'Fűben, fában...'

Előszó

Részlet a könyvből:
„Talán nints ollyan ember, a'ki ha meglát valamelly különös Fát, Füvet, vagy Virágot; annak megnézésébenn valami gyönyörűségét ne találná, és ne kívánná tudni minek hívják azt? olvasható Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály Magyar füvész könyvének (Debrecen, 1807) előszavában. A kiállítás plakátján a paprikát (Chili pepper, Capsicum) ábrázoló lap szerepel Leonhart Fuchs 1549-ben Párizsban megjelent növénytani művéből idézve. A választást az is indokolta, hogy századokkal később a fűszerpaprika Szeged és környéke híres és emblematikus növényévé vált. Szent-Györgyi Albert (1893-1986) orvos-biokémikus C-vitaminnal kapcsolatos, szegedi kutatásainak (melyekben fontos szerepet játszott a szegedi fűszerpaprika) eredményét 1937-ben ismerték el Nobel-díjjal. A Szegedi Tudományegyetemen azóta is folynak kutatások a szegedi paprikából (Capsicum annuum) kinyert anyagok gyógyászati felhasználásával kapcsolatban.
A kiállítás egyfajta tisztelgés a magyar tudomány 75 évvel ezelőtti, nagy sikere előtt, de az öt évszázad könyvritkaságaiból szerkesztett válogatás nem szaktudományi, hanem elsősorban művelődéstörténeti és könyvművészeti időutazást kínál.
A füvészkönyvek megőrizték az ókor tudósainak megfigyeléseit, az adott kor tudásával és egyre pontosabb ábrákkal bővítve azokat, így kiapadhatatlan forrásai a nyelvtörténet, a népi gyógyászat, gyógyszerészet és a képzőművészet iránti érdeklődésnek.
A könyvek ábrái különböző technikákkal készültek. A XV. században fametszeteken mintázták meg a növényeket, a metszeteket olykor kézzel kiszínezték. A festékkel sokszor, ha nem kellő gonddal készült a színezés, fontos, a növények azonosításához szükséges részleteket is lefedtek. (Ez történt a Bock Kreuter Buch esetében is, de az elnagyolt színezés hibáját feledteti, hogy Dávid Kandel, aki ehhez a kiadáshoz a fametszeteket készítette, a kötet fákkal foglalkozó részében kis életképekkel, emberekkel, állatokkal vette körül az ábrázolt növényt. Vissza