Előszó
Részlet:
"MOZGÁSSZERVEK ANATÓMIÁJA
A csontváz a test támasza. Egyes részei zárt üregeket képeznek, melyek kényesebb szervek védelmét szolgálják. Más részein pedig izmok tapadnak, melyek a velük kapcsolatos csontokat a csontok közti Ízületben egymáshoz közelítik vagy egymástól távolítják. Ilyen módon a csontváz része az emberi test mozgató apparátusának.
Alakjuk szerint a csontokat felosztjuk csöves csontokra, ilyen a legtöbb végtagcsont, lapos csontokra, ide soroljuk a lapockát, koponyacsontokat, bordákat, rövid csontokra /kézlábtő csontok/ végül vegyes csontokra, mint pl. a csigolyák. A csontokon általában az egymáshoz való ízesüléshez ízületi árkokat, ill. bemélyedéseket, ízületi dudorokat vagy nyílványokat találunk, ezenkívül a rajtuk futó idegek és véredények is hagyhatnak rajtuk benyomatokat, végül az izmok tapadására a csontok különböző érdességei szolgálnak.
A csontok 30 % szervesanyagból /ossein/ és 70 % szervetlen anyagból, ásványi sókból állnak. Sósav hatására csont puhává, rugalmassá válik, tetszés szerint hajlítható. Az ásványi sók kioldása következtében. Tűzben elégetve a szerves anyag elég, de a visszamaradó ásványi sók továbbra is megőrzik a csont alakját. A szerves anyag rugalmassá, az ásványi sók keménnyé teszik a csontot, szilárdsága megfelel a kovácsolt vasénak. Ez azonban nemcsak vegyi összetételével, hanem a csont belső szerkezetével is összefügg.
A csonton megkülönböztetünk egy hengeralakú középső részt, a diaphysist és a két megvastagodott véget, epiphysist. A diaphysist kívül az u.n. tömött állomány alkotja, melyen belül a csontvelő befogadására szolgáló védőüreg van. A tömött állományban hossz irányban vékony csatornák futnak, melyek itt-ott egymással összeköttetésben állanak. Ezek a Havers-féle csatornák, melyeken keresztül véredények hatolnak be a csont belsejébe. Minden egyes Havers-csatornát körkörösen csontié mezek egész rendszere veszi körül, melyeket a csontszövet anatómiai egységének osteonnak nevelünk. Az egyes csontlemezek közötti határt a csontsejtek elhelyezkedése jelzi. A tömött állományban ezeken a csőalakban hajlított lemezeken kívül, lapos csontlemezek láthatók, ilyenek a csont belső és külső felületén néhány sorban elhelyezkedő alaplemezek, valamint a Havers-csatornákat körülvevő lemezek közé iktatott u.n. köztilemezek. Az epiphysisekben a külső tömött állományon belül lazább, szivacsos állományt találunk, mely nagyszámú, különböző vastagságú csontfalból, vagy csontgerendából áll. Ezek szigorúan meghatározott rendben, a statikai viszonyoknak megfelelően rendeződnek el és lehetővé teszik, hogy a csontot érő megterhelések az egész csontra egyenletesen oszoljanak meg. A csontgerendák közötti hézagokat csontvelő, véredények töltik ki.
A csontot kívülről egy vékony kötőszöveti hártya, a csonthártya vagy periosteum borítja. Innen indulnak ki azok a véredények, melyek a Havers-csatornákon keresztül a csont belsejébe hatolnak. A csonthártyában találhatók' olyan sejtek, melyek megőrizték az embryonalis sejtek tulajdonságát."
Vissza