszerűség közti különbség	308
A szorgalom elfajzott regényei	309
Világnagyságok a riportázs szolgálatában	310
Kleopátra egy hisztériás kis mai cica volt	311
A művészet alapvető princípiumai efemer-jellegűek-e?	312
A szépség életkor szerinti változásai	314
A szépség-ideál változásainak egyéb okai	317
A torz iránt való hajlamunk	324
A torz iránt való hajlamunk eredete	325
A szép és csúnya változó koordinátái	327
A művészi látás irányító hatásáról	329
A torzítás helye a művészetekben	331
A mozgás csakugyan életet jelent-e?	333
Életet képzelünk bele az élettelenbe	334
Az életteljesség vágya a legmagasabbrendű kívánságunk	335
Ötödik előadás
A negyedik előadás összefoglalása	339
A gépiesség, mint ideál	341
Ami életteljes, abban a rend s avval ellentmondó princípiumok is benne foglaltatnak	342
A gépisség lelkesítő hatásai	344
Gépiesség az életformánkban	345
Az új építészet a szabályosság szolgálatában	346
A képzelet más struktúrát szeret, mint az értelem	347
A képzelet struktúrái	348
Az értelem struktúrái	349
A képzelet életteljes princípiumai	350
Amit a képzelet felvesz, annak új életet is ad	351
Aminek a képzelet új életet ad, abból új örömök is adódnak	351
Példák a szenzibilizációra	352
További példák a szenzibilizációra	353
A művészetben képzeletünket semmi se kötelezi	354
A valóság kötelezi képzeletünket	355
Szenzibilizáció és hiperesztézia	355
Mi a szenzibilizáció?	356
Praktikus tanácsok kezdő tanulmányírók számára	357
Művészet és értelem	358
Esszé-kultúra	360
A zenei tanulmányról	362
A képzőművészeti tanulmányról	363
Az irodalmi tanulmányról	365
Az érzékletesség hatása jobban jellemezhető, mint a formáé	367
A szépséget képpel lehet legjobban kifejezni	368
A lélek alighanem mindent élővé változtat át	368
A szavak hallucinatív hatásánk fokozása	369
A rózsa példája: hogy mint fokozható a kép hallucinatív ereje	370
Nem hinni kell a szót: átélni	371
Ami dallamos, az jobban átérezhető	371
Ami gazdagabb asszociációt kelt, az jobban átélhető	371
A szó érzéki ereje környezetétől is függ	373
Az egységes kompozíció hatása a részletre	375
Az élmény és műalkotás kapcsolata	375
Riporter, műkedvelő, művész	376
Fell kell áldozni az élményt a szépség javára	376
Életrajzok és önéletrajzok	378
Az élményből esetleg semmi se marad	378
A művészet önkénye	379
A természet utánzása-e a művészet?	380
A művészet, mint öncél	381
A művész számra minden létező a művészetért van	382
"Költő hazudj, csak rajt' ne fogjanak"	383
"Nem a való hát: annak égi mása"	384
A valóság megszépítése	385
A hős rokonszenves-e?	387
Az író rokonszenves-e?	387
Ha a mű tárgya keserű is: életörömöt adjon	388
Ami csúnya, élvezetesen legyen ábrázolva	390
Hatodik előadás
Az ötödik előadás összefoglalása	395
A kompozíció szükségessége a művészet másnemű szépségeit bizonyítja	397
A művészetben való örömeink behatóbb vizsgálata	397
Pieter Breugel szörnyetegei	398
Az önző képzelet tematikus attrakciói	399
A szörnyűségek tamatikus határai	1401
Dürer kínzó látományai és Mattia Grűnewald monumentalitása	402
A mű szépsége különválik-e a témájától?	405
Tibeti lélektan	406
Irodalmi példák az önző képzelet attrakcióira	415
Egyéb attraktív elementumok	417
Szörnyűségek attraktív elemek nélkül	418
A leggyötrőbb olvasmány példája	419
Raszkolnyikov álma a lovacskáról	420
A realizmusról általában	422
Naturalizmus és verizmus	427
Az érdekeségről általában	432
Az akció érdekességéről	433
A valóság és művészet egyforma érdekessége	433
Az érdekesség durva pillérei	434
Ami csak érdekes, az még nem szép	435
A ponyva és a műalkotás érdekessége	436
A Lear kiály érdekessége	437
Az érdedesség voltakép szintén az életteljességet szolgálja	438
Naiv és nem naiv-költészet	439
A naiv elbeszélés és a mese édessége	441
Naiv intrikusok, naiv bonyodalom	442
Erkölcsi tétel a naiv művészetben	443
Szórakozás a naiv művészetben	443
A nem-naiv irodalmi művek bonyodalma és vég-kifejlete	444
A naivitás egyes ismérveiről	4447
A nem-naiv művészet témáinak intenzívebb átélése	451
A lovacska halálának érdekessége	453
A valóság rendetlensége s a művészet rendezettsége	454
Az indulatok természetéről	455
Gyötrelmes történet feszültségek nélkül	457
A valóság jelensége mindenkor jelenésként hasson a művészre	460
A megszokás veszedelme	461
A csoda lelki előfeltételeiről	461
A gyermek számára a jelenség: jelenés	462
Renenerálódó figyelem	463
Az észrevétel frisseségénél kezdődik a művészet	464
A szavak csengésének hiperesztéziája	465
A nyelvek fejlődése az absztrakciók felé vezet	466
A szavak érzéki képeinek és eredeti értelmének kopoása	466
Eredetileg gyönyörű szóképek elkopása	467
Új hasonlat, vagy új szókép erő ad a szónak	468
A hasonlatokról	469
A hasonlat mozgalmat hoz létre a képzeletben	469
A hasonlat, mint lendületi periódus	471
A hasonlatnak erénye a tökéletlenség	472
Ajánlható pongyolaság a hasonlatban s viszont egy csodálatos pontosság példája	472
Hetedik előadás
A hatodik előadás összefoglalása	477
Még további példák a hasonlatosság erejéről	480
A beszédszerű írói előadás jelentősége	481
Az improvizációról	483
Példa a végleges modellálásra	484
Példa a bizonytalanabb modellálásra	484
További példák a habozó, bizonytalan előadásra	486
A figyelem ritmikus és szünetes dinamikája	487
Képzelet és ideiglenesség	490
A status nascendi nagyobb hatásáról	491
A lélek változó és mozzanatos természete	492
A képzelet rendre törekszik, de a rend eredetére is kiváncsi	493
Amorf emlékjelek a struktúrákon	494
Pongyolaság - A kezdet és vég amorf pontjai	495
Vázlatosak és tökéletesítők	498
A dionűzoszi és apollóni művészet	501
Rögtönzés az akusztikus művészetekben	501
Újdonságok a művészetben	503
A látomás újdonságairól	503
A meglepetés mint újdonság	505
A hirtelenség hatásai	506
A régi szóképek eredetéről	507
Asszociációs távolságok egymás mellé helyezése	508
Az újdonság múlékony hatása	509
Az újdonság, mint művészettörténeti érték	510
Iskolát csinálni: ez is művészettörténeti jelenség	510
A mindenáron való eredetiség vágya	511
Az újítés érdeme elenyészik	513
A mű fennmaradásához szerencse is kell	513
A mű fennmaradása mégis értékei mellett bizonyít	514
Nagy művészek, akik nem voltak újítók	515
Epigonizmus	516
Újdonság az életszemléletben	517
A festészetben kifejeződő világszemléleti újdonság	518
A szónak érzéi és értelmi határairól	520
Tipikus kép és fogalmi kép	521
Szimbolum és allegoria	522
Nyolcadik előadás
A hetedik előadás összefoglalása	527
Világszemléletünknek művészet által való befolyásolása	530
Az államfenntartók és a művészet hatalma	531
Új szemlélet új látomás nélkül	532
Szokatlan világszemlélet szokatlan látomásokon	534
Az egyéni forradalom revíziót jelent	535
A gyerekkor emlékei, mint a konzervatív érzések eredete	536
A konzervatizmusról	537
Az ideális konszervatizmus érték-védelme	538
A konszervatizmus önző motívumai	539
Az öregség konszervatizmusa	541
A revízió átértékelései	544
Amit destrukciónak neveztek el	547
A megalkuvások szükségszerűsége	548
Ismétlés: A művészi újítás és új világszemlélet koindenciája	549
Új világszemlélet mint kaland	551
Értelmi elemek a művészetben	554
Példa a direkt jellemzésre	556
Az értelmi jellemzésről	557
A vélemény: értelmi jellemzés	558
Véleményünket közölni: nem művészet	559
Száműzve van-e az értelem szava az irodalomból?	560
Az állandó jelenítés kibírhatatlan	561
A novellista állandó jelenítési vágya	562
Az értelem szava néha pihentetően hat a műben?	563
Az írónak és hőseinek értelmisége	565
Shakespeare gondolati periódusai	565
Kilencedik előadás
A nyolcadik előadás összefoglalója	571
Hosszabb időszak összefoglaló előadása az irodalomban	575
Michael Kohlhaas	575
Megint az érdekességről. Olasz elbeszélők	577
A népi elbeszélők tempója és rejtett jelenítése a Michael Kohlhaasban	578
A szóbeli jelenítés korlátai	579
Az érzéki észlelet és értelmi ítélet érintkezési pontja	581
A művészek értelmiségéről	583
Az okosság és ostobaság mint gyűjtő-fogalmak	583
Az értelmiség kritériumai s ebben: logikai, érzelmi és erkölcsi elemek	586
Tolsztoj és a törvény	590
A Kreutzer-szonáta	592
A művész figyelme konkrétumokra irányul	594
Figurák	595
Az író kíváncsiságának szkematikus képe	595
Az író és a gondolkodó figyelmének különbségei	596
Tolsztoj konkrétumokból levont törvényei	598
A gondolkodó szkematikus képe	599
A gondolkodás és víziók emberének alkati különbségei	600
A vízió és gondolat antagonizmusa	602
Az absztrakcióra való képesség és a vízió emberének alkati különbségei	603
Újra Shakespeara gondolatairól	604
Shakespeara a társadalmi erkölcs szolgálatában	605
A mondanivaló improvizációs mozzanatossága	606
Tolsztoj jósága vízióban	607
Az ideák művészete	607
Stilizálás és szimbólika	608
Az ideát konkréten megmutatni	609
Az ideát újból vérrel itatni	610
Konkrétumok, amelyek az ideára tesznek figyelmesség	611
Esztéta-lelkek a stilizálás világában	613
Képzőművészeti stilizáció	613
Külső és belső szemlélet	614
Tizedik előadás
A kilencedik előadás összefoglalása	617
Az elképzelés határairól	619
A végtelen elképzelés lehetetlen	620
A matematikusok képzelete	621
Hipotézis és képzelet	621
A gyászoló színésznő és a modellje	622
A gyászolók színészete	623
A művészi teremtés lelki feltételeiről	624
Kedv nélkül létezik-e művészi teremtés?	624
Fájdalmas élményekkel élettejesen hatni	626
A levertség nem teremt	627
Az élményen művészi célból változtatni: ehhez distancia kell	627
Az élmény közelsége árt a műnek. A túl nagy távolság is	630
"Túlságosan fáj. Nem megy."	632
A tudatos akarat árt az alkotásnak	633
Feladatok a művészetben	633
A művész erőfölöslege	634
Gyermeki kedély és a művészet	635
A naivitás princípiuma úgy a művészben mint a műélvezőben	637
A nem-tragikus élmények szükséges távlata	639
Az életképesség szükséges távlata	639
Az emlékezés optimális távlata	641
A múlt nagy távolságai	642
A történelmi művészetről	644
Történelmi hűség	646
A történelmi rekonstrukció módjai	647
A régmúltak legendái	649
Kellemes élmények túlságos közelsége	651
A káosz és elrendeződése	652
Latens emlékezés	653
Élményeink elrendeződése és újabb zűrzavara	653
Az ihlet és a latens emlékezés	654
Tizenegyedik előadás
A tizedik előadás összefoglalása	661
Az indulatokról és indulatmenetekről általában	664
Az indulatok robbantóhullámszerű indítékai	666
Az indulat megjelenési formái indulatot keltenek	668
Az indnulatok automatizmusa	669
A mi néger zenéink jellemzése	673
Az indulatok szeretik az ismétlődést	676
Az indulatok lefolyása	678
Gazdátlan indulatok	682
A periódus forma-alkotó	684
Az indulat dalol	686
Mi szeretjük indulatainkat	689
Indulat és érzelem	691
Az indulati készség polarizációja	692
Indulatmenetek látomás nélkül	694
Látomás nélkül az indulat nem hoz létre művészetet	695
A dal melodikája	708
Periodicitás és préformáció	710
Periodicitás és ritmus	717
Szabad vers és indulat	721
Tizenkettedik előadás
A tizenegyedik előadás összefoglalója	725
Az indulatmenet és ábrázolás együttesének szemléltető levezetése	729
Az illusztráció jelentősége	731
A rossz vers mint jó zenei szöveg	732
Elbeszélő művek megzenésítésének lehetetlensége	733
Gondolatok zene útján való kifejezése	735
A pátoszról általában	735
Értelem és indulat	736
A szillogizmus eredete	739
Dal-forma és szillogizmusz	741
Az egész anyag bölcseleti összegolalása	745
A világ egységéről részeinek összefolalásáról	746
A gondolat és művészet rendjének közös eredete	752
A művészet és a rend	754
Az értelem és indulat együttes rendje	755
Az élő-beszéd periódusai	756
Az elbeszélő próza periódusai	759
A gondolat-ritmus rotációja	760
Az északi elbeszélők ritmikai tonalitása	764
Mikor bánik tehetségével jól a művész?	765
A művész legsajátosabb hangvételéről	766
Mi a "recul"? És mi a prolongált ihlet?	768
Ki a művész elképzelt olvasója?	770
A tizenkettedik előadás összefoglalója	772
Utóhang	775