Fülep Lajos művészetfilozófiája

Előszó

Fülep Lajos életművében tekintélyes helyet foglal el az évtizedeken át folytatott, újra-újra kezdődő szellemi küzdelem az esztétikum, közelebbről a művészet filozófiai megismeréséért, specifikumának leírásáért. Ez a mindig forrongó, kritikusan és önkritikusan építkező szellemi tevékenység fellelhető számos írásában: a mű-kritika, a művész-portré, a művészettörténeti tanulmány, a művészetelméleti szemle egyaránt küzdőtere volt nála az esztétikai gondolat fejlődésének. A műalkotásokat és a művészettörténetet kutató írások áradatában van néhány elsődlegesen filozófiai-esztétikai munka. Ezek is különbözők, az egy témát tárgyaló tanulmánytól a többé-kevésbé teljes rendszert magukba foglaló, több száz oldalas - kéziratos, befejezetlen - művészetfilozófiákig terjednek. Ebben a szemlében Fülep Lajos esztétikai munkásságának egy periódusát kívánom bemutatni, a két világháború közötti időszakét. Nemcsak az élet-egész évszámokkal is jelölhető ívén. hanem az esztétikai munkákat tekintve is központi helye és jelentősége van ennek az alkotói korszaknak. Az elméleti életmű minket foglalkoztató ágának két csomópontját látom itt. Egyiket a korábban írt Magyar művészet újrakiadása (1923) és a Művészet és világnézet című, ugyanabban az évben megjelent munka együtt alkotja. A másik egy-másfél évtizeddel későbbi: a harmincas évek közepén-végén készült (kéziratban maradt) művészetfilozófia kidolgozása. Ki nem adott, de bizonyos (szűk) körben publikussá vált munka ez: ebben találjuk Fülep vagy egy évtizeden át e témában tartott egyetemi előadásainak tartalmát is. Alábbiakban e két csomópont gondolati anyagával foglalkozom, kitekintve Fülep egyes korábban írt munkáira is. Vissza