Fülszöveg
TISZATAJ TANULMANYOK
Ön-le-nem-értékelésem
1978-ban (kb.), már első verskönyveimen és prózai munkáimon túl, megkérdeztem szerkesztőmet, Keszthelyi Rezsőt és igazgatómat, Kardos Györgyöt, előállhatnék-e regényekkel, mondjuk, bűnügyiekkel. „Igen", és a sorozatnak mára 10 darabja van (lett), mintegy 15-16 önálló, de egymást folytató mű, bevégződve ekképp a szereplők azonos-más végzetcselekvőelhulló sorával. Induláskor a belgrádiak rádiózenéje, majd Los Angeles dalmátjainak táji világa A könyvekben mindig volt filozófiai, szépművészeti vonalvezetés; de a „lényeg" talán a megmunkálás: az összes történet korrektül levezetett „sztori". Bármi hibám e kategóriákon kívüli, belőlem jött és engem ad, „sajnos-hála" az égnek. NAT ROID önállósulását nem erőltetem; nem vagyok bűnügyi szerző, se prózaíró, se költő, se rajzoló: műveket „alkottam", á la Artaud, Duchamp, Thoreau, Poe, Schwitters etc. Ez akkor a natroidtársaság, plusz Chandler örökúr. (2017)
Tandori Dezső
Az 1980-as évek magyar...
Tovább
Fülszöveg
TISZATAJ TANULMANYOK
Ön-le-nem-értékelésem
1978-ban (kb.), már első verskönyveimen és prózai munkáimon túl, megkérdeztem szerkesztőmet, Keszthelyi Rezsőt és igazgatómat, Kardos Györgyöt, előállhatnék-e regényekkel, mondjuk, bűnügyiekkel. „Igen", és a sorozatnak mára 10 darabja van (lett), mintegy 15-16 önálló, de egymást folytató mű, bevégződve ekképp a szereplők azonos-más végzetcselekvőelhulló sorával. Induláskor a belgrádiak rádiózenéje, majd Los Angeles dalmátjainak táji világa A könyvekben mindig volt filozófiai, szépművészeti vonalvezetés; de a „lényeg" talán a megmunkálás: az összes történet korrektül levezetett „sztori". Bármi hibám e kategóriákon kívüli, belőlem jött és engem ad, „sajnos-hála" az égnek. NAT ROID önállósulását nem erőltetem; nem vagyok bűnügyi szerző, se prózaíró, se költő, se rajzoló: műveket „alkottam", á la Artaud, Duchamp, Thoreau, Poe, Schwitters etc. Ez akkor a natroidtársaság, plusz Chandler örökúr. (2017)
Tandori Dezső
Az 1980-as évek magyar irodalmának kronológiáit böngészve mintha a mai napig átsiklana tekintetünk Nat Roid könyveinek megjelenése felett. Pedig az a lendületes megmutatkozás, mely 1980 és 1989 között 11 kötetben (és egy 2005-ben megjelent pótkötetben) jelezte egy markáns irodalmi világ létezését, nem szorítható az évtized irodalmi emlékezetének peremére, már csak azért sem, mert műfajokat vegyítő kezdeményezéseivel, a fiktív életmű építésének gyakorlatával, szinte korlát nélküli kulturális-irodalmi fantáziájával biztosan hozzájárult a korszak művészi szabadságérzetének növekedéséhez, sajátos aurája kialakulásához. Mindezek ellenére, Nat Roid könyveinek (vagyis Tandori Dezső e néven közreadott regényeinek) irodalmi komolyan vétele nem történt meg. Máig. Fried István ugyanis, felmentvén e műveket a szórakoztatás leegyszerűsített követelményrendszere alól, prózapoétikai úttörő jelenségekként vizsgálja át őket. Tanulmánykötete úgy kínál bevezetést a Nat Roid-kötetek olvasásába, hogy közben állandó figyelemmel van a Tandori-életmű eredményeire, valamint azokra a legszűkebb és legtágabb kontextusokra, melyek Tandori esetén mindig a világirodalmi emlékezet egészével azonosíthatók.
Vissza