A bécsi színjáték I-II.

Előszó

A három részre tervezett könyv első része: A bécsi színjáték. A második könyv: Delet harangoznak Budán és a harmadik: Temetés Nicodémiában. A három könyv, Magyarország történelmének legvéresebb és leggyászosabb korszakát foglalja össze, a Wesselényi-féle összeesküvéstől, Rákóczy Ferenc szabadságharcáig.
A történelmi anyagot hosszú idő fáradságos munkájával, a különböző könyvtárakban, levéltárakban, archívumokban gyűjtöttem össze és raktam sorrendbe. A történelmi anyag közé csak beszőttem Thököly Imre és Zrínyi Ilona sírig tartó szerelmét. A neveket úgy hagytam, ahogy találtam, nem változtattam meg. Az írásuk is különböző volt. Másként írta a török és másként a német íródeák és másként a magyarok, sőt sokszor Thököly Imre és Apaffy Mihály is változtatta a neve írását.
A magyaroknak Lipót király volt, de ugyanaz a személy Leopold császár volt. A kurucok szemében mindig császár volt.
A levelezések, jegyzőkönyvek, kiváltságos levelek, legjobban tükrözik annak a kornak az erkölcseit, ezért is legtöbbször azokat majdnem egész terjedelmükben közöltem. Sokszor ismétlésnek tűnik fel, amit a kurucok, vagy a bújdosó magyarok, vagy a bécsi titkos tanács állandóan hajtogat, de ez volt a válság oka mindkét oldalon. Magyar részről megszabadítani az országot, a némettől és a töröktől. A bécsi kormány részéről a főtörekvés, a magyarokat a török felszabadítás után besorolni az örökös tartományok közé és engedelmes alattvalókká kényszeríteni.
A szabadságért és függetlenségért folyik annyi harc, vér, ádáz küzdelem és közben a török hatalma elfogy, és az elpusztított országra német béklyó kerül.
Mégis, ha lefejezték Zrínyit, utána jött Thököly, amikor a kezéből kiverték a felkelés zászlaját, jött utána Rákóczy és a nagymajtényi síkon nem fejeződött be a harc. Csak a zászlótartók és a kardforgatók változnak, de a cél mindig az marad. Mindig lesz felkelés, szabadságharc, háború, amíg Magyarország független és minden megszállástól mentes szabad ország, szabad népeként nem élhet a saját jó törvényei és szokásai szerint. Ehhez minden népnek joga van. A magyarnak is. Vissza