Fürge Ujjak 2005. november

Előszó

Kedves Olvasóink!

"Meg kell várni egy angyal, vagy egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan úton vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések. Igazságok. Ez mind feléd tart lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon...
Ha sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos, és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel."
(Márai Sándor: Meg kell várni a dolgokat...)
...és meg kell tudnunk várni, hogy a kreativitás - mely minden emberben ott lapul - a felszínre törjön és kiteljesedjen... És meg kell tanulnunk türelemmel, szeretettel készíteni és gondozni egy kézimunkát. Megtalálni a megfelelő pillanatot, amikor gyermekünket meg lehet tanítani rá... Könnyebb dolga van annak, aki gyerekkorában már ügyködött otthon a szülőkkel, de ez az, amit SOHA nem késő elkezdeni... egy könnyebben elkészíthető hűtőmágnes Mikulásra, vagy egy kissé bonyolultabb horgolt mikulásvirág az ablakba... hiszen, amit mi a "fürge ujjainkkal" készítünk, abban benne van az elkészítés szeretete is. Hogyan lehetne még szebb, jobb és olyan személyes, hogy pont annak szóljon, akinek csináljuk?!
Remélem, a lapunk hasábjain található sok-sok ötlet közül, valamelyik "szembejön", és nem menekülhetnek előle, addig amíg el nem készítették.
Minden jót! Vissza