Szerves kémia

Előszó

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen mintegy másfél évtizede tanítom a szerves kémiát a kémia szakos tanárjelöltek számára. Hallgatóim felkészülésének elősegítésére korábban egy jegyzetet írtam, amely az érintettek visszajelzése szerint jól használhatónak bizonyult. Ez ösztönzött a jelen tankönyv megírására, amely jegyzetem átdolgozott és kibővített változatának tekinthető.
A könyv nyolc főfejezetből áll. Ezek közül az első főfejezet az anyag rendszeres tárgyalásához szükséges előzetes ismereteket foglalja össze. A második a szénhidrogéneket tárgyalja, beleértve a nyílt és a zárt szénláncú, telített és telítetlen (köztük az aromás) vegyületeket. Az ezt követő négy főfejezet a szénhidrogének helyettesített származékaival foglalkozik, a hetedikben pedig a heteroaromás vegyületek kerülnek sorra. A nyolcadik rész a természetes vegyületek négy fontos csoportját, az izoprénvázas vegyületeket, a szénhidrátokat, a fehérjéket és a nukleinsavakat tekinti át. A főfejezeteken belül helyet kapott a nevezéktan, a térszerkezet és az elektronszerkezet, a fizikai és a kémiai tulajdonságok, továbbá a vegyületek gyakorlati felhasználásának tárgyalása. Vissza

Fülszöveg

Furka Árpád munkája egyetemi tankönyv, amely nyolc fejezetből áll. Az első fejezet a szerves kémiai tananyag rendszeres tárgyalásának előkészítését szolgálja. A második fejezetben szerepelnek a nyílt és zárt szénláncú paraffinok, az olefinek, az alkinek és az aromás szénhidrogének, a harmadikban és a negyedikben pedig ezek halogénezett, illetve nitrogéntartalmú származékai. Az ötödik fejezet foglalkozik az alkoholokkal, az éterekkel, az oxovegyületekkel, a karbonsavakkal, a karbonsavak és a szénsav származékaival, továbbá a hidroperoxidokkal, a peroxidokkal és a szén-monoxiddal, a hatodik pedig a kéntartalmú és a szilíciumtartalmú vegyületekkel. A hetedik fejezet tárgyalja az aromás heterociklusos vegyületeket, a nyolcadik pedig a természetes vegyületek négy csoportját.: az izoprénvázas vegyületeket, a szénhidrátokat, a fehérjéket és a nukleinsavakat. Egy rövid függelék összefoglalja a kémiai irodalmazás legfontosabb tudnivalóit és a fejezetek végén található feladatok megoldásait.
Kiemelésre kívánkozó jellegzetessége a tankönyvnek a kémiai termodinamikán alapuló megfontolások alkalmazása az átalakulások irányának indoklásában és hajtóerejének magyarázatában. Tartalmazza a könyv az egyes vegyületcsoportok legfontosabb képviselőinek leírását, a 2-7. fejezetek végén pedig a szerves vegyipar nyersanyagairól (kőolaj, földgáz, kőszén) és néhány fontos termékcsaládjáról (polimerek, színezékek, gyógyszerek, növényvédő szerek) esik szó. Ugyanezen fejezetek végén feladatgyűjteményt találunk.
A könyv elsősorban a kémia szakos egyetemi és főiskolai tanárjelölteknek és a továbbképzésben részt vevő gyakorló tanároknak készült, de haszonnal forgathatják a vegyészhallgatók és a kémiával foglalkozó más szakemberek is. Vissza