A pszichiátria rövidített kézikönyve

Tartalom

Előszó 21
1. A pszichiátria története és helye az orvostudományban (Füredi János) 23
1.1. A pszichiátria történetéről 24
1.1.1. Szociálpszichiátria 28
1.1.2. Humanitás a pszichiátriában 30
1.2. A pszichiátria és az orvosi gyakorlat 30
1.3. A pszichiátria differenciálódása 32
1.4. A magyarországi pszichiátria fejlődése 32
1.5. A bio-pszicho-szociális egység 34
2. A pszichiátriai betegségek neurobiológiai alapjai (Németh Attila) 35
2.1. Genetika 35
2.1.1. Génexpresszió 36
2.1.2. Vizsgálati módszerek 36
2.2. Neuroanatómia 39
2.2.1. Nyúltvelő (medulla oblongata) 41
2.2.2. Híd (pons) 41
2.2.3. Kisagy (cerebellum) 42
2.2.4. Középagy (mesencephalon) 42
2.2.5. Formatio reticularis 44
2.2.6. Bazális ganglionok 44
2.2.7. Extrapyramidalis rendszer 46
2.2.8. Köztiagy (diencephalon) 47
2.2.9. Limbicus rendszer 49
2.2.10. Frontális lebeny 54
2.2.11. Temporális lebeny 56
2.2.12. Parietális lebeny 57
2.2.13. Okcipitális lebeny 58
2.3. Neurokémiai alapok 59
2.3.1. Neurotranszmitterek, neuromodulátorok 61
2.4. Neurológiai kórképek és pszichiátriai tünetek 70
2.5. Pszichiátriai betegségek 72
2.5.1. Demencia 72
2.5.2. Szkizofrénia 73
2.5.3. Affektív betegségek 74
2.5.4. Kényszerbetegség (OCD) 75
2.5.5. Pánikbetegség 77
2.5.6. Addikciók 78
2.6. Összefoglalás 78
3. A pszichiátria társadalmi és epidemiológiai vonatkozásai (Füredi János) 81
3.1. A társadalmi tényezők szerepe a betegségek kialakulásában 82
3.2. A társadalom szerepe a mentális betegek ellátásában 89
3.3. Szervezési formák 91
4. A pszichopatológia alapvonalai (Tariska Péter) 95
4.1. A kognitív működések 95
4.1.1. A tudat és a figyelem 96
4.1.2. Érzékelés, észlelés és ingerfeldolgozás 99
4.1.3. Az emlékezés 102
4.1.4. A gondolkodás 104
4.1.5. Az intellektus 108
4.2. Az affektivitás 109
4.3. A magatartás 111
4.3.1. A kommunikáció kórtünetei 112
4.3.2. Összmagatartást érintő, komplex magatartástünetek 115
5. Interjú, anamnézis, státus (Máttyássy Adrienn, Szűcs Attila) 121
5.1. Fogalmi alapismeretek 122
5.1.1. Pontosabb kifejezések 123
5.2. A beteggel való találkozást befolyásoló tényezők 124
5.2.1. A beteg fogadása 124
5.2.2. Az előítéletek kezelése 125
5.2.3. A kapcsolattartás biztosítása 125
5.2.4. A környezeti feltételek megteremtése 126
5.3. A vizsgálói magatartás és felkészültség 126
5.4. A különböző pszichiátriai betegségek interjúbeli sajátosságai 129
5.5. Anamnézis 130
5.5.1. Orvosi anamnézis 130
5.5.2. Ápolói anamnézis 13'
5.6. A pszichés státus 13
5.7. Kórrajzkészítés 136
6. Pszichológiai vizsgálatok (Szakács Ferenc) 137
6.1. Teljesítménytesztek 138
6.1.1. intelligenciatesztek 139
6.2. Személyiségvizsgálatok 142
6.2.1. Kérdőíves módszerek 142
6.2.2. Projektív tesztek 145
6.3. Egyéb személyiségtesztek 152
6.3.1. Rajztesztek 152
6.3.2. Színtesztek 154
7. Diagnosztikai kérdőívek és tünetbecslő skálák (Ágoston Gabriella, Szili Ilona) 157
7.1. A pszichiátriai gyakorlatban használt mérőeszközök csoportosítása 158
7.1.1. Önbecslő skálák 158
7.1.2. Pszichiátriai interjún alapuló skálák 158
7.2. Pszichiátriai betegségeket szűrő skálák 159
7.3. Pszichiátriai betegségek tüneteit véleményező skálák 159
7.3.1. Hangulatzavarok 159
7.3.2. Szorongásos zavarok 161
7.3.3. Szkizofrénia és pszichózisok 163
7.3.4. Demencia és időskori kognitív funkciók 163
7.4. Pszichiátriai betegségek súlyosságát becslő skálák 164
7.5. Gyermekpszichiátriában használt skálák 165
7.6. Pszichiátriai betegek életminőségét becslő skálák 166
8. Agyi képalkotó eljárások (Degrell István) 167
8.1. Strukturális képalkotás 167
8.1.1. CT 167
8.1.2. MR 168
8.1.3. A strukturális képalkotó eljárások klinikai alkalmazása 168
8.2. Funkcionális képalkotó módszerek 170
8.2.1. SPECT 170
8.2.2. PET 173
8.2.3. Mágneses rezonancia spektroszkópia (MRS) 177
8.2.4. fMRI 178
8.2.5. EEG brain mapping 178
8.2.6. Magnetoencefalográfia (MEG) 180
8.3. Az adatok számítógépes „utókezelése" 180
9. Klasszifikációs rendszerek (Bánki M. Csaba) 183
9.1. A klasszifikációk típusai 183
9.2. A klasszifikációk értelme és célja 184
9.3. Nozológia és antinozológia 184
9.3.1. Van-e szükség pszichiátriai betegségtanra? 184
9.3.2. A korszerű klasszifikációk 185
9.4. Kutatási célú klasszifikációk 185
9.4.1. A St. Louis-kritériumrendszer 185
9.4.2. Az RDC-rendszer 186
9.4.3. A BNO-10 „zöld könyve" 186
9.5. A pszichiátriai zavarok nemzetközi klasszifikációi 187
9.5.1. A betegségek nemzetközi osztályozása: BNO-8/9 187
9.5.2. A BNO-10 188
9.6. A pszichiátriai zavarok amerikai klasszifikációi 188
9.6.1. DSN-I és a DSM-II 188
9.6.2. ADSM-III 189
9.6.3. ADSM-IV 190
9.7. A klasszifikációs rendszerek konvergenciája 190
9.8. A jövő: DSM-V? 191
10. Organikus és szimptómás mentális zavarok (Tariska Péter) 193
10.1. A mentális hanyatlás tünetcsoportja 194
10.1.1. Gyakori szindrómák 194
10.1.2. A demenciák 195
10.2. Organikus amnesztikus szindróma 203
10.2.1. Tünettan, osztályozás 203
10.2.2. Oki háttér 205
10.3. A delírium és a konfúzió tünetcsoportjával járó kórképek 205
10.4. Egyéb organikus mentális zavarok 208
11. Alkohol okozta mentális és viselkedési zavarok (Környey Edith) 209
11.1. Alkoholbetegség 209
11.2. Alkohollal kapcsolatos pszichiátriai betegségek 212
11.2.1. Heveny alkoholmérgezés 213
11.2.2. Patológiás részegség 213
11.2.3. Alkoholmegvonásos tünetegyüttes 213
11.2.4. Delírium tremens 214
11.2.5. Alkoholos személyiségváltozás 218
11.2.6. Pszichotikus zavar 218
11.2.7. Kognitív zavarok - intelligenciakárosodás 220
11.2.8. Alkoholbetegség és pszichiátriai betegségek társulása 223
12. Drogok hatásával összefüggő pszichiátriai problémák és betegségek (Gerevich József) 225
12.1. A droghatások típusai 225
12.2. Addikció 227
12.2.1. A kémiai addikció ismérvei 229
12.3. A drog fogalmi kontinuuma 232
12.4. A drogok felosztása 233
12.4.1. Opioidok 233
12.4.2. Kokain 237
12.4.3. LSD 240
12.4.4. Az extázis 242
12.4.5. A marihuána 244
12.5. Addikción túli ártalmak és csökkentésük 247
13. Szkizofrénia, szkizotípiás és paranoid kórképek (Trixier Mátyás) 251
13.1. Szkizofrénia 251
13.1.1. Epidemiológia 252
13.1.2. Etiológia 252
13.1.3. Klinikai tünetek 254
13.1.4. Diagnózis 259
13.1.5. A szkizofrénia alcsoportjai 260
13.1.6. Differenciáldiagnózis 262
13.1.7. Kórlefolyás 263
13.1.8. Kezelés 263
13.1.9. Prognózis 266
13.2. Szkizotípiás zavar 267
13.3. Rövid pszichotikus zavar 268
13.4. Paranoid zavarok 271
13.4.1. A paranoia típusai 273
13.5. Akut paranoid zavar (paranoid reakció) 276
13.6. Indukált paranoid zavar (folie á deux) 276
13.7. Szkizoaffektív zavarok 278
14. Hangulatzavarok (Szádóczky Erika) 281
14.1. Epidemiológia, etiológia 282
14.1.1. Genetikai tényezők 282
14.1.2. Pszichoszociális tényezők 283
14.1.3. Patofiziológiai eltérések 284
14.2. Klinikai megjelenés 286
14.2.1. Depressziós epizód 286
14.2.2. Mániás epizód 290
14.2.3. Kevert epizód 293
14.3. Betegséglefolyás, prognózis 293
14.3.1. Speciális lefolyástípusok 295
14.4. Terápia 296
14.4.1. A depressziós epizód kezelése 296
14.4.2. A mániás epizód kezelése 299
14.5. Disztímia, ciklotímia 300
15. Fóbiák és egyéb szorongásos zavarok (Karmacsi Lajos, Bánki M. Csaba) 303
15.1. Pánikzavar 303
15.1.1. A pánikrohamokról általában 304
15.2. Az agorafóbia 307
15.3. Szociális fóbia 308
15.4. Specifikus („egyszerű") fóbiák 309
15.5. Generalizált szorongás 311
15.6. Kevert szorongásos és depressziós zavar (BNO-10) 312
16. Kényszerbetegség (obszesszív-kompulzív) zavar (Németh Attila - Treuer Tamás) 315
16.1. Epidemiológia 316
16.2. Etiológia 316
16.2.1. Genetika 317
16.2.2. Neurokémia 317
16.2.3. Neuroanatómia 317
16.2.4. Pszichológia 317
16.3. Klinikai kép 318
16.4. Diagnózis, komorbiditás, differenciáldiagnózis 320
16.5. Terápia 320
16.5.1. Gyógyszeres terápia 320
16.5.2. Viselkedésterápia 321
16.5.3. Pszichiátriai sebészet 322
16.6. Prognózis 322
17. Disszociatív (konverziós) és szomatoform tünetcsoportok (Ozsváth Károly) 323
17.1. A disszociatív zavarok értelmezése 324
17.2. Disszociatív tünetcsoportok 326
17.2.1. Disszociatív (pszichogén) amnézia 327
17.2.2. Disszociatív (konverziós) pszeudoneurológiai tünetcsoport 329
17.3. Szomatoform tünetcsoportok 331
17.3.1. Szomatizációs tünetcsoport 331
17.3.2. Terápiás ajánlások 333
17.4. Aggraváció és szimuláció 336
18. Stressz- és alkalmazkodási zavarok (Moussong-Kovács Erzsébet - Zámbori János) 339
18.1. A stresszkoncepció építőkövei 339
18.2. A stresszártalmak fajlagosságáról és a stresszt szenvedett egyén sérülékenységéről.
Életesemény-kutatás 342
18.3. Epidemiológia. Komorbiditás 343
18.4. A prevenció alapelvei. Terápiás stratégiák 343
19. A táplálkozási magatartás zavarai (evési zavarok) (Túry Ferenc) 347
19.1. Epidemiológia 347
19.2. Etiológia 348
19.3. Klinikai tünetek 349
19.3.1. Anorexia nervosa 349
19.3.2. Bulimia nervosa 350
19.4. Diagnózis, az evészavarok kontinuuma 351
19.5. Kezelés 352
19.5.1. Az anorexia nervosa kezelése 352
19.5.2. A bulimia nervosa kezelése 353
19.6. Kórlefolyás, prognózis 355
20. Alvászavarok (Halász Péter - Janszky József) 357
20.1. Inszomnia 357
20.2. Hiperszomnia 363
20.2.1. Narkolepszia 363
20.2.2. Obstruktív alvási apnoe szindróma 363
20.3. Paraszomniák 364
20.3.1. Alvajárás (szomnambulizmus) 364
20.3.2. Pavor nocturnus 364
20.3.3. Az alvajárás és a pavor nocturnus terápiája 365
20.3.4. Visszatérő rémálmok 365
20.3.5. Enuresis nocturna 365
20.3.6. Nyugtalan láb szindróma 366
20.4. Az alvás és a pszichiátriai betegségek 366
20.4.1. Pszichiátriai betegségeket kísérő inszomnia 366
20.4.2. Gerontopszichiátria 367
20.4.3. Alvásbeteg pszichiátriai zavarai 368
21. Szexuális és nemi identitási zavarok (Belső Nóra - Füredi János) 369
21.1. A szexuális zavarok osztályozása 370
21.2. A szexuális élet fejlődése - életciklusok jelentősége 371
21.2.1. Pre- és perinatális időszak 371
21.2.2. Kisgyermekkor 372
21.2.3. Gyermekkor 372
21.2.4. Serdülőkor 373
21.2.5. Ifjúkor - felnőttkor 373
21.2.6. Időskor 374
21.3. A szexuális reakció fiziológiás fázisai 374
21.4. Szexuális variációk 375
21.5. Szexuális diszfunkciók 377
21.5.1. Definíció 377
21.5.2. Epidemiológia, tünettan, diagnózis 377
21.6. A férfi és a női szexuális funkció zavarai 378
21.6.1. Diagnózis 380
21.6.2. A szexuális diszfunkciók kezelése 380
21.7. Gyógyszerek okozta szexuális diszfunkciók 382
21.8. A nemi identitás zavarai 384
21.9. A szexuális preferencia zavarai: parafíliák 385
21.10. A szexuális fejlődéshez és orientációhoz társuló pszichológiai viselkedészavarok 386
22. Személyiségzavarok (Budavári Ágota) 389
22.1. Kialakulásuk története 390
22.2. Osztályozás 390
22.2.1. Diagnosztikai módszerek 390
22.3. Terápiás lehetőségek 391
22.4. Specifikus személyiségzavarok 392
22.4.1. A furcsák, a különcök 392
22.4.2. A dramatizálok, a viharos jeleneteket rendezők 394
22.4.3. A félősek, a szorongók 400
23. Kóros szokások és impulzuskontroll-zavarok (Németh Attila - Csorba Csilla) 405
23.1. Trichotillománia (hajtépegetés) 406
23.2. Kóros játékszenvedély 407
23.3. Kleptománia 409
23.4. Pirománia 409
24. Mentális retardáció (Szilárd János) 411
24.1. Az értelmi fogyatékosság kritériumai 411
24.2. Epidemiológia, gyakoriság, okok 412
24.2.1. Kromoszóma-rendellenességen alapuló kórképek 413
24.2.2. Örökletes anyagcserezavarok 413
24.2.3. Prenatális (intrauterin) károsodások 414
24.2.4. Perinatális károsodások 414
24.2.5. Csecsemő- és kora gyermekkori károsodások 414
24.2.6. A pszichoszociális külvilág kedvezőtlen hatásai 414
24.3. Tartós környezeti károsító hatások 415
24.4. Az értelmi fogyatékosság fokozatai 415
24.5. Részleges értelmi fogyatékosság 416
24.6. Szorosan vett mentális retardáció 417
24.7. Testi tünetek 418
24.8. Kórlefolyás 418
24.9. Differenciáldiagnózis 418
24.10. Az értelmi fogyatékosság társadalmi kihatásai 419
24.11. Terápiás lehetőségek 420
24.12. A megelőzés lehetőségei 420
25. A gyermekpszichiátria körébe tartozó zavarok (Gádoros Júlia) 423
25.1. A gyermek- és serdülőkor pszichiátriai epidemiológiája 423
25.2. A leggyakoribb kórképek, pszichiátriai problémák 424
25.2.1. A pszichés fejlődés sajátos zavarai, a „részképesség"-zavarok 424
25.2.2. A pszichés fejlődés átható (pervazív) zavarai, az autizmus és az „autisztikus spektrum" betegségek 426
25.2.3. A hiperkinetikus zavar 427
25.2.4. Viselkedészavarok 429
25.2.5. Affektív zavarok gyermek- és serdülőkorban 430
25.2.6. Szorongásos zavarok 432
25.2.7. A szociális kapcsolatteremtés zavarai 434
25.2.8. Tic és Tourette-betegség 436
25.2.9. A kiválasztás funkcionális zavarai 437
25.2.10. Problémás viselkedés serdülőkorban 438
25.3. A pszichofarmakoterápia sajátosságai gyermek- és serdülőkorban 441
25.3.1. Pszichoterápia gyermek- és serdülőkorban 442
26. Az időskor pszichiátriája (Tariska Péter) 443
26.1. Az időskori változások általános jellegzetességei 443
26.2. Gyakori kórképek és tünetcsoportok 444
26.2.1. Organikus mentális zavarok 445
26.2.2. Depresszió időskorban 448
26.2.3. Időskori pszichózisok 451
26.2.4. Neurotikus állapotok, stressz, személyiségzavarok 452
27. Szorongásoldók (Ágoston Gabriella) 455
27.1. A szorongáscsökkentésre használt gyógyszerek csoportosítása 455
27.2. Benzodiazepinek 456
27.2.1. A benzodiazepinek terápiás javallatai 461
27.2.2. A benzodiazepinek adásának ellenjavallatai 462
27.2.3. A benzodiazepin-terápia gyakorlata 462
27.3. Anxioszelektív szerek (5-HT1A-agonisták) 464
27.4. Antidepresszívumok 465
27.5. Speciális indikációban szorongáscsökkentésre használt szerek 466
27.5.1. Antipszichotikumok 466
27.5.2. p-blokkoiók 466
27.5.3. Egyéb szerek 467
27.6. Összefoglalás 469
28. Antipszichotikumok (Bartkó György) 471
28.1. Terápiás cél 472
28.2. Az antipszichotikumok indikációi és kontraindikációi 474
28.3. A terápiás hatás kialakulása és előrejelzése 474
28.4. Típusos és atípusos antipszichotikumok 476
28.4.1. Típusos (klasszikus, konvencionális) antipszichotikumok 476
28.4.2. Atípusos (második generációs) antipszichotikumok 477
28.5. Terápiás elvek és módszerek 483
28.5.1. Általános irányelvek, a kezelés előfeltételei 483
28.5.2. Az antipszichotikumok kiválasztásának szempontjai 483
28.5.3. Az antipszichotikumok klinikai alkalmazásának szempontjai 484
28.5.4. Az antipszichotikumok váltása 486
28.6. Az antipszichotikumok mellékhatásai 488
28.7. Az antipszichotikumok interakciói más gyógyszerekkel 490
29. Antidepresszívumok és hangulatstabilizátorok (Rihmer Zoltán - Pestality Péter) 493
29.1. Az antidepresszív és hangulatstabilizáló terápia célja 493
29.2. A hangulatstabilizátorok indikációi 494
29.3. Antidepresszívumok, hangulatstabilizátorok és alkalmazásuk technikája 495
29.3.1. Antidepresszívumok 495
29.3.2. Hangulatstabilizátorok 504
29.4. Mellékhatások, kontraindikációk 508
30. Pszichofarmakológia időskorban (Tariska Péter) 511
30.1. A mentális hanyatlás farmakoterápiája 512
30.1.1. Tünetjavítás 512
30.1.2. Acetilkolinészteráz-gátlók 514
30.2. Időskori zavartság, delírium 516
30.3. Depresszió, szorongás 516
30.4. Inszomnia kezelése 516
30.5. Pszichotikus állapotok 517
31. A pszichoterápiák (Szőnyi Gábor) 519
31.1. A segítő beszélgetéstől a pszichoterápiáig 520
31.1.1. Beszélgetés - gyógyító beszélgetés. A pszichoterápia mint speciális segítő kapcsolat 520
31.1.2. A pszichoterápiák története dióhéjban.
A pszichoterápiás szakma kialakulása 522
31.2. Elméleti alapok 528
31.2.1. Miből építkeznek a pszichoterápiás elméletek? 528
31.2.2. Pszichológia és emberkép.
A fő pszichoterápiás irányzatok 529
31.2.3. Mi gyógyít? Ki gyógyít? 531
31.3. A gyakorlat alapjai: a terápiás alaphelyzetek, formai meghatározók 532
31.3.1. Terápiás helyzet, terápiás folyamat 532
31.3.2. A kezelés egysége: a terápiás ülés 533
31.3.3. A legfontosabb pszichoterápiás kapcsolati elrendezések 533
31.3.4. Egyéni pszichoterápiás helyzet 534
31.3.5. Pszichoterápiás csoport 535
31.3.6. A családterápiás elrendezés 537
31.3.7. A pszichoterápás rendszer 538
31.3.8. A pszichoterápia „mennyisége" - időtényező és terápiás folyamat 540
31.3.9. Ülésszám: ultrarövid-, rövid-, közép- és hosszúterápiák 541
31.3.10. A változás menete: időhatáros és időhatár nélküli terápiás folyamat 542
31.3.11. Az indikációs folyamat sajátosságai: terápiás cél és terápiás szerződés 543
31.4. Hazánkban elfogadott főbb pszichoterápiás eljárások 547
31.4.1. Pszichoterápiás szemlélet, pszichoterápiás beállítódás, pszichoterápiás munkamód 548
31.4.2. A pszichoterápia előfázisához tartozó kezelési módszerek 549
31.4.3. Mélylélektani irányzatok 550
31.4.4. Kognitív-és viselkedésterápia 553
31.4.5. Személyközpontú terápia 554
31.4.6. A fő irányzatok határán 555
31.4.7. Gyermekpszichoterápia 556
31.4.8. Csoportmódszerek 557
31.4.9. Családterápiák 560
31.5. A pszichoterápiás képzés összetevői és a hazai képzési rendszer 561
32. A pszichiátriai rehabilitáció és gondozás (Pető Zoltán) 563
32.1. Rokkantsági alapfogalmak 564
32.2. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei 565
32.3. A pszichiátriai ellátás és rehabilitáció intézményrendszere 565
32.4. A pszichiátriai rehabilitáció programja 568
32.5. Az orvosi rehabilitáció pszichoszociális folytatása 571
32.6. A pszichiátriai beteg gondozása 572
32.7. A pszichiátriai betegségek és a pszichoedukáció 573
33. Szocioterápiás módszerek (Kosza Ida) 575
33.1. A szocioterápia alkalmazásának intézményrendszere 576
33.2. A rehabilitációs terv megvalósítása.
Jártassági gyakorlatok 578
33.3. Gyógyító foglalkoztatás, munka, hivatásbeli rehabilitáció 579
33.4. Foglalkoztatás, szabadidő, szórakozás 580
33.4.1. Zene 581
33.4.2. Biblioterápia 582
33.4.3. Képzőművészet 582
33.4.4. Sportfoglalkozások, mozgás, tánc, játék 583
33.5. Terápiás közösség, csoportfoglalkozások, önsegítés 584
34. A megelőzés és az egészségvédelem perspektívái a pszichiátriában (Buda Béla, Veér András) 587
34.1. A pszichiátriai megelőzés története 587
34.2. A megelőzés szemléleti modelljei 589
34.2.1. A WHO modellje 589
34.2.2. Újabb megelőzési koncepciók 590
34.2.3. Az egészségpromóció 591
34.3. A mentálhigiéné hagyományos területei 593
34.4. Korszerű lelki egészségpromóciós programok 593
34.5. Nemzeti lelki prevenciós és egészségpromóciós programok 595
35. A pszichiátria jogi és etikai vonatkozásai (Fráter Rózsa) 599
35.1. Jogi szabályozás 599
35.1.1. Történeti előzmények 600
35.1.2. Hatályos jogszabályok 600
35.2. Orvosi etika 602
35.3. Hatályos rendelkezések 603
35.4. Az orvosi etika alkalmazása a pszichiátria terén 605
35.4.1. Nemzetközi deklarációk 606
35.4.2. Hazai etikai kódexek (ajánlások) 607
36. Igazságügyi pszichiátria (Huszár Ilona) 609
36.1. Az igazságügyi pszichiátria feladatai 609
36.2. A pszichiáter-szakértő tevékenységének fő területei 610
36.3. Pszichiátriai problémák a büntetőeljárásokban 611
36.3.1. A beszámíthatóság véleményezése 611
36.3.2. Szenvedélybetegségek 612
36.3.3. Kényszergyógykezelés és kényszergyógyítás 614
36.4. Pszichiátriai problémák a polgári peres eljárásokban 615
36.4.1. A cselekvőképesség vizsgálata (az egyén belátási képességének vizsgálata) 615
36.4.2. Kártérítési perek 616
36.4.3. Munkajogi perek 617
36.4.4. Családjogi perek 617
37. Sürgősség a pszichiátriában (Belső Nóra) 619
37.1. Öngyilkosság 619
37.1.1. Epidemiológia 619
37.1.2. A szüleid magatartás okai, rizikófaktorok és protektív tényezők 620
37.1.3. Protektív tényezők 622
37.1.4. Az öngyilkossági rizikófaktorok klinikai jelentősége 622
37.1.5. „Cry for help" és preszuicidális szindróma 623
37.1.6. Az akut öngyilkossági veszély elhárítása 624
37.1.7. Szuicidprevenció 625
37.1.8. Az öngyilkossági kísérleten átesettek utógondozása 625
37.1.9. Egészségügyi felvilágosítás 626
37.2. Egyéb sürgősségi állapotok 626
37.2.1. Epidemiológia 626
37.2.2. A sürgősségi pszichiátriai esetek megjelenési formái 627
37.2.3. Diagnózisalkotás, ellátás megszervezése sürgősségi esetekben 629
37.2.4. A leggyakoribb pszichiátriai kórképek sürgősségi vonatkozásai 630
37.2.5. Sürgősségi ellátást és/vagy felvételt leggyakrabban igénylő állapotok 636
37.3. Krízis 639
37.3.1. A krízis definíciója 639
37.3.2. A krízis jellemzői 639
37.3.3. A krízis ellátása - krízisintervenció 640
37.3.4. Terápiás szempontok 642
37.3.5. Biológiai terápiák 642
37.3.6. Pszichoterápiák 644
37.3.7. Egyéb szempontok a sürgősségi ellátás során 644
37.4. Etikai és jogi szempontok 645
37.5. Epilógus 647
38. A konzultációs-kapcsolati (liaison) pszichiátria (Vincze Gábor - Túry Ferenc - Ormay István) 649
38.1. A konzultációs-kapcsolati pszichiátria előnyei 649
38.2. A konzultációs-kapcsolati pszichiátria főbb területei 650
38.2.1. Agresszivitás, együttműködési zavarok 651
38.2.2. Szuicídiumveszély 653
38.2.3. A konzultációs-kapcsolati pszichiátria további lényeges területei 653
38.3. A konzultációs-kapcsolati pszichiátria gyakorlati alkalmazása 656
38.4. A pszichiátriai konzultáció szakmai-személyi követelményei 658
38.5. A konzultációs-kapcsolati pszichiátria az alapellátásban 659
38.6. Egy hazai modell: a Konzultáció Alapítvány 660
38.7. A konzultációs-kapcsolati pszichiátria oktatása 661
39. Pszichiátria és belgyógyászat (Rihmer Zoltán - Harmati Lídia) 663
39.1. Kardiovaszkuláris betegségek 664
39.2. Endokrin betegségek 667
39.3. Gasztrointesztinális betegségek 668
39.4. Onkológiai betegségek 669
39.5. Légzőszervi betegségek 670
39.6. Vesebetegségek 671
39.7. Szomatikus betegségben is szenvedő pszichiátriai betegek kezelésének speciális szempontjai 671
40. A nemi különbségek jelentősége a pszichiátriában (Belső Nóra - Kiss Kitty) 675
40.1. A nemi különbségek okai 676
40.1.1. Biológiai okok 676
40.1.2. Pszichológiai okok 677
40.1.3. Vulnerábilitás 678
40.1.4. Szociológiai okok 678
40.2. Nemi különbségek az egyes pszichiátriai zavarok előfordulási gyakoriságában 679
40.3. A nem szerepe a klinikumban 681
40.3.1. A nemi különbségek jelentősége a pszichiátriai ellátás során 682
40.4. A női életciklusok 683
40.4.1. Prepubertás és pubertás 684
40.4.2. Premenstruum 684
40.4.3. Perinatális időszak (terhesség, szülés, gyermekágy) 687
40.4.4. A posztnatális (posztpartum) időszak 689
40.4.5. Perimenopauzális időszak (premenopauza, menopauza, posztmenopauza) 696
40.5. A férfi nem pszichiátriája 701
40.5.1. A férfi nem pszichés jellegzetességei, vulnerábilitása 701
40.5.2. Változókor férfiaknál 702
40.5.3. Depresszió és öngyilkosság férfiaknál 702
40.5.4. Egyéb pszichiátriai betegségek férfiaknál tapasztalható jellegzetességei 705
40.5.5. Terápiás megfontolások férfi pácienseknél 705
41. Neurológiai betegségek pszichiátriai aspektusai (Tariska Péter) 707
41.1. Epilepszia 708
41.1.1. A felnőttkori epilepszia pszichiátriai aspektusai 710
41.1.2. Etiopatogenezis 713
41.1.3. Kezelés 713
41.2. A szélütés 714
41.2.1. A post stroke- és az ún. vaszkuláris depresszió 715
41.2.2. Szélütés utáni egyéb pszichés kórtünetcsoportok 716
41.3. Agyi trauma neuropszichiátriai következményei 718
41.4. Mozgászavarral járó betegségek pszichiátriai aspektusai 720
41.4.1. Parkinson-kór 720
41.4.2. Diffúz Lewy-testes betegség 721
41.4.3. Prion-betegségek 722
41.4.4. Huntington-chorea 723
41.5. Fájdalom-szindrómák 724
41.5.1. A neuropátiás fájdalom 725
41.5.2. A fejfájás 726
42. Tanatológia - támasznyújtás a haldoklás és a gyász során (Pilling János) 729
42.1. A haldoklás pszichés folyamata 729
42.1.1. A haldoklás szakaszai 729
42.1.2. Általános megjegyzések a haldoklás pszichés folyamatához 730
42.1.3. Támasznyújtás a haldokló betegek és hozzátartozóik számára 731
42.2. A gyász pszichés folyamata 732
42.2.1. A komplikált gyász 733
42.2.2. A gyászolók pszichoterápiája 735
42.2.3. A pszichiátriai gyógyszerek alkalmazásának kérdései a haldoklás és a gyász időszakában 737
42.3. A haldoklók és a gyászolók gondozásának szervezeti formái Magyarországon 738
43. Pszichiátria a családorvosi praxisban (Krecz Éva) 739
43.1. A családorvos szerepe az egészségügyi ellátásban 739
43.2. A családorvos feladata a pszichiátriai ellátásban 740
43.3. A családorvos teendői a konkrét pszichiátriai betegségek esetén 741
43.4. Milyen pszichiátriai betegségek kezelését kezdje el, vállalja a családorvos? 745
43.5. A családorvosok kompetenciája 748
43.6. A családorvos kezelési lehetőségei 749
43.7. A jövő útja 750
43.8. A Bálint-csoport 752
Függelék 757
Általános irodalom 757
Gyógyszerek nemzetközi nevei (INN) szerinti tárgymutató 769
Tárgymutató 775

Témakörök