Füles 1976. (nem teljes évfolyam)

Fülszöveg

Részlet:
"SZÍNÉSZ-SZERIÓK
Színész-szerző darabját játssza most a József Attila Színház, írója a társulat népszerű tagja: Kaló Flórián. A darab címe: Mai történet. Gobbi Hilda, Szerencsi Éva, Bánffy György, Horváth Sándor, Maros Gábor és Vogt Károly játszik benne. A szerző önmagának nem írt szerepet a színműben, amely arról szól, hogy az idősek szeretetre* nyugalomra vágyódnak.
A magyar színpad története nem szűkölködik színész-szerzőkben. Most nem azokra a művészekre utalunk, akik színháztudományi, esztétikai elemző könyveket, tanulmányokat írtak. Az emlékiratokkal, anekdotákkal jelentkező alkalmi színész-írókra sem. Ilyenek műveiből rengeteg akadt a színház világában.
Mi ezúttal csak olyan színészek után kutattunk, akik szerzőként jelentek meg a világot jelentő deszkákon. Azokról van szó, akik nemcsak mint színészek, de mint írók is meghajoltak a függöny előtt.
Amikor a múlt század elején még műsorgondokkal küszködtek a színházakban, tekintélyes számú színész vállalkozott... Tovább

Fülszöveg

Részlet:
"SZÍNÉSZ-SZERIÓK
Színész-szerző darabját játssza most a József Attila Színház, írója a társulat népszerű tagja: Kaló Flórián. A darab címe: Mai történet. Gobbi Hilda, Szerencsi Éva, Bánffy György, Horváth Sándor, Maros Gábor és Vogt Károly játszik benne. A szerző önmagának nem írt szerepet a színműben, amely arról szól, hogy az idősek szeretetre* nyugalomra vágyódnak.
A magyar színpad története nem szűkölködik színész-szerzőkben. Most nem azokra a művészekre utalunk, akik színháztudományi, esztétikai elemző könyveket, tanulmányokat írtak. Az emlékiratokkal, anekdotákkal jelentkező alkalmi színész-írókra sem. Ilyenek műveiből rengeteg akadt a színház világában.
Mi ezúttal csak olyan színészek után kutattunk, akik szerzőként jelentek meg a világot jelentő deszkákon. Azokról van szó, akik nemcsak mint színészek, de mint írók is meghajoltak a függöny előtt.
Amikor a múlt század elején még műsorgondokkal küszködtek a színházakban, tekintélyes számú színész vállalkozott darabírásra, átültetésre, amely eredetinek számított. A Nemzeti Színház, később a Népszínház szinte „termelte" a színész-szerzőket. De nem mindegyik kérkedett azzal, ha pennát ragadott, így Űjházy Ede sem. Könyvéhez Bródy Sándor írt előszót azzal, hogy amikor az első fejezetet megkapta a művésztől, az így szólt hozzá: ,,Fogj ad, nyomasd ki, de írjad mellé, hogy azért én író lenni nem akarok!" Színész-szerző volt Som-lay Arthur, aki költőként kezdte pályafutását. A leghíresebb színészírók közé tartozott Szigeti József, a Rang és mód szerzője. őt a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta. Több sikeres darabot írt, és kitűnően játszott külföldi figurákat, pedig idegenben sohasem volt, idegen nyelven nem beszélt. Tóth Ede nevéhez is sok siker fűződik, így például a To-lonc című népszínmű. Hegedűs Gyulának, a Vígszínház művészének Dr. Szeleburdi és más darabjait is kedvezően fogadták.
Sorrílay Arthur
Ivánfi Jenő, a Nemzeti Színház főrendezője több drámát írt, ahogy Gabányi Árpád, a jeles színész is. Ki gondolná, hogy Dereki Antal (akire az idős nemzedék még emlékezhet) darabot írt Benyovszkyról 1889-ben,
sőt Rózsa Sándorról is. Nagy György, a tragikus sorsú színész regénnyel és sok egyfelvonásosával jelentkezett. A régi gárda tagja, E. Kovács Gyula alkalmazta színpadra először Vörösmarty Vérnászát, sőt a Mózest és a Csák végnapjait is. Színpadi szerzőként ünnepelhették Laborfalvi Bencze Józsefet, Jókainé édesapját, Czakó Zsigmondot, Balla Károlyt, id. Lata-bár Endrét: a Latabár dinasztia alapítóját, az Orfeusz az alvilágban és a Szép Heléna első fordí- ',. tóját. Feleki Miklós nevéhez fűződik az Angyal Bandi című népszínmű. Sok kis darabot írt Dénes György, bohózatokat Gyöngyi Izsó, Kőváry Gyula, László Miklós. Egyszer Csortos Gyula is rászánta magát, hogy szerzőséggel próbálkozzék. Silvio > kapitány címmel írt szerepet önmagának Fazekas Imre társaságában. A kísérlet nem sikerült, a darab hamar eltűnt a játékrendről. A Vígszínház tagjai közül Góth Sándor neve szerepelt a legtöbbször szerzőként is a színlapon, félszáz darabot fordított. Törzs Jenő az Operaházban tűnt fel szerzőként, amikor bemutatták Hónapok háza című operáját, amelynek muzsikáját Siklós Albert szerezte.
Érdekes ez a kettősség. Benedek András, a Nemzeti Színház dramaturgja írja: „Színésznek nem vált be Katona József, de a színpadi gyakorlat megtanította valami egyébre — a drámaírás mesterségére." És akadtak : a színész-írók között olyan nevek is, mint Moliere és Shakes- ; peare. A társaság, ahová Kaló; Flórián új darabjával belépett, nem akármilyen.
KRISTÓF KÁROLY
KÉRDÉSEINK: 1. Melyik színész írta ,,A kápolnai csata és Kossuth Lajos búcsúja Orsová-nál" című történelmi színjátékot? 2. Ki volt az első magyar színész-író, aki Angliába utazott tanulmányútra, hogy eredetiben lássa Shakespeare drámáit? 3. Kit tartottak a múlt század derekán a legműveltebb magyar színésznek?" Vissza