Bevezetés | 3 |
Magyarország gazdasági adottságai | 5 |
A gazdasági adottságok szerepe, lényege, kifejezési módjai, értékelésük | 5 |
Hazánk gazdasági adottságai | 16 |
Népesség | 16 |
Természeti-földrajzi adottságaink | 22 |
A termelékenység színvonala | 30 |
A gazdasági fejlődés iránya és üteme | 34 |
Iparunk helyzete, szerepe a népgazdaság fejlődésében | 37 |
Mezőgazdaságunk szerepe a népgazdaság fejlődésében | 45 |
A közlekedés szerepe | 48 |
A nemzeti vagyon | 49 |
A nemzeti jövedelem felhasználása: fogyasztás és beruházás | 50 |
Külgazdasági kapcsolataink | 62 |
Nemzetközi nyersanyag-együttműködésünk alakulása és helyzete | 73 |
Az iparianyag-termelés sajátosságai és nemzetközi együttműködésünk főbb mozgató erői | 73 |
Az ipari anyagok felhasználása és termelése Magyarországon nemzetközi összehasonlításban | 81 |
Az iparianyag-termelés és -felhasználás modernizációja, valamint nemzetközi együttműködésünk | 96 |
Iparianyag-behozatalunk forrásai, kivitelünk irányai és nettó iparianyag-behozatalunk alakulása | 105 |
Az iparianyag-behozatal szerepe az egyes országokból származó összes importunkban, az egyes országok súlya iparianyag-behozatalunkban | 105 |
Iparianyag-kivitelünk szerepe összkivitelünkben a főbb viszonylatok szerint. Az egyes országok súlya az iparianyag-kivitelben | 109 |
Tiszta iparianyag-importunk (összes és viszonylatonkéti) alakulása | 113 |
Iparianyag-külforgalmunk hatása hazai anyagbázisunk termékcsoportonkénti szerkezetére, arányaira, a feldolgozottsági fokra és a fizetésimérleg-egyensúlyra | 121 |
Az ipar anyagok szerepe Magyarország külkereskedelmi forgalmában | 127 |
Magyarország teljes ipari- és összes anyagforgalma | 136 |
Magyarország teljes iparianyag-forgalma, országonkénti ellentételezettsége, hatása népgazdaságunk alapanyag-termelésére és a nemzeti jövedelemre | 136 |
Magarország összes anyagforgalma egyes fejlett tőkésországokkal való összehasonlításban | 144 |
Magyarország összes anyagforgalma az egyes viszonylatokban | 150 |
Nemzetközi együttműködésünk fejlesztésének problémái az iparianyagtermelés egyes területein | 156 |
A fűtőanyag-energetikai komplexum | 156 |
A fémkomplexum | 168 |
Vaskohászat | 168 |
Színesfémkohászati együttműködés | 174 |
Nemzetközi együttműködésünk a vegyi anyagok gyártásában | 180 |
A fa- és papíripari termékek, valamint a textilipari anyagok | 188 |
A szállítás és az iparianyag-együttműködés összefüggése | 193 |
Iparianyag-együttműködésünk összefüggései élelmezési- és feldolgozott iparcikk-forgalmunkkal | 202 |
Élelmezésitermék-forgalmunk és nemzetközi nyersanyagegyüttműködésünk összefüggései | 202 |
Az együttműködésünk fejlesztésének, gazdaságossága javításának néhány kérdése | 213 |
Feldolgozott iparcikk-forgalmunk és nyersanyag-együttműködésünk kapcsolata | 221 |
A fejlesztés néhány kérdése Magyarországon | 230 |
Gép- és berendezés-forgalmunk | 234 |
A KGST-országok külkereskedelme és iparianyag-áramlatai | 242 |
A KGST-országok áruáramlatainak komplexuma | 242 |
Az ipari anyagok jelentősége a KGST-országok külforgalmában, a tagországok önellátási fokának változása | 249 |
A KGST-országok iparianyag-importjának forrásai, kivitelük irányai és az egyes országok szerepe | 256 |
Az egyes KGST-országok szerepe az összes és a régión belüli arányai | 259 |
A KGST-országok teljes ipari és összes anyagforgalma | 268 |
Az iparianyag-együttműködés és a szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatok mechanizmusának tökéletesítése | 274 |
KGST-kapcsolataink és iparianyag-együttműködésünk mechanizmusa | 274 |
A mechanizmus fejlesztésének irányai, tekintettel a nyersanyag-együttműködésre | 283 |
A KGST-kapcsolatok mechanizmusa Magyarországon és továggfejlesztése, tekintettel az iparianyag-együttműködésre | 299 |
A beruházási együttműködés problémája a nyersanyagegyüttműködésben | 305 |
Távlatok és alternatívák az iparianyag-együttműködésben | 310 |
Források | 322 |