Roma Aeterna

Fülszöveg

A Római Birodalom hanyatlásának és egy új kor kezdetének lehetünk tanúi a gondos kutatómunkával, források sokaságával és jegyzetekkel alátámasztott szépirodalmi műben. Frideczky József mozgalmas, sokszereplős regénye a XX. század első évtizedeiben született. A szerzőt az első világháború kezdete egy japán tanulmányúton érte, ezért nem tudott visszatérni hazájába. Történelmi regényei - így e kötet is - polihisztor műveltségéről és történészi precizitásáról tesznek tanúbizonyságot.
A népvándorlás korának, a Krisztus utáni VI. század első felének majd minden jelentős szereplője megjelenik e regényben, így a római filozófus Boethius és az egyre fogyó régi arisztokrácia képviselői, aztán a gót uralkodó, Theoderik és környezete, keleti misztériumvallások terjesztői és természetesen Benedek, a keresztény hitben nevelkedett fiatalember, aki keresi élete értelmét és a hivatását. A hanyatló Róma a mai Európához hasonló képet mutat a műben, utcáin a világ minden tájáról érkezett bevándorlók keresik megélhetésüket. A császári Róma márványa már csak díszlete lett a birodalom örökségéért folyó harcnak. A kettészakított birodalom pedig a helyüket kereső népek értékes zsákmányszerző területévé vált. A kor fő kérdése, hogy ki tud a rómaihoz hasonló új uralmat teremteni Itáliában és a Földközi-tenger partvidékén, vajon melyik nép és milyen világnézet kerül ki győztesen. Élhet-e Róma örökké, vagy más város veszi át a helyét? Képes lehet-e arra egy fiatalember, aki az imádságra és munkára alapított közösséget, hogy lelki-szellemi megújulást hozzon Rómába, Itáliába és egész Európába? A választ ismerjük, hiszen a bencés rend szilárd alapot vetett a keresztény kultúrának, a könyvmásolással átmentette az antik műveltséget, és új lendületet adott a kereszténységnek. Hegyekre épült kolostorai a lelki élet központjai lettek több mint ezer éven át, segítették a gazdasági élet fejlődését, a gyógyítást és a művészeteket is.
Szent Benedek útjáról és koráról hiteles és magával ragadó képet rajzol elénk a szerző, aki arra is választ ad, miért lehet Róma aeterna, vagyis örök. Vissza